Chapter

 1 5 |               még a tekintetes főbiró urnak sem válnék szégyenére, ha
 2 5 |       dologhoz.~- Segitsen a kapitány urnak, gazda, - unszolja a gróf, -
 3 6 |           teremtőerő.~- Mi tetszik az urnak? Kérdi a fiu, legelőször
 4 8 |     parancsolhatnékja volt a direktor urnak.~A sors épen jókor meghozta
 5 10|            valamely ostoba ember ifju urnak találja czimezni.~Berger
 6 12|           megérkezik, az olyan kényes urnak pedig nem adhatnak sunkát,
 7 14|      tizenötből.~Vámossy titkár Mayer urnak másik orczájára nyomta a
 8 15|     bizonyosan mondhatom a tekintetes urnak.~- Sokalják egymást, kedves
 9 15|        titkomat elmondám a tekintetes urnak, - reménylem, hivatalos
10 19|              prefektusnak. Vámossy ez urnak szakasztott mása volt, és
11 23|           hamar elvégződött, a főbiró urnak hivatalos dolga lévén otthon,
12 23| helytartótanácsnak.~- Bámulandó e két urnak sebes haladása.~- A befolyásnak
13 23|            megcsókolta egy tekintetes urnak lányát nappal, a nagy városnak
14 24|         melyen igen gyakran nagyságos urnak czimeztetett. Hanem mint
15 24|              s neki ment a - kapitány urnak.~- Hohó, - kiált a kapitány, -
16 26|      nénémasszonynak vagy posztóruhás urnak, ki megrója, hogy a kedvetlen
17 30|             Tekintetes Vámossy László urnak, több uradalom kormányzójának.~-
18 31|             alkalma maradjon a városi urnak szemközt nézni vele.~- Éhesek
19 31|               kell tudni a tekintetes urnak, - bánom, hogy a többit
20 34|         pecsétü levelet, mely az öreg urnak volt czimezve.~- A gróf