Chapter
1 2 | pillanattól, midőn legelőször embert fog látni, ki nemcsak a
2 2 | ugy fölszántsa, hogy az embert meg ne ösmerd benne; a becsület
3 2 | Mikor körülöttem annyi embert keseregni látok; mert ostoba
4 3 | rétegre, ott keressük azt az embert, ki megvigasztaljon, hogy
5 3 | legyen, mint a hó, és az embert irigységre keltse.~Hajnal
6 3 | kisérte szemével a fiatal embert, kinek kézszoritását, mint
7 3 | a husz esztendős fiatal embert ébrenalvóvá teszi.~- Itt
8 3 | más is nézett ki belőle embert. Szeretne a fűben heverészve
9 3 | röghöz huzza a rajta járó embert, - szeretné beszivni magába
10 3 | irányára fordulhatna, és embert lelhetne, ki a gyermeket
11 5 | kapitány, - a jó, a nemes lelkü embert ne keresd a nyilt tereken,
12 5 | vetni, eladni vérét, talán embert is öl.~- Az embereket szinek
13 5 | valld meg, kerested-e az embert, vagy henyeségedben fölemeled
14 5 | láttam erőlködő nemes embert, magára kente a sok jó szagot,
15 5 | kenyeret.~A véletlen olyan embert hozott erre, ki az árnyéktól
16 5 | keresni akarod, találsz embert.~- Jó! - keresni fogom,
17 5 | és ha tiz év alatt három embert lelek, kiken a közönséges
18 5 | Miért oly messze, te embert akarsz találni, nekem mindegy,
19 6 | hagyja magán elaludni az embert.~- Megveszem.~- Nem mondtam,
20 8 | mert Isten megkisérti az embert, - alávetem magamat bölcs
21 9 | pár határozatlan fiatal embert megtéritek.~Most, tullépvén
22 9 | hiszem, a legderekabb fiatal embert vezethetem e házba. Fogja
23 9 | elolvasván az ajánlatot, a fiatal embert örömmel fogadta.~- Uram! -
24 10| szólni tudna, megsajnálná az embert.~A fiuk haladtak, a nyelvnek
25 11| keressen neki egy alkalmas embert; mert fiát, nevének örökösét,
26 11| mivel megbizhatnám, egy embert kell megösmernie, s a tudósitást
27 11| találtam keresetlen ilyen embert, keresve találnék többet
28 12| tudod, néha mégis meglepi az embert a gond, aztán könnyebben
29 13| másikat, azt a bizonyos fiatal embert, ki néki alá lőn rendelve, -
30 13| fejébe, hogy hol fog nekik embert? Ezen aggodalmában az első
31 14| ne eressze ki, nekem ez embert markomban kell tartanom.~-
32 15| ajtót.~- Sem ajtót, sem az embert, - fiatal barátom, - hanem
33 15| talál nálamnál becsületesebb embert, ki az őszinteséget inkább
34 16| két öles árok elrémiti az embert, kétségbeesni készül gyarlóságán,
35 16| siker káromkodásra készti az embert? nem, visszavágyik a tulsó
36 17| maradjon. Sértsd meg az embert, közelits a földi hatalmasok
37 18| törvényhozó, a hova más embert ritka ész, nagy tapasztalat
38 18| mindenki, hogy ösmerje az embert, és azt méltányolni tudja.~-
39 18| hanem közös czélra egy embert!~- Ön lelkesült fiatalember.~-
40 19| ösmertem hazámban sok nagy embert, ő maga szerény volt: de
41 20| választhatott volna olyan embert, ki saját apjának kedveért
42 20| grófné föllelkesülve. - Ez embert ön ösmeri?~- Saját nagybátyám,
43 21| azt gondoltam, agyafurtabb embert nem találok, mint te, ki
44 21| örömest beszéltem. - Egy-két embert végighallgattam türelmesen,
45 21| ne essem.~- Kerested az embert?~- Kettőt már találtam, -
46 24| védelmezd a haszontalan embert; ha tetszik, szidj engem,
47 25| alföld nádasaiban két gyanus embert látott lóháton elsuhanni,
48 25| csüggedni: ő nem itélte meg az embert, igy az irás szavai szerint
49 26| Barátom, - én fölfogom ez embert, - czélt tűzött ki, s azt
50 26| emberiségben.~- Ösmered ez embert?~- Nagyon jól ösmerem!~-
51 26| sem az?~- Elhiszem; de ez embert meg akarom menteni.~- Barátom,
52 26| odaengedett győzelemmel. Három embert kivántál, kettőt ösmertél
53 26| észre a vásárban ilyen-ilyen embert négy csikóval?~- Még itt
54 30| Hány bolond irigyli ez embert, a tekintetes bőrben megférni
55 31| meg szoktam válogatni az embert, az én rostámon könnyen
56 33| titkot megőrizni.~- A három embert megnevezheti ön?~- A tiszagáti
|