Chapter

 1 5 |                 Régi ösmerősök.~Midőn a nő a férjet, s a testvér a
 2 5 |                És nőd, a grófnő?~- Az a nő volt az egyedüli férfi, -
 3 8 |         okoskodását, ilyen viszonyban a nő a férjnek előhaladását olyan
 4 9 |                a fiu csak hazudott, s a nő, igen bölcsen, a hazugságot
 5 10|               mutatta be feleségének, a nő a mellékszobának befüggönyözött
 6 10|                  Kialkudtad? ...kérdi a nő különös észjárással, és
 7 10|          beszélj, Lipót, - vitatkozik a nő, - én soha sem ütöm meg
 8 10|              magamra, számolnom kell.~A nő házi dolgai után ment, a
 9 10| legalkalmasabbat hozta lakába, előáll a nő ellenszenvével, melyet eltávolitani
10 10|        lecsillapitsa.~Minek vitatnám, a nő e pillanatban megadta magát,
11 10|           gyermekeinket választja ki.~A nő elment, Berger arcza sötét
12 16|           megtanithatá a férfit, hogy a nő a gyengébb fél, igy támaszra
13 17|               szól, mintha azt mondaná: No gazember, ide ne jöjj többször.~-
14 19|        kicsinylést, - mondja sértődve a nő, - megköszönhetnéd, hogy
15 22|          vakindulatában néha letérdel a nő előtt; de ezt holtig való
16 23|             ellen panaszolkodni, - mint nő szeretetet várhatott volna
17 23|                külön laknak. Szegényebb nő elfeledhette volna a fájdalmak
18 23|               az akadályokkal, ...hát a nő csak közönyösen nézze annak
19 24|            meggondolatlan, - csititja a nő - meghallhatná valami cseléd.
20 24|              gyermekedről? - Csititja a nő.~- Miért ne hinném, ...ez
21 24|             valaki azt kiáltaná fülébe: No, basa, esztendő mulva kivül
22 24|                 te eszed is, - mondja a nő, - adj hát nekem is egyszer
23 24|                 nem tudja megtagadni.~- No, no, ...csak találgass odább.
24 24|                 tudja megtagadni.~- No, no, ...csak találgass odább.
25 25|       megsiratni.~- Apjuk! ... mondja a nő vigasztalást keresve, ...
26 25|               ládát őriz, - okoskodik a nő, - nem azt mondom, hogy
27 25|              kedves apjukom, - mondja a nő férjének nyakába borulva, -
28 25|                 busulsz? Kérdi az apa a nő felé fordulva.~- Apjuk, -
29 27|               közviszonybéliek, férj és nő; de mivel egyik sem törekedett
30 27|               eresztem, mondja az élénk nő, - nem látja, hogy a kis
31 28|                bécsi előirás szerint.~- No, igen, - pedig arra semmi
32 29|                őket, s a gyengéd érzésü nő melegen köszönte meg a férjnek
33 29|        rokonszenvet kereső ember állt a nő előtt. Ha bátorsága lett
34 29|            ellene vétettem legtöbbet, a nő ellen, kinek nincsen, nem
35 31|               az ablak alatt áll.~A két nő kiment a leszedett málhával,
36 33|         kényelmét elveszettnek látja.~- No, éhen nem marad most sem,
37 33|            Egymás karjában volt férj és nő, szülők és gyermekeik. A
38 34|             ugy-e kapitány? ...mondja a nő testvéréhez fordulva, -