Chapter

 1 3 |            leányban már is megvolt az asszony természetből a fél adag,
 2 8 |              a direktor ur a nemzetes asszony turós tésztájából kétszer
 3 10|                Eltávozván az ifju, az asszony aggódva mondja a férjnek:
 4 10|             igaza van, - okoskodik az asszony, - és ha nem tudom, a csizmadia
 5 10|              meg ne hagyjon fulni.~Az asszony könyekre fakadt.~- Berta! -
 6 10|           akará beszédét befejezni.~- Asszony, kifárasztod béketürésemet, -
 7 10|               ingerellek, - mondja az asszony indulás közben. - majd akkor
 8 10|    kitekintenek, a férj elrémülve, az asszony a bosszuvágytól ingerelve.
 9 10|          árkon ugrottak keresztül.~Az asszony visszavonult, Berger Vámossyt
10 12|                         A hét leányos asszony.~Hat leánynak apja lenni,
11 12|             viszontkérdi a tekintetes asszony el nem titkolt nehezteléssel, -
12 12|                 mi lett volna belőled asszony nélkül, te, elkényeztetett
13 12|            nyöszörögj, - folytatja az asszony, - czégért nem fogunk a
14 12|                  beszélget magában az asszony - huszonnégy esztendős korukig
15 12|             mire aztán egy józan eszű asszony valahogy kiszapulja belőlök
16 16|              ment a jó hirrel. A téns asszony jól ismerte kedves életpárját,
17 16|             melyeket a tüzről pattant asszony igy négy szem közt elmondott,
18 16|               ti, vén apák! Mondja az asszony, bűnbabokat keresvén, és
19 16|          egészen kifolyt, a kedves jó asszony mégis férjének nyakába borult.~-
20 19|               most, vagy a direktorné asszony?~- Egyik ugy, mint a másik.~-
21 19| megköszönhetnéd, hogy hugod nagyságos asszony lett.~- Most már pipára
22 19|          állok. Azt mondod: nagyságos asszony vagy? sült bolond, ki a
23 19|                  Megyek! ...mondja az asszony, ...ez volt utolsó szóm.~-
24 19|             ne érezd!~* * *~Elment az asszony: haragudott, hogy nem haragudhatott.~ ~
25 24|           kedves fiam - czirógatja az asszony, - tavalyi hibádat jóvá
26 24|     Huszonötezer forint áru méreg ez, asszony, és hol vakarom ki a többi
27 24|           szerint nem estél kétségbe, asszony?~- Nem!~- Én már kigyógyultam,
28 24|          kedves öregem, - könyörög az asszony, - inkább minden nap kevesebbet
29 24|             testvérhuga, a direktorné asszony.~- Elvétetted, hugom, az
30 24|          találgass odább. Biztatja az asszony.~- Te sokkal puhább szivü
31 24|              Hála Istennek, mondja az asszony, most is az a...~- Goromba
32 24|          modort? Kérdi a megbántódott asszony.~- Hugom, - érzem: nem testvérekhez
33 25|                Bánatodban mondod ezt, asszony?~- Az uristen bele lát a
34 25|           most sem mernélek megverni, asszony, pedig bizony bolondot beszélsz; -
35 26|                a grófnak adja oda, jó asszony.~- A pénzt visszaadom, -
36 26|          papirra irhassak valamit. Az asszony még köszönni is elfelejtett
37 27|      erőltetett vidámsággal.~- Én már asszony vagyok, én csak szivtelent
38 29|      ismételni; mert Szabó Zsigmondné asszony nem óhajtott olyan helyre
39 30|             okosan beszélni? Kérdi az asszony ingerülten, és olyan állásban,
40 30|            vagy.~- Az már nem vagyok, asszony! ...mondja a direktor egészen
41 30|              negyedrész. Ez az enyém, asszony. Enni, inni kapsz, a mennyi
42 30|           alkalmazzuk a legutolsót. A asszony volt nálad az óra, többet
43 34|            ifiasszony és a tekintetes asszony között.~- Te nem rösteled,
44 34|                  Semmit sem röstelem, asszony, - fontosabb dologgal foglalkozom, -