Chapter
1 5 | olyan, hogy még a tekintetes főbiró urnak sem válnék szégyenére,
2 12| Szabó Zsigmond uram, egykori főbiró egy dunántuli vármegyében;
3 12| fohászkodva a tekintetes főbiró ur, mikor a legöregebbik
4 12| tegyem, - menjen a tekintetes főbiró ur dolgára, az esküdt ur
5 12| előbb kezet csókolni.~A főbiró ur elkezdett engedelmeskedni,
6 12| nemesség szine, Szabó Zsigmond főbiró ur két kocsival indult ki;
7 13| régebben figyelmezteté a főbiró páholyára, melynek két virága
8 13| közlé megilletődését. A főbiró még az alispánhoz ment,
9 15| mondja.~- Én Szabó Zsigmond főbiró vagyok! Mondja a belépő,
10 15| uramöcsém emberségét, - mondja a főbiró nagyot fujva, - és előre
11 15| akarják ölni?~- Ha az az ur a főbiró urat kérte volna meg fenyegetésre,
12 15| engem...~- Ne mondja ki főbiró ur, - az a két gyermek nem
13 15| Drága titkot akar tudni a főbiró ur, - de az apának, a gyermekiért
14 15| önök? Mondja fölugorva a főbiró.~- Kik meg nem gyilkolhatják
15 15| öcsém, - mondja fölolvadva a főbiró, - különb ember vagy apádnál,
16 15| hajdut küldök éretted.~A főbiró örömében nem tudta, mit
17 15| kedvenczül fogadá a fiut.~A főbiró elmente után Laczi nyugodtabb
18 16| szerettek volna.~Szabó Zsigmond főbiró ur haza ment a jó hirrel.
19 16| vigalomban megösmerkedett Laczi a főbiró családjával, - másnap este
20 16| együtt.~- Öcsém! - mondja a főbiró a fiunak sorsát érdekkel
21 16| Nem káromkodott volna főbiró ur, - állitja Vámossy, -
22 16| szélesebbet ugrik. Mit gondol, főbiró ur, e siker káromkodásra
23 16| öcsém? Kérdi részvéttel a főbiró.~- Tanulmányaimat maholnap
24 16| harmadikkal nem untatom.~A főbiró megölelte a fiut, a nők
25 16| gondolák.~- Remélem, - mondja a főbiró, - házunknak barátja maradsz,
26 20| a család Szabó Zsigmond főbiró urat, kit a grófné nem mint
27 20| megkérni.~- Isten hozta, kedves főbiró ur, - fogadja vendégét a
28 20| zivatar csak közelget már, főbiró ur, - ma érkezik meg fiam,
29 20| bocsásson meg, - okoskodik a főbiró, - én tisztem szerint kénytelenittetem
30 20| Értem a jó szándékot, - főbiró ur megsajnálta szerencsétlenségemet.~-
31 20| Fölugrottam, grófné! - mondja a főbiró csakugyan fölugorva.~- Vártam
32 20| megijesztettem a grófnét, - mondja a főbiró visszaülve, - semmi baj, -
33 20| rajta. Mondja nevetve a főbiró.~- Kettőt mondott főbiró
34 20| főbiró.~- Kettőt mondott főbiró ur?~- Egyik az urfiak oskolája
35 20| állapotából szabadulni akar.~A főbiró ur szomszédos lévén Vámossyval,
36 23| ünnepély hamar elvégződött, a főbiró urnak hivatalos dolga lévén
37 23| a kerti oldalon értek a főbiró lakához. A kert ajtaja nyitva
38 23| kert ajtaja nyitva lévén, a főbiró inditványára leszálltak
39 23| anyád álmodta meg? Nevet a főbiró.~- A cziczus háromszor is
40 23| nem sokára visszajött a főbiró urért, kit vártak, s a két
41 29| mutatkozott, kedves szomszédja a főbiró az alatt alispán lett, s
|