Chapter
1 4 | barátjaival a befolyások igen sima utján fölér a magasabb
2 4 | öltözetlen ifjut, a kérdezgetés igen természetes vala, s az adott
3 5 | szekundába raktál.~- Mikor igen bogaras voltál, ...jegyzi
4 5 | megjavitottad magadat.~- Igen, - most már tercziába tennél, -
5 5 | mit pénzért nem találok?~- Igen! ingyen; mert most körülállnak
6 5 | kölcsönös bizalmat, - utóbb igen megilletődött hangon azt
7 6 | talán lehet; de magától igen ritkán vagy soha sem mozdul.~
8 7 | őszinteséggel, a miért titkon igen sok ember goromba fráternek
9 8 | ilyen pökhendi ember?~- Igen is, lőni való lenne.~- Hogy
10 8 | szolgálok fölvilágositással.~- Igen kiváncsi vagyok.~- Egy perczig
11 8 | kutya is volt már egyszer. - Igen, ez lenne a neve; mert hizelkedésből
12 9 | fiu csak hazudott, s a nő, igen bölcsen, a hazugságot nem
13 9 | irigylik boldogságomat. (Igen, a léhák, dologkerülők.)~
14 9 | juttasson neki alkalmazást.~- Igen rosszkor, vagy még jókor
15 10| fölemelni, pedig gyakran igen vásottak; hanem a szomszédban
16 10| gondolkozásmódjának ellenére is igen szerette. Takarékossága
17 10| vállalkozni, - ön talán igen jó, és azonnal észrevehető
18 10| gyengéit, a házi béke miatt, igen sokszor kénytelen eltűrni.~-
19 11| csalhatom meg az urat?~- Igen is, meg fogom csalni méltóságodat, -
20 13| hogy helyzete még csak igen is kezdet, és a folytatást
21 15| gondolt; de egy kis számadásra igen.~Az ajtó megnyilt, az udvari
22 16| munkára vállalkozni.4~- Igen, a jogász urak igen szivesen
23 16| Igen, a jogász urak igen szivesen engedelmeskednek
24 16| a kérést.~- Megbánná!~- Igen, - megbánná, - a regényirodalomban
25 17| tagadhatlan fájdalommal.~- Sokan igen félnek atyámtól, - magyarázkodik
26 17| véli bebizonyithatónak.~Igen! a hatalom józan embernek
27 18| elhoztam; azonban ezek lehetnek igen hizelgők, remélem, az apa
28 18| Törvényeink szerint.~- Igen, törvényeink szerint, s
29 19| hugom, - e pöffeszkedés igen messze ment, - hanem majd
30 20| szerencsétlenségemet.~- Igen is meg, azért merem is mondani,
31 20| mindig.~- A komoly órákban igen.~- Kivétel nélkül, Vámossy
32 20| föltettem magamban, hogy igen korán észrevétetem, hogy
33 20| tudatra törekedjünk.~- Ön igen szigoru. - engedje meg tehát
34 21| az emberek.~- Futnak?~- Igen, - lóról és kutyáról beszélnek
35 23| felé tartván kis kezét, ...igen sokat mondánk egymásnak, ...
36 24| levélnek boritékán, melyen igen gyakran nagyságos urnak
37 24| kapitány? Viszontkérdi a férj igen óvatos hangon.~- Vadászni
38 25| gróf a lányt marasztalva.~- Igen is, félek a méltóságos urtól.~-
39 25| össze, nagyon méltó volt igen megsiratni.~- Apjuk! ...
40 25| vissza a szobába, dolgot, igen hosszantartó dolgot keresett
41 26| visszaérünk a vásárra.~- Igen, - de csak lóháton.~- Ültem
42 26| évtizedek óta ma volt legelőször igen boldog, ma volt legelőször
43 27| mutat, hogy még állnak! igen is, állnak; de csak azért,
44 27| kimondani?~- Ha még lány volnék, igen, - legyen biró Emma grófnő,
45 27| meg is házasodhatom; de igen józanul, azon könyveim után,
46 27| alkalmam legyen rá.~- De igen, én is mertem itéletet mondani
47 27| rólam, pedig itélni fog, az igen természetes.~- Ne oly mélyen,
48 28| bécsi előirás szerint.~- No, igen, - pedig arra semmi kedvem.~-
49 28| melyet anyagi oldala miatt is igen fontolóra veszünk, legalább
50 29| unalomtól, - pedig csalódtam, igen kellemesen csalódtam. Láttam
51 29| hátrányait az életösmerő igen hamar kitalálná.~- Grófnő!
52 29| Osztozhatam a bajokban?~- Higyen igen sok bajt, - ez áron elég
53 30| mindenre fogékony lelkébe? s ha igen: nem tehetek róla, hogy
54 32| mint emberek, - ez arány igen visszás, egyikből annyit,
55 33| hivatalodnak embere vagy, - holnap, igen hiszem, a fiu anyja keblére
56 33| adósság? Kérdi a grófot.~- Igen, Pesten, - irja ön oda a
57 34| koplaltatás, - eszközei néha igen egyszerüek: ügyetlen szó,
|