Chapter

 1 11|       értem.~- Bizonyosan nem érti méltóságod, - magyarázza Berger, -
 2 11|           szivem megdöbbent, mikor méltóságod csalónak mondott, minden
 3 11| kötöznivaló bolond a mai világban, méltóságod engedje meg, hogy az álszenteskedő
 4 11|  fogadhatom el.~- Nem értem önt.~- Méltóságod apai hatalmának nagyobbik
 5 11|     helyettesittetni kivánja magát méltóságod, bizalmat, annak kifejezését
 6 17|      előszobában, mikor kikerülnek méltóságod elől, nem a kapott kegyelmen
 7 17|      csináljak velük, mondd meg?~- Méltóságod végig hallgatja a panaszt,
 8 17|         kapun kivül lenni, s mikor méltóságod mégis odaadja neki, a mit
 9 17|             a ki nekem könyörög?~- Méltóságod nem próbálta a könyörgést,
10 17|        szánandó az ifju gróf, hogy méltóságod folyvást a rossz kedvvel
11 17|          fiu mellé állnék, - s hát méltóságod?~- Megvan mind a kettő!~-
12 17|           mind a kettő!~- Gondolja méltóságod, hogy az Isten elvehetné
13 17|      oktalan.~- Most hát már tudja méltóságod, hogy rosszabb kedve is
14 18|            jobbat választandjuk.~- Méltóságod gazdag ember, s a természet
15 18|   történelmet, melyben foglaltatik méltóságod családjáé, világosan megirva,
16 18|         Casino táltoseszme volt. - Méltóságod ezt a kort saját szemeivel
17 18|         ellen nem lesz kifogása.~- Méltóságod: gróf, és tudja, hogy mint
18 20|     ösmeretlen vagyok, - megengedi méltóságod, hogy a rövid bemutatás
19 22|     engedelmeskedett neki vakon.~- Méltóságod egyenlő jogot bir férjével,
20 22|      kisértsük meg az alkalmazást. Méltóságod kezében látok egy divatlapot,
21 28|          arról fogok szólni, a mit méltóságod kérdez.~- Oly gyáva vagyok
22 28|         hogy kérdezni sem merek.~- Méltóságod az ifju grófnőnek érzelmét
23 29|           lenne szivemnek.~- Látja méltóságod a fa alatt azt a két angyalt.~-
24 29|            csak azon napon, melyen méltóságod tökéletesen boldog lesz.~-