Chapter

 1 4 |           keresi.~Elbeszélésének végén nagyon könyörgött a kis lány, meg
 2 4 |               csónakkal; de a távolság nagyon meglopta volna az időt,
 3 4 |           válasz nélkül hagyta.~- Maga nagyon kényes fiatal ember! - mondja
 4 4 |          tétovázást megróni akarván.~- Nagyon kényes vagyok! - mondja
 5 6 |              próbáltam még a szégyent, nagyon piros a föstéke, messziről
 6 7 |               ellágyulással.~- Fiu, ...nagyon kemény öklöm van.~- Ugy
 7 8 |                  és várta kisebb fiát: nagyon parancsolhatnékja volt a
 8 10|               bothoz nyulok.~Berger ur nagyon föl volt indulva, az anya
 9 11|            töltényt, és hogy az apáért nagyon keveset türnek el a fiunak,
10 11|              Berger, e fiatalembert?~- Nagyon közelről, gróf ur, - két
11 13|               ez alkalommal a közönség nagyon józan volt, és a bécsieknek
12 13|              szélébe; mert a mai tréfa nagyon megkopasztá.~Szórakozás
13 13|          óvatosan kérdi:~- A czigányok nagyon sokáig késtek.~- Észrevették
14 14| visszafizetésről ma szó sem lehet, sőt nagyon sürgölöm, hogy tizezer forintot
15 14|              Berger a fiatalembert, ki nagyon megilletődve állt még az
16 16|             akartam lenni, - mindössze nagyon kevés, egy vasárnap elmondanám,
17 16|                semmi.~- Ki tudja?~- Ma nagyon beszédes lettem; hónapok
18 17|            eljőni.~- Mégis eljöttél.~- Nagyon ide vágytam, inkább félek
19 18|             Miképen gondolja ön azt?~- Nagyon egyszerüen, - méltóságos
20 20| elérzékenyülését kikerülte; mert hátha nagyon ellágyulna.~A grófné félve
21 20|         vallomás, hogy az a több, az a nagyon nagy anyagi jóllét mint
22 20|               ne követelje. A gróf még nagyon hiu, ez indulat mindig éhes:
23 20|                boldog vagyok most, oly nagyon féltem öntől.~- Nem tőlem,
24 21|              mi több, meglevő vagyonom nagyon is biztosit a koplalás ellen;
25 22|         papirosról mondám. Mától fogva nagyon komolylyá lettem, anyám
26 22|           legjobbkor; mert az anya már nagyon ellágyult. Vámossy eltávozott,
27 22|             sirjunk hamis fájdalomból, nagyon kitágulnak a véredények,
28 22|           kincses bánya.~- Gyermek, te nagyon követelő vagy. - Mondja
29 23|                       Főbiróék laka.~A nagyon okos emberekről is tudjuk,
30 24|         élhetetlen irta.~- Laczi?~- Az nagyon is megél nálunk nélkül, -
31 24|              mentegetődzik a direktor, nagyon elmélyedtem, nem vettelek
32 24|               egy bárónőt vészen el.~- Nagyon megéhezett báróné leszen
33 25|            örömkönyekkel rakott össze, nagyon méltó volt igen megsiratni.~-
34 26|                   Ösmered ez embert?~- Nagyon jól ösmerem!~- Miért nem
35 26|         valamit tudni:~- Jó barátom, - nagyon olcsón találta kérni azt
36 26|              méltsóságos uram, - ennyi nagyon kevés egy emberéletért.~
37 27|              szeretem a tapsokat, mert nagyon olcsóért osztogatják, egy
38 27|              megbüntetni? A pisszegést nagyon gyarló büntetésnek tartom.~
39 27|     alkotmányon kivül álltak. Gróf ur, nagyon megváltoztak az idők, nem
40 27|             szivtelen emberek rendesen nagyon fáznak.~- Köszönöm a figyelmeztetést,
41 29|              koldus arra nézve, a mije nagyon hiányzik. Én boldogság-szeretetkoldus
42 31|     ellenkezőleg cselekszem, bátya: én nagyon meg szoktam válogatni az
43 31|               urfélék leereszkedésétől nagyon félt, egyik olyan, mint
44 31|         megelégszem a történettel, mit nagyon szeretnék tudni.~- Tekintetes
45 33|                az ördög megjelenik, ha nagyon hivogatják. Anyád reggeltől
46 33|                fogod magadat elunni, - nagyon érdekes társaság van együtt