Chapter
1 2 | néznéd.~Furcsa biz az, hogy midőn a vándor iparos elhagyja
2 2 | remeg azon pillanattól, midőn legelőször embert fog látni,
3 2 | alakom szájával mondék el, midőn Bécsnek magas, de szűk utczáin
4 2 | gyüjteményes könyvébe lapitott, s midőn ujra megtekinti, szine és
5 2 | rá hosszu furulyáján, s midőn a czigány is ellopta fülével,
6 3 | csak hogy megejthessen, s a midőn a kócsag az utolsó nádas
7 5 | Régi ösmerősök.~Midőn a nő a férjet, s a testvér
8 5 | elverte a sugarak melegét, - s midőn a kis lánynyal még egy tekintetet
9 7 | jó ujjat huzni, kivált, midőn apád megszégyenitésével
10 9 | megelégedés ugy szerezhető meg, midőn sorsunkat másokéval összehasonlitván,
11 11| nagyobb erkölcsöt követ el, midőn az előitéletek ellenére
12 13| az előbb nyilatkozót, de midőn annak vállát megérinté,
13 14| fillérenkint kell koldulni? és midőn részben elszórta a vagyont,
14 15| elvezette azon pillanatra, midőn a szülők kiábrándulnak a
15 16| megette, másodszor élvezi, midőn dicsekedhetik vele. Ha a
16 16| azon kitalált védelemmel, midőn már az ellenfelek egymásnak
17 17| ridegsége nem ért azon fokig, midőn valaki különcz és bolond
18 18| Életnézetek.~Mindig megdöbbenek, midőn lapjaink kicsinységekért
19 21| költheti el olvasás nélkül, s midőn huszárja elviszi az edényeket,
20 21| azon mély fájdalomról, midőn a katonát benne is kerülték.
21 22| örömtelen ember volt már akkor, midőn összekeltünk, - ő miért
22 25| résznél nagyobb lesz az, midőn feleségét kell vigasztalnia.
23 26| elnyögni egy káromlást, midőn a lókupeczek hibát kerestek
24 27| idők befolyása szerint, midőn a magyar nemesség nagy többsége
25 28| szorongattatva sietett az ajtó felé, midőn az inasnak bejelentése után
26 31| fogyott, s arra ébredt föl, midőn a kocsis figyelmezteté,
27 33| hivatkozás a lovagiasságra, mely midőn győz, nem dicsekszik.~A
28 35| érzitek a nagy gyönyört, midőn a szorgalom ötven-hatvan
|