Chapter

 1 8 |             vagy elkényeztetett fiad egykor czimét még örömestebb odaadná
 2 8 |              barátok maradunk; de ha egykor bolond tervednek hibásságát
 3 9 |                Uram! - óhajtom, hogy egykor a zsidónak házát ön jó visszaemlékezéssel
 4 10|           meg hasonló helyzetben, én egykor magam a kulcsot rágtam kinomban,
 5 11|           emberiséget, - mely számba egykor saját gyermeke is belefér.~
 6 11|              élettel birkóznia kell. Egykor a testgyakorlásban épen
 7 14|         fölmenni, melynek légköréhez egykor - gyanitom - közelebb állt, -
 8 14|                magának igérem meg, s egykor ön mai szivességét nem bánandja
 9 15|               remélve Istentől, hogy egykor nem csak a sótalanból juttat
10 16| mindkettőnkre nézve kellemesebb lesz egykor az ellenkezőt bebizonyitani.~-
11 16|         elbeszélte, mily bolond volt egykor, s ha mégegyszer fiatal
12 16|        nagysád, a mely szép hölgyért egykor az udvarló a fára is fölmászott,
13 18|            szerint fiára következvén egykor a vagyon, világos tudomással
14 18|          megkisértem a sikert; talán egykor a majoritást is kivivhatom.~-
15 20|             A gróf a gyermeknevelést egykor nyügnek gondolván, örömest
16 20|              nélkülözéseket tűri: de egykor irgalmatlan rajtunk üt,
17 20|             huszár őrmestert. A gróf egykor oly bomlott volt, hogy a
18 20|            az egyensulyt, s minthogy egykor nem akart szeretni, - most
19 20|  katonapajtása.~- Találkozhatom vele egykor?~- Mindenesetre grófnő, -
20 21|          beszélnek velünk. Testünket egykor épnek találta a katonaorvos, -
21 22|       akaraté lőn a győzelem. Elvált egykor az apai háztól néhány óra
22 22|             akadt. -felel a grófnő.- Egykor már birtam; de valahol eltévedt.~-
23 22|             tudnak. Szégyenlem, hogy egykor a rózsákat imádtam, kegyed
24 23|        kölcsönnek véli, mit én tőlem egykor készpénzben fog visszavárni,
25 23|        Hallgat a kis hiuság, melyért egykor örömest megadóztatta a rózsafát, -
26 26|              a kapitány, - a grófnak egykor pusztai birtokok jutottak,
27 26|        akarom menteni.~- Barátom, én egykor fogadtam veled, hogy hidd
28 26|            embereket jobbaknak, mint egykor, - én nem akarok olcsó és
29 28|              szemem láttára sikerült egykor, azon mód sikerült másodszor; -
30 29|         gyarlóságomat. Ha azonban ön egykor észreveszi, hogy az ő lelke
31 31|              barnásabb ruhában, mint egykor. A lány épen a konyhából
32 31|          ösmertebbé teszi a tárgyat, egykor neki volt ilyen tallérja,
33 32|            mulhatatlan kezelje maga. Egykor bevallja ön, hogy a kereskedőnek
34 35|      gyengébb felétől várja, hogy az egykor legelső birája legyen élhetetlen