Chapter

 1 10|                 és ámbár igaznak hitte Vámossynak intését; de reszketett a
 2 10|               Berger fölállt, megfogta Vámossynak kezét:~- Uram! bocsásson
 3 10|            hibázott, a másik néha, igy Vámossynak kedélye megcsillapult, sőt
 4 11|             lakik, most végzi a jogot: Vámossynak hivják.~- Vámossy? - Kérdi
 5 15|                   hisz tudom, hogy önt Vámossynak hivják; hanem azt az udvari
 6 22|            hosszu levélben köszöni meg Vámossynak sikerteljes működését, és
 7 22|                kételkedik a gróf, hogy Vámossynak sikerül az anyát e kényes
 8 22|            kedélylyel meg nem köszönné Vámossynak azon oktatásait, melyeket
 9 29| beszélgetésüknek, a gróf hosszasan irt Vámossynak, és a következő megemlitésre
10 30|              Az utolsó kártya.~Az öreg Vámossynak udvarára nagy utazó kocsit
11 31|                Mind a három néma volt, Vámossynak kellett beszélni tovább,
12 31|        szennyezhesse be.~Sokáig nyomta Vámossynak lelkét e rideg könnyelmüség,
13 33|          levelet tartott kezében, hogy Vámossynak átadhassa.~Vámossy reszketeg