1-500 | 501-1000 | 1001-1214
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
1001 29 | ereszté el azon tünődésben, hogy az okosat ugyan neki mondta
1002 29 | finom ujjaikon számitgaták, hogy a hódolás a találkozás számában
1003 29 | megirigylettnek megjelenése tanuság, hogy a figyelemre legméltóbbat
1004 29 | keresik ki.~Kevés férfi tudja, hogy ha valamit ér, közeledését
1005 29 | észreveszik, és mélyen érzik, hogy ez több a bóknál, hogy a
1006 29 | hogy ez több a bóknál, hogy a benső értéket közelükbe
1007 29 | és tán egyik sem tudja, hogy főtulajdonsága szembeszökőleg
1008 29 | hatalmasak egy bizonyos irányban, hogy a szemlélő azonnal felismeri.~-
1009 29 | meg ön, ki ne félne attól, hogy eltakart hátrányait az életösmerő
1010 29 | ember, ki azt monda nekem, hogy a józan észre a gazdagnak
1011 29 | Grófnő, kegyed monda, hogy őszinte ellenségeim, őszinte
1012 29 | a gondviselés titka még, hogy e regény befejezhető-e?~-
1013 29 | sóhajtásaiban arra gondolt, hogy teljes boldogságra nem számithat;
1014 29 | kezdé élvezni a boldogságot, hogy lányának sorsában a legkiválóbb
1015 29 | meleg kézszoritás jelezte, hogy a menekülést neki köszönik.~
1016 29 | grófné megkérte az alispánt, hogy a lányok többször találkozhassanak, -
1017 29 | egészen kifejezik nőiségüket, hogy azt férfi ész utol nem érheti.
1018 29 | mert bizonyosan tudom, hogy kezeim közt összekuszálódnék.~-
1019 29 | anyámnak egyéb elbeszéléséből, hogy köreinkben a befolyásos
1020 29 | Óváry nem léphetne egyet, hogy vele engedelmesen ne vándorolna
1021 29 | kételyekben?~- Hisz tudom, hogy ön engem szeret, és rólam
1022 29 | Ki tiltja meg önnek, hogy boldog legyen, ha én nem
1023 29 | boldogság-szeretetkoldus vagyok, azt hihetné, hogy koldulni jöttem, - és ő
1024 29 | azonban ön egykor észreveszi, hogy az ő lelke beteg; mert bocsánatát
1025 29 | mondhatja, tudasson ön velem, hogy hozzá siethessek. De bünhődésemnek
1026 29 | lehetett, de nem leszek oka, hogy Óváry higye, hogy szavammal
1027 29 | leszek oka, hogy Óváry higye, hogy szavammal könnyelmüen játsztam.
1028 29 | Kötelezvényt álliték ki, hogy el ne feledjem föladatomat.~
1029 30 | tartotta fenn a szerencsét, hogy ipát és napát megláthassa.~
1030 30 | észrevette a különbséget, hogy valami tekintetes kisasszonyból
1031 30 | Csókoltatom kezeiket, alig várom, hogy ölelhessem őket. Az öreg
1032 30 | akárki fiától, s remélte, hogy a magáétól sem ijed meg.~-
1033 30 | kaptam; mert gyanitani, hogy ezereseket fogok elpottyantani.
1034 30 | elpottyantani. Nem merném hinni, hogy ingyen jősz. - Nálatok a
1035 30 | házamból kimégysz, tudnom kell, hogy nem lenne e jobb, ha megszökném
1036 30 | kételkedem. De kételkedem azon, hogy az én erszényem annyira
1037 30 | erszényem annyira elbámuljon, hogy kitáltsa száját. Ezt felelem
1038 30 | máskor, - ez azt jelenti, hogy nem ijesztettél meg.~- Megijesztett
1039 30 | bizonyos vagyok benne, hogy ő lesz hatalmasabb.~A helytartótanácsos
1040 30 | fölszólitásnak és kiment, hogy anyja végezze el helyette
1041 30 | Be akarom bizonyitani, hogy okosan beszélek a főkérdés
1042 30 | főkérdés után. Elhiszed, hogy kedvenczed komolyan beszél?~-
1043 30 | kerül, nem feledkezem el, hogy nevemet viseled; de ha bolond
1044 30 | eddig, mától fogva vigyázok, hogy a bolondok házába ne jussak
1045 30 | figyelmeztesd jó előre, hogy engem vagy téged "nagyságosnak"
1046 30 | megforditotta benne az epét, hogy ölni tudott volna. Utasitom
1047 30 | akartál jőni, - mert látom, hogy nálam vagy.~- Sógor! ...
1048 30 | maradok, barátom, föltéve, hogy ki nem dobsz, estelimet
1049 30 | a zsebeket kiforditják, hogy valamiképen egy morzsányi
1050 30 | kaptad, és törekedned kell, hogy más alkalommal e kapott
1051 30 | legénységet. Több izben történt, hogy legényemnek megparancsolám:
1052 30 | az óraszerkezet ép, igaz, hogy többet mutat, mint a mennyit
1053 30 | igen: nem tehetek róla, hogy a must megsavanyodott. Alkalmazzuk
1054 30 | ekképen be van bizonyitva, hogy embere választja, kinek
1055 30 | nem tudja a boldogtalan, hogy neve mellett a méltóságos
1056 30 | czimet, kénytelen követelni, hogy mondják; mert nincsen egy
1057 30 | ülve, szivében elhinné, hogy helyzete méltóságos, ha
1058 30 | lebegteti, nálad csuszómászó, hogy meg tudjon élni. Nem akarlak
1059 30 | Vigasztalást keresek abban, hogy az emberiségnek arra is
1060 30 | emberiségnek arra is kell példa, hogy valaki a falnak menjen.
1061 30 | nemtudók készülnek szétrepedni, hogy utána nem repülhetnek, -
1062 30 | nem tudják a filkók, hogy elegendő vagyon nélkül nem
1063 30 | becsületes lakót, - esküszöm, hogy pénzes tárczádat nyitva
1064 30 | Ferencz, tudósitván fiadat, hogy ha meg nem sérti, tisztelettel
1065 30 | sérti, tisztelettel kéri, hogy nejének, a grófnőnek javain
1066 30 | igazitottad meg, - szentül hiszem, hogy a mennyit üt, annyit mutat.~-
1067 30 | vagyunk, rokon, hallom, hogy cseléded közeledik az estelivel, -
1068 31 | Marcziról gyanitani sem merte, hogy vele találkozhassék; mert
1069 31 | a lapokból azt is tudja, hogy sommás eljárás következtében
1070 31 | Kérdezősködés nélkül eltalálta, hogy bátyjának révén került a
1071 31 | kerülnie. Nem akadályozta, hogy a kocsis bejárjon, a lovak
1072 31 | sugja meg az anyjuknak, hogy vessen miattunk egy pár
1073 31 | bormérőbe, ott tünődvén, hogy álmodik-e vagy a déli meszely
1074 31 | azért lement a pinczébe, hogy a megihatóbb vendégborból
1075 31 | lányt szinte előparancsolta, hogy jőjön be teriteni, - minek
1076 31 | apjával a multkori eset után, hogy az ilyen urféle vendéghez
1077 31 | olyan tarkán van kitoldva, hogy a ki látja, elneveti magát.
1078 31 | kikeresve ugy alkalmazkodék, hogy a föl alá járkáló urhoz
1079 31 | küzdelmi vágy ösztönözte, hogy azért is megszólitsa.~-
1080 31 | egyszer fölpillantott a lány, hogy ellenségét meglássa. Az
1081 31 | kémlő szemeivel kimérte, hogy a legelső tulbizalmasságnál
1082 31 | lobbant arczczal, - hallottam, hogy megjött; nézze meg jól a
1083 31 | az Isten ugy áldjon meg, hogy másodszor is odalököm, hogy
1084 31 | hogy másodszor is odalököm, hogy lelke a kályhalyukon megyen
1085 31 | illik is egy gróf urfinak, hogy a kályhába lökik.~- Mindjárt
1086 31 | tudná.~- Szavamra mondom, hogy egy szót sem tudok, sem
1087 31 | tekintetes urnak, - bánom, hogy a többit is megmondtam.~-
1088 31 | fog, még csak az hiányzék, hogy megmondja: kinek szolgálatába
1089 31 | nappal előbb megbizott, hogy a te jövendődről gondoskodjam, -
1090 31 | megmondanom: de ma meggyőződtem, hogy méltó vagy az ajándékra,
1091 31 | kellett beszélni tovább, hogy a meglepetésből magukhoz
1092 31 | urhoz, kezét megragadá, hogy azt megcsókolja.~- Abból
1093 31 | jelenetet a kocsis, bemondja, hogy indulhatnak, a négy ló az
1094 31 | gazdának kezét, kisietett, hogy e benyomást észre ne vegye.
1095 31 | helyzetben rajt üt az erkölcsön, hogy büntelen szennyezhesse be.~
1096 31 | állni a csárda mellett, hogy az elbizakodottat megtanitsa
1097 31 | a kocsis figyelmezteté, hogy Erdey birtokba értek. Szórakozni
1098 31 | béresasszony figyelmezteté, hogy a gazda kinn van a nyomtatóknál
1099 31 | uram, az viselt rám gondot, hogy a gyarlóság földhöz ne vághasson.~-
1100 31 | voltam, - és most kivánnám, hogy láss meg ott valamit.~-
1101 31 | visszafordult a mélázó kormányzó, hogy éjszakára a középpontra
1102 32 | családjának ügyeivel. - Nem tudja, hogy apjának jószágát ma árverelték
1103 32 | voltam jelen, vártam önt, hogy részt vegyen az árverésen.~-
1104 32 | maga. Egykor bevallja ön, hogy a kereskedőnek igaza volt.~
1105 32 | árverésről mondok még annyit, hogy én akartam megvenni a jószágot
1106 32 | lett volna; de tudja ön, hogy én izraelita vagyok, nem
1107 32 | Távolabbról hallottam, hogy a kétszázezer forintot érő
1108 32 | Pesten - bizonyosan tudom, hogy jól vagyok értesitve.~A
1109 32 | Bergert, s nem engedte meg, hogy a vendéglőbe menjen. Többé
1110 32 | hozzászokom a gondolathoz.~- Hiba, hogy eddig hozzá nem szokott.
1111 32 | sem szereti. Ne higye ön, hogy a "kedves nagybácsi" ki
1112 32 | gondosságnak ürügye alatt, hogy lássák: érik-e a gyümölcs
1113 32 | rokonok, és ez magyarázza meg, hogy az ily egyedül tévelygő
1114 32 | életének őszében egy nőt, hogy arra hagyja vagyonát, mert
1115 32 | Ugy megrezzentett ön, hogy czáfolatul azonnal meg kellene
1116 32 | lehetek, mintha megmondom, hogy az alispán lányát akarom
1117 32 | ember, - meg akarja mutatni, hogy életrevaló; de olyan dologban,
1118 32 | Valóban szerencse önökre, hogy külön hiszik a "Magyarok
1119 32 | befogatott, teendői nem engedték, hogy hosszan távol legyen családjától,
1120 32 | apróbb részleteit; mert hogy Óváry gróf nemesebb vadra
1121 32 | köszönteni, és alig várta, hogy a kormányzó kérdezze a tegnapi
1122 32 | kihallani a parancsszót, hogy az evezők megálljanak. Folytattam
1123 32 | lovamat sarkantyuba kaptam, hogy a lány se gyanithassa szándékos
1124 32 | vadászsátor van fölhuzva, s hogy szükség esetében lovainkon
1125 32 | a lovakat eresztették, hogy jókor érjenek a csárda közelébe.
1126 32 | várakozás a vért lefogja, hogy a benső küzdelmet el ne
1127 32 | álljanak egy petrencze mellé, hogy a lánynak kijövetelét észrevétlen
1128 32 | Vámossy kezével intett hátra, hogy csendesebben menjen, s egyszere
1129 32 | egyuttal intett Marczinak, hogy mellette nyargaljon, s e
1130 32 | vizbe ugratunk, ügyelj, hogy a helyes irányra találjunk.~
1131 32 | a partra.~- Kicsoda ön, hogy rejtekembe mer törni?~-
1132 32 | grófot, azonnal rendelkezzék, hogy e jelenet befejeztessék.
1133 32 | ügyetlen volt a helyzet, hogy a rendelkezésben való megnyugvás
1134 32 | csónak a parthoz illeszkedék, hogy a lányt visszavigye. Vámossy
1135 32 | férje.~- Öntől megvárom, hogy a mai napot feledje és feledtesse.~-
1136 32 | közeledni, ezt viszonzásul, hogy a grófot megmentettem egy
1137 32 | grófnak, irja meg a levélben, hogy rokonszenv nélkül nem merné
1138 33 | hagynám, - hadd fájjon neki, hogy észre nem veszik. - Bátyád,
1139 33 | őket, este nyolcz órakor, hogy ne lássák a Zergeutczában
1140 33 | türi?~- Ma irta meg neki, hogy többé ne lépje át küszöbét.~-
1141 33 | pillanatot sem, kocsiba ülök, hogy előbb odaérjek.~- Lassan,
1142 33 | Emmával. Egyik sem tudja, hogy ki lakik a két első számban,
1143 33 | egymáshoz.~- Megengedi bátyám, hogy sorba látogassam a szobákat?~-
1144 33 | Ugyan harmadszor utasitja, hogy majd rögtön hozza, - a négy
1145 33 | vigasztalónk, - már érzem, hogy fájdalmam alább hagyott.~-
1146 33 | Bocsásson meg a grófnő, hogy még jobban meg nem vigasztalom, -
1147 33 | levelet tartott kezében, hogy Vámossynak átadhassa.~Vámossy
1148 33 | a szolga.~- Megengedem, hogy elolvassa mindjárt: - mosolyog
1149 33 | asszonyom! arczomon meglátandja, hogy a hit tudattá vált-e? közös
1150 33 | van.~- Ön komolyabb, mint hogy jót gyanithatnánk.~- Sorsunk
1151 33 | érzékével kitalálta a grófnő, hogy lányának sorsa fölszabadult
1152 33 | óramutatót jelölte meg, hogy a félórának lefolyását perczről
1153 33 | kapitánytól tudtam meg, hogy ön itt van. Ne szóljon semmit
1154 33 | ellenmondás, - bizonyosan tudom, hogy az ön szülői idő előtt fognának
1155 33 | levéllel, s messziről mutatta, hogy valami rendkivülit hoz.~-
1156 33 | Óváry visszalép, beösmeri, hogy egy hölgynek vonzalmát erőltetnie
1157 33 | nem szabad, - bevallja, hogy Emma grófnőt boldogtalanná
1158 33 | láttam szemében: hiszi-e még, hogy ez: életunt ember?~- Bünös
1159 33 | meglepett leányt: látja ön, hogy a család együtt van, minden
1160 34 | lakni, vagy ha előre tudja, hogy napjában nem kénytelen egyszernél
1161 34 | olyan daganatot hagy benn, hogy patikai szerekkel lehetetlen
1162 34 | megmutatandónak a tekintélyt, hogy a lányt még be sem ereszti
1163 34 | határozottan kijelenté, hogy havonkint nyolcz bankó forintnál
1164 34 | cselédet, te megmondtad, hogy nem szabad magamat nagyságoltatnom;
1165 34 | között.~- Te nem rösteled, hogy fizetett cselédemmel ócsároltassam
1166 34 | Naponkint epedve várta, hogy férje menjen a városba,
1167 34 | önmagával a magános órákban, hogy ki kergette őt a Zerge-utczába?
1168 34 | Vámossyné kiállt az utczaajtóba, hogy messziről meglássa. Ha nem
1169 34 | csizmadiánék leczkéztetik azért, hogy le nem megyen a pinczébe
1170 34 | a regényiró megengedem, hogy a direktorné mérgében elájuljon,
1171 34 | férjéhez, - rákiáltott, hogy vesse pokolba a számadást
1172 34 | már bejött)... ...jó, hogy itt vagy, - előtted akarom
1173 34 | öregem, mikor kimégysz, hogy ki ne gunyold megbánásomat.~-
1174 34 | ki itélné meg az anyát, hogy két zsebkendő után egy törülközőkendőt
1175 34 | törülközőkendőt huzott ölébe, hogy könyűit leszárogathassa.~
1176 34 | kézcsókommal akarom jelenteni, hogy szerető és engedelmes lánya
1177 34 | fönntartotta a szerencsét, hogy ölelhessen. Az első helyet
1178 34 | levelet, azon kikötéssel, hogy a boritékról levágandó pecsétet
1179 34 | óhajt, vigasztalja meg önt, hogy tévedni emberi dolog. Tévednek
1180 34 | életnek őszén tapasztaljuk, hogy gyarló volt egykori hitünk.
1181 34 | szégyeneljük bevallani, hogy ő fölöttünk áll, - nemes
1182 34 | Kedves Marim! mégis bánom, hogy önnek egy szerelmes levelet
1183 35 | emberiséget ujra kellene gyurni, hogy a spártai erkölcsök ismét
1184 35 | Nem jut eszembe azt várni, hogy az emberiség visszamenjen
1185 35 | politikusaink Cincinátussal, hogy a tanácsteremből visszamennek
1186 35 | kikocsikázni, s azt nézni, hogy harmincz béres mennyit szánt
1187 35 | zseben akkora lyukat vágott, hogy a megmaradt családtagok
1188 35 | tengődni sem tudnak.~Tagadom, hogy közünk ne volna e bódult
1189 35 | szerepet adtál? nem hiszem, hogy kocsisoknak neveld őket,
1190 35 | tekintetes urambátyám, hogy mindenik fiának hatszáz
1191 35 | olyan keveset tanultak, hogy a multkor láttam egyiknek
1192 35 | levelét, még azt sem tudta, hogy a kezdetet nagy betüvel
1193 35 | merne urambátyám megesküdni, hogy az ifiur a téntát akarta
1194 35 | Urambátyám haragszik is reám, hogy a mostani divat szerint
1195 35 | oka van, bizonyosan tudom, hogy tekintetes urambátyámnak
1196 35 | sehogysem engedvén meg, hogy a karszékben elnyujtózkodjanak,
1197 35 | félek; de mivel azt akarom, hogy ti se pusztitsátok el, a
1198 35 | eleget tettem érettetek, hogy a nagy világ kapujához elvezettelek,
1199 35 | külön-külön, elegendő alap, hogy épithessetek rá. A kezdetnek
1200 35 | későbben ott kellene kezdeni, hogy az ész adjon támaszt. De
1201 35 | gyengébb felétől várja, hogy az egykor legelső birája
1202 35 | Előre kétségbe kell esnem, hogy unokáim még alább sülyednek!~
1203 35 | csak a munkás erő ad meg, hogy: tudtam cselekedni, a nagy
1204 35 | sokszorozhatom magamat, hogy még többet jelentsek!~Igy
1205 35 | urambátyám, - ne kivánja, hogy gyermekei nagyságos urak
1206 35 | megnagyságolom.~Nem merném tagadni, hogy nálunk az észt megvetik,
1207 35 | kincsképen. De az is igaz ám, hogy megvan az álszégyen, ha
1208 35 | irtózik a gondolattól, hogy fia másnak "szolgája" legyen,
1209 35 | meg nem gondolván azt, hogy nagyobb szégyen uzsorások,
1210 35 | akarjuk kellőleg használni, hogy a meglevőt megmentse, a
1211 35 | helyen azt tapasztaljuk, hogy a nagyságos czim többségre
1212 35 | olvassátok, higyétek el, hogy leirt soraimat a meggyőződés
1213 35 | tudták.~Tőletek várjuk azt, hogy uj nevekkel álljatok elő, -
1214 35 | használja. Azon legyetek tehát, hogy az észt miveljétek, - legyen
1-500 | 501-1000 | 1001-1214 |