Chapter

 1 14|          fiatalember, - hasonlóra sohasem gondoltam.~- Azt még kevésbbé
 2 15|           egy öreg miatyánkat! Én sohasem jártam külföldön, különösen
 3 15|         megütközéssel a titkár.~- Sohasem voltam józanabb, még azon
 4 17|           konyhájáról jár, pénzen sohasem volt ennyi.~- Azt akarod
 5 19|            melyre a szülői házban sohasem gondoltak. E hatalmat ugy
 6 20|         ragaszkodást, mit boltban sohasem árultak.~Fiát néhány hétig
 7 20|       rokonszenv, melynek tárgyát sohasem birhatjuk eléggé; mert elvesztésétől
 8 21| katonapajtásom, Széchenyi István, sohasem tartott méltónak arra, hogy
 9 22|         szám. - Jöttünk, mentünk, sohasem vettek észre, pályánkat
10 22|     novellahős mondja, - nagyapám sohasem érinté a rézpénzt, a koldusnak
11 24|          tudnám, - az ember hiába sohasem hajlik meg, vagy leejtett
12 26|        melyeket egészen kifizetni sohasem tudunk. A rövid egy órában
13 26|      bolondot bevallani, megbánni sohasem késő, - hogy az öntudat
14 29|       miért? ilyent kérdés nélkül sohasem mondana senki: önnek nincsenek
15 29|     kötetét keresi, kegyed nélkül sohasem lesz egész.~- Vigyázzon,
16 30|    eszedre, de otthon, barátom, - sohasem vetted hasznát. Végre alkalmazzuk
17 31|  Néhányszor, - épen annyi, mintha sohasem láttam volna; azért itt