Chapter

 1 1 |            csudák titkában keresték annyi vész közötti fönnmaradásunknak
 2 2 |          megérzem. Mikor körülöttem annyi embert keseregni látok;
 3 3 |        olyant, urfi! - mondja a fiú annyi bizalmassággal, mi eléggé
 4 3 |             mink most tudnánk fogni annyi halat, hogy a szekérbe nem
 5 4 |         mellékén agyonpuffogassanak annyi vadat, mennyit egy falunak
 6 5 |            hadd lássuk, van-e annak annyi hatalma, mint az ördögnek,
 7 12|     lótszfutsz a vármegyének, három annyi érték vásik le rólad a kocsin,
 8 12|            különbet nem tud faragni annyi esztendeig.~Ez az elmélkedés
 9 17|          hogy minek adnék többet?~- Annyi, mintha azt mondtam volna,
10 19| direktornéság véletlenség, mely még annyi hatalom sem, hogy a magad
11 22|            katona, ezredes volt, és annyi férfi engedelmeskedett neki
12 22|           azt, mit elszórtam, - van annyi bátorságom, hogy főbe lőjem
13 24|         egyik kamarájában miért van annyi ideig a zár.~- Ugy! ...te
14 25|           könyei folyának alá; mert annyi évnek takarékos gyümölcsét
15 27|           kötelességet. - Hazánkban annyi a teendő, hogy millióknak
16 30|             Az ellen protestálok, - annyi ur mindenesetre lett belőle,
17 31|            ur?~- Néhányszor, - épen annyi, mintha sohasem láttam volna;