Chapter

 1 2 |           meg nem bélyegezte, - és mégis rémévé válik annak a fakó
 2 2 |           kénytelen az atyafiságát mégis kikutatni; nyelvünket, ezt
 3 2 |          maga készitményét, annyit mégis rákiált a czigányra, hogy
 4 5 |           tagjára ötvenet üthetne, mégis megél az állat. Nézzen ide,
 5 5 |           az arcza. Elindult, hogy mégis valamit cselekedjék, - megint
 6 5 |         rajtuk a reggeli szelet, - mégis itt vagyok, itt leszek,
 7 6 |       zabolátlan keménység, melyen mégis van valami emberi, valami
 8 7 |         gazdagok cselédje, és a ki mégis megfogja az aranyos madarat,
 9 8 |          megerőltetésig áldozó, és mégis a folytonos kegyelemtől
10 8 |         szükségességét belátom. És mégis e kegyetlen engedelmességben
11 8 |      szeretet nem akart ereszteni, mégis elmentem a nagy világba,
12 9 |     verébről nem álmodozám már.~És mégis irigylik boldogságomat. (
13 11|          helyezett bizalmat, és ha mégis olyan szót hallunk, mely
14 12|            ablakban, kályhavállon, mégis bekiáltod a hajdut, és égve
15 12|        ténsasszonyt, - tudod, néha mégis meglepi az embert a gond,
16 16|       leányának hol kap férjet? és mégis most oly bosszuság fogta
17 16|       kifolyt, a kedves jó asszony mégis férjének nyakába borult.~-
18 16|        ellenkezőt bebizonyitani.~- Mégis kinos lehetett az első napok
19 16|            mondja a leány.~- Tehát mégis önt védelmeztem, - mondja
20 17|           bántott a méltóságos ur, mégis azt hiszem, mikor egyet
21 17|          lenni, s mikor méltóságod mégis odaadja neki, a mit kér,
22 17|            nélkül mertem eljőni.~- Mégis eljöttél.~- Nagyon ide vágytam,
23 17|  megszégyenülést, - melyet az öröm mégis tulhaladt. Ura után nyargalt,
24 19|        nincsen okom tartózkodni.~- Mégis azt hiszem, hogy kérni akarnál;
25 19|            mit beszél. A gyengeség mégis védelemre készté az apát.~-
26 20|     elveszteni.~Vámossyban bizott, mégis az elválás előtti estén
27 20|            de tudom, kiében van.~- Mégis találkozott ember, ki férjemmel
28 22|         mert lelkében, tudom, épen mégis velünk foglalkozott.~Nem
29 23|          vetem bizalmamat, és mert mégis elfogadta a grófnőnek bizalmát,
30 24|             s az én nyakamon ül.~- Mégis büszke voltál, ha mások
31 24|           még nem is ejtett le, de mégis föl akar valamit venni.~-
32 25|           nem tettek buzás zsákot, mégis oly nehezen fér ki, hogy
33 26|         csak azért nem ordit; mert mégis kell különbségnek lenni
34 26|          csillagként ragyogott, és mégis remegett a fiu; mert majdnem
35 26|         kérni azt a négy csikót.~- Mégis az enyém lesz az a négy
36 27|           a mákonynak mérgességét, mégis megeszi, azon kellemes képekért,
37 27|       regények nekem sem bibliáim, mégis beköttetem egyiket-másikat.
38 27|       ember, a folyton vizsgált és mégis eléggé nem ösmert emberrel
39 27|       keressen kárpótlást? valakit mégis föl kell áldozni, legalább
40 28|      gyermeke és mifelénk; de maga mégis elpusztul; mert férfi észszel
41 28| kimondhatlan szerencsétlenséget.~- Mégis kénytelen vagyok a dolgot
42 29|          el, de azt a kedveskedést mégis másnál fogja elkezdeni.
43 30|           hazugság ritkán sikerül, mégis rászedett az óra, kevesebbet
44 31|          fogok adni, öreg, - előbb mégis mondja el nekem e kályhának
45 31|          társát.~- Nem kerestelek, mégis megtaláltalak: Marczi, rám
46 32|       csónak nem volt ott, Vámossy mégis kiereszté lovát a partra, -
47 33|       Semmire sem felelek, ...vagy mégis: Berger példát mutatott,
48 34|      nagyságoltatnom; de valaminek mégis hivathatom magamat, - ez
49 34|           Marinak:~- Kedves Marim! mégis bánom, hogy önnek egy szerelmes