Chapter

 1 8 |          eminencziája mellett.~Az anya elhitte a férjnek okoskodását,
 2 8 |             A gyermek ur lesz, az anya szive és esze nem kivánhat
 3 8 |           hagyta a szülőket, - az anya hallgatott, azt hitte, hogy
 4 10|          csizmadiáról mondtál, az anya mondta, - a mit most akarsz
 5 10|     anyának gondjára maradtak. Az anya nem állhatta meg, hogy meg
 6 10|        csak egyszer észrevenné az anya, hogy kinevette őket, az
 7 10|           hogy kinevette őket, az anya elutasitaná. E nyilatkozat
 8 10|   komolyabban dorgálta a fiut. Az anya a mellékszobában hallgatott
 9 10|            te meg üsd! Tervezi az anya.~- Most az egyszer elnézem
10 10|       nagyon föl volt indulva, az anya magához vonta férjét, és
11 10|            mert hátha a gyanakodó anya e gyakorlatban épen gúnyt
12 10|       vége felé közelgett, apa és anya szokott helyükön valának,
13 12|          panaszossal, a lányok az anya gondja alá valók, és a ki
14 12|  előszedte a kivánt darabokat, az anya diadaltól boldogan nézte
15 12|           a társadalmi életbe.~Az anya lányaival ült a hintóban.
16 12|   kellemesen haladt a hintó, s az anya odaengedve magát az érzelmeknek,
17 12|    különbözőképen cselekszik. Sok anya a tömeg közé hurczolja leányait,
18 12|            tehát választhatók! Az anya elpirult: valami léha azt
19 12|          azt gondolhatná, hogy az anya meg akar szabadulni tőlök, -
20 13|           zökkenti a beszédet.~Az anya bánattal vezette gyermekeit
21 16|        mert megkülönböztetett.~Az anya áhitattal hallgatta a fiut,
22 16|         önnek ez estét! Mondja az anya két lányát kétfelől magához
23 19| megszólamlik benned, - felelj: az anya beszél most, vagy a direktorné
24 22|        vinni, ugy-e? ...mondja az anya gyötrelemmel. - A férfiaknak
25 22|      érzelem érzelmet talál, s az anya nem kivánandja az oktalan
26 22|         fölött, hogy a gyermek az anya mellé húzódjék az apa ellen
27 22|          gyermek; hanem az apa és anya boldogságáról is van szó.~-
28 22|           tán legjobbkor; mert az anya már nagyon ellágyult. Vámossy
29 22|        követelő vagy. - Mondja az anya.~- Róla is szóltam, méltóságos
30 22|       volnék elvonultságomban, ha anya nem tudtam volna lenni?~-
31 23|           grófot igaz szivből egy anya sem óhajtaná lányának, -
32 23|         is védelmezzem.~- Szegény anya, ...talán nem is gyanitja,
33 24|                            Apa és anya.~Vannak emberek, kik a levelet
34 27|      ember!~Az előbbi szavakat az anya, az utóbbiakat lánya monda,
35 28|           Vigyázz! lányodat olyan anya nevelte, ki a gyermek mellett
36 28|    mellett nem grófnő volt; hanem anya. Tudod-e, mi az: anyának
37 28|         meg a gyermeket; hanem az anya, az anya nem okoskodik,
38 28|      gyermeket; hanem az anya, az anya nem okoskodik, gyermeke
39 28|         szétvált a szakasz, és az anya gyermekestől megmenekült.~-
40 28|           mi lett volna más, mint anya, és hiheted-e, hogy ez anya
41 28|       anya, és hiheted-e, hogy ez anya megindulás nélkül odaengedi
42 29|           való távozásuk előtt az anya megtudta a viszonyt. Örült,
43 29|   bizalomnak zárja megnyilt, s az anya kezdé élvezni a boldogságot,
44 29|         az?~- Megtiltottam én!~Az anya közeledett Vamossyval. A
45 29|        Anyám! ha tudnád!~* * *~Az anya nem szólt, Marit öleli keblére,
46 34|     napokon hosszabban időzve. Az anya férjére vigyázott, tizedszer