Chapter
1 4 | nem volt hiu; mert az öreg gróf kelté föl, és valósitásához
2 5 | Vén huszár! ...mondja a gróf mosolyogva, ...elfeledted,
3 5 | ellenem, - barátom. - mondja a gróf a kapitánynak: - hadd hallom,
4 5 | urnak, gazda, - unszolja a gróf, - segitsen neki, és védelmezze
5 5 | tisztább evőszereket, s a gróf? A gróf némi meggondolás
6 5 | evőszereket, s a gróf? A gróf némi meggondolás után visszanyerte
7 5 | történetet, és szeretem, hogy a gróf is meghallhatja.~Mindkettő
8 5 | ember, te, - kiált föl a gróf, - folyvást hiszed, hogy
9 5 | az utánjárást, - mondja a gróf, - pokoli unalmamnak legyen
10 5 | lenne, ... - jegyzé meg a gróf - sivár lelkembe uj világot
11 5 | irást! ...hangoztatja a gróf, a makacsoknak gúnyos mosolyával
12 5 | tartsanak. - Hirtelen megirt a gróf néhány sort, aztán fölolvasván,
13 5 | Gazda! ...szólitja meg a gróf, - a kapitány urral fogadtunk, -
14 6 | törekedett vissza. Miatta a gróf elidőzött, és csak alkonyatkor
15 6 | gondolkozol? ...kiált ki a gróf a kocsiból.~- Körültekintek,
16 6 | figyelmeztetést, - mondja a gróf, egyszersmind kéri, - nem
17 6 | jöttek erre négy lóval.~A gróf más feleletet várt, alázatosabb
18 6 | messze fárasztani, - mondja a gróf, - ha utmutatás nélkül elmehetünk,
19 6 | Talán soha sem szorult még a gróf egyszerű emberre? idáig
20 6 | földről. Kénytelen volt a gróf gondolkozni, - a helyzetből
21 6 | Megvan! - gondolja a gróf, - ez ugyanazon ficzkó,
22 6 | terjed az osztályozásig. A gróf betűről betűre ezeket gondolta,
23 6 | szétbomlás következhetik. A gróf a mai beszélgetés folytán
24 6 | nem maradok, - kiált rá a gróf.~- Nem vagyok én görög, -
25 6 | emberségért megállsz? Kérdi a gróf, tökéletesen azon fogalommal,
26 6 | Bolond beszéd, - mondja a gróf fölolvadt kedélylyel, -
27 6 | se légy, fiam, - óvja a gróf, - ezt is én mondom, a katona.
28 6 | huszár, - a mi akarsz, - én gróf Erdey vagyok.~- Isten éltesse
29 6 | Eljössz?~- Megszánt a gróf ur? alamizsnára hivogat?~-
30 7 | alant megfuljon, az öreg gróf befolyásával fölemelkedik
31 8 | megkardlapozlak, ha nem gróf Óvárynak, hanem az országnak
32 11| küszöbre kellett lépni.~Gróf Erdey dunántuli terjedelmes
33 11| lányról, kit ő vezetne! A gróf e pillanatban ehhez hasonlót
34 11| megérkezett a levél.~E napon a gróf kirendelte a városból megszokott
35 11| alázatos, Berger, - mondja a gróf gúnyolódva, - beszéljen
36 11| is!~- Más is? - Kérdi a gróf, - idő és pénz, - ezen tőkéket
37 11| leengedésben megegyezem, - igéri a gróf, - vallja meg, titkos jelei
38 11| barátok maradunk! - mondja a gróf néhány perczre a mellékszobába
39 11| kapitány barátjának levele, s a gróf elfeledkezik magáról, az
40 11| örömmel szolgálok, méltóságos gróf ur, csak bizalommal tiszteljen
41 11| fiatalembert?~- Nagyon közelről, gróf ur, - két zsidógyermeket
42 11| zsidógyermeket tanitott az idén.~A gróf megdöbbent, és bánta, hogy
43 11| Üljön le, Berger, - szól a gróf, helyet mutatva Bergernek, -
44 11| fejezet ismétlése, melyet a gróf szakadatlan figyelemmel
45 11| ember hóditott meg engem, gróf ur, - nekem elég a sok millió
46 11| fogadja föl Vámossyt.~- Gróf ur, - bocsásson meg az én
47 11| nál.~Berger eltávozott.~A gróf kimelegedett; most érezte,
48 12| udvari kanczelláriánál: Gróf Óvári Kamill, (ékes név,
49 12| gyönyörü alakok. - Mondja a gróf is.~- Látod e két Vénust, -
50 12| mohamedánusokká leszünk! Felel gróf Óváry.~- Egyik főbirónak
51 12| leányai.~- Szegények? Kérdi a gróf oly hirtelen, és oly számitással,
52 13| órára került a sor, - a gróf folyvást az ajtó felé tekintett,
53 13| Hallgassuk a zenét! Mondja a gróf toldalékául a játék alatti
54 13| visszament a másik szobába, a gróf mellé huzódván az ablakmélyedésbe.~
55 13| huzódván az ablakmélyedésbe.~A gróf azonnal hozzá fordult, és
56 14| beszédei után Berger közlé gróf Erdeynek tervét, és határozott
57 14| meggyőzék Laczit, hogy az ifju gróf és saját testvére valának,
58 14| az őrzőangyal, - kezdi a gróf nyilt örömmel, - a legalkalmasabb
59 14| legalkalmasabb órában jelen meg.~- A gróf mindig tréfál, mindig jó
60 14| szükségem van.~- Próbált már a gróf egyenkint számlálni, mily
61 14| számokban; de nem ért a gróf: a tizezer forint épen tizezer
62 14| Kegyetlen hitelező, - mondja a gróf nevetve, - de én még kegyetlenebb
63 14| tizedszer mondja, - tréfál a gróf, - és minthogy a legelső
64 14| maradhassak.~- Maradjon a gróf, - az én következetességemért
65 14| addig nem lesz benne, mig a gróf váltóját ki nem fizeti.~-
66 14| rossz hitelező! - Mondja a gróf elkedvetlenedve.~- A gróf
67 14| gróf elkedvetlenedve.~- A gróf még átkozottabb fizető! -
68 14| hitelező hanyag adósával.~A gróf megütődött, de erőlködött,
69 14| barátunknak, - mondja a gróf elég fensőséggel,- szivességét
70 14| vagyok.~- Semmi közöm a gróf zavarához, - duzzog a másik, -
71 14| Kételkedik ön? Kérdi a gróf boszusan.~- E kérdés fölösleges, -
72 14| fillért sem kapott volna a gróf; de a grófnak havipénze
73 14| untig elég volt ennyi, a gróf már méltán fölpattanhat,
74 14| is duzzogjunk, - kérdi a gróf Mayert, és ujra derült arczczal
75 14| akarja produkálni, - mondja a gróf Mayernek nyaka körül fonván
76 14| hanem hogy a megszorult gróf is megcsókolja kinjában
77 14| a tőkéhez számitá, s a gróf derülten irá alá a váltót.~-
78 14| nyomta a csókot, nehogy a gróf egyedül legyen a megalázott.~
79 16| megmagyarázatlant legkevésbé érti. A gróf hirtelen elutazott barátjával,
80 17| hosszan feleljenek rá. A gróf beszélteti az embereket,
81 17| lovagoljon.~- Parancsol a gróf?~- Régen nem beszéltem veled,
82 17| Ruhám van, tartásom a gróf konyhájáról jár, pénzen
83 17| mersz szólni? - kérdi a gróf biztatólag, - mennyi folyamodványt
84 17| hang, te, Jankó, - mondja a gróf ez egyszer engedékenyebben, -
85 17| igy azt gondolja, hogy a gróf a panaszt sült hazugságnak
86 17| került a beszélgetők felé. A gróf az érkező kocsi felé tekintett,
87 17| fölismerje. A négyes megállt, a gróf szinte leugrott lováról,
88 17| kedves fiam! - mondja a gróf mohó örömmel, - köszönöm
89 17| Félni? tőlem? Mondja a gróf tagadhatlan fájdalommal.~-
90 17| Isten hozott, - mondja a gróf ez ihletteljes szavakat
91 17| a boltban nem árulják. A gróf megutálta az embereket,
92 17| emberek gondolkozásának.~A gróf hosszan nézett még távozó
93 17| felé.~A falu felé haladva a gróf lassabban ereszté lovát,
94 17| És ha volna? Kérdi a gróf, rávágyva a dicséretre,
95 17| gondoltam, hogy szánandó az ifju gróf, hogy méltóságod folyvást
96 18| szerezzen uj érdemeket.~Erdey gróf őméltósága a kitűzött napon
97 18| praeceptor! Megesküdött volna a gróf az első pillanatra, hogy
98 18| van szerencsém, - mondja a gróf (s a mi több, valóban örült;
99 18| Az ajánlás megtisztel, - gróf ur, - kezdi Vámossy, - azonban
100 18| kezdi Vámossy, - azonban a gróf ur olyan fontos kötelességekkel
101 18| valóm sincsen, - mondja a gróf, - most tehát szives nyilatkozatát
102 18| nevelését?~- Méltóságos gróf! hálátlan lennék e megelőző
103 18| ad. Mit akar most már a gróf: a tudást-e, mely az ujabb
104 18| a következés mutatja meg gróf ur, - jegyzi meg Vámossy, -
105 18| tulságig őszinte leszek gróf ur, mert én rendszert akarok,
106 18| azt előre bevallom, hogy a gróf tudja, milyen gondolkozásu
107 18| kifogása.~- Méltóságod: gróf, és tudja, hogy mint ilyen
108 18| törvényeink szerint, s a mint a gróf huszonnégy éves?~- Élni
109 18| mindenkit, legyen az apa gróf vagy jobbágy. A törvények
110 18| arra, hogy még se dobja ki: gróf ur, a főnemesség ez országban
111 18| pedig arra tanitották. Gróf ur mi olyan országban élünk,
112 18| fiatalember.~- Nem lelkesült, gróf ur; hanem elkeseredett és
113 18| Nézeteimből észrevehette a gróf ur, hogy önálló vagyok,
114 18| meghatározni.~- Majd egy év mulva, gróf ur, mikor a napszámos után
115 19| környéken botránytárgy, s a gróf botránykőnek megtűr! - Tessék
116 20| haszontalan férfival is.~Gróf Erdeynek házi viszonyai
117 20| elején megemlékeztem. A gróf a gyermeknevelést egykor
118 20| iparkodott valamire való lenni. A gróf maga monda, hogy nem tud
119 20| kielégittetését kéri. A gróf összeszedte erejét az utolsó
120 20| kiszolgált huszár őrmestert. A gróf egykor oly bomlott volt,
121 20| választott neki.~- Remélem, a gróf saját fiának boldogságát
122 20| Hol találta vagy vette a gróf az uj nevelőt?~- Körülményesen
123 20| Körülményesen nem irt a gróf, csak a nevét irta meg:
124 20| kikoplalt diák vállalkozott a gróf kényét eltűrni, - e fiunak
125 20| merem mondani, - remélem, a gróf ur is megirta ezt.~- Egy
126 20| nem lehet kikerülni, s a gróf szenvedi az egyensulyt,
127 20| zsarnokilag ne követelje. A gróf még nagyon hiu, ez indulat
128 21| hallgasd a prédikácziót.~* * *~Gróf Erdey keresztül lapozta
129 21| lassankint megkészül, de gróf Erdey nélkül.~Ne kérdezzük:
130 21| egy erőteljes hang, mire a gróf meglepetve fordul vissza,
131 21| kicseréltek. Mondja nevetve a gróf.~- Én vagyok magam, testestől,
132 21| belőlem: Széchenyi István!~A gróf szeretettel foga meg a kapitánynak
133 22| tökéletesen megbizik. A gróf hosszu levélben köszöni
134 22| kijelentésére; hogy serdülő leányát gróf Óvári fiának odaigérte.
135 22| odaigérte. Nem kételkedik a gróf, hogy Vámossynak sikerül
136 22| jelölve, menjen rajta a gróf helyett más: szerencsés
137 23| de majd részletesen is. A gróf részben megváltozhatott
138 23| erősek is, - például: a gróf családjának jövendőjét arisztokratikus
139 23| bizalmasan irja, lányát Óváry gróf fiának szánta.~- A kanczelláriai
140 23| áldozata a körülményeknek. Gróf Óváry, az öreg, látja vagyonának
141 23| és az önként feléje hajló gróf Erdeynek vagyonával helyreüti
142 23| reménylek, hogy az ifju gróf időközben cselekszik olyan
143 23| ostobaságot, mitől Erdey gróf megundorodik.~- Tudtam, -
144 23| hogy ön remél, - az ifju gróf pedig oly szeles és meggondolatlan...~-
145 23| hallgatnák, hogy az ifju Óváry gróf megcsókolta egy tekintetes
146 23| győzelemnek jele?~- Hogy a gróf ur ne áldozza fel gyermekét
147 24| toronyba parancsolta volna a gróf, a direktor most már megkezdte
148 24| ugy ma is előzékeny volt a gróf, de arczán fölleg volt,
149 24| átélni.~- Barátom! - szólt a gróf bizalmasan, de komolyan, -
150 24| tehát hadd beszéljen a gróf. Csakugyan folytatta:~-
151 24| gondoltam, el fogja venni gróf Erdeynek lányát. A lány
152 24| bárónét.~- Vigyázzon, - óvja a gróf, - a házasság olyan, mint
153 24| kedves Vámossym, - utasitja a gróf, - nem is kétlem, hogy ön
154 25| vadászatból betért ifjabb Óváry gróf előtt az asztalra teszi, -
155 25| ugy félsz tőlem? Kérdi a gróf a lányt marasztalva.~- Igen
156 25| ütöttünk czégért, - aztán a gróf ur nézegessen a kisasszonyok
157 25| közé.~- Ki akartam futni, - gróf ur, - mondja a lány haragra
158 25| most már nem félek, (a gróf csillogó szemekkel kelt
159 25| behivom édes anyámat, ha a gróf ur mindjárt el nem megy.~
160 25| el nem megy.~Ekkor már a gróf elkapta a lánynak derekát, -
161 25| fenyegetést.~- Jól megfogjon a gróf; mert kikapom a két szemét.~-
162 25| vagy, - mondja tréfával a gróf azon hitben, hogy igy kifog
163 25| egyszerre összeroppantotta. A gróf hirtelen összeszedte magát,
164 25| előbb igazabbat mondott a gróf, és azt maga is hihetne
165 25| összesen huszonöt garas.~A gróf erszényét kereste elő, a
166 25| szülőket belekeverni a pörbe. A gróf kitette az összeget, de
167 25| ujra, a mit mondék.~- A gróf ur is álmodjék, és ha a
168 25| folytatása következik, gondolja a gróf, s egy mosolylyal fejezvén
169 25| ki volt itt?~- Az ifju gróf mászkál erre két hét óta, -
170 26| négy lovas kocsi. Belől gróf Erdey ült kapitány barátjával,
171 26| nyalka huszárruhában.~- Gróf Óváry birtokait bérbe adja?
172 26| birtokait bérbe adja? Kérdi gróf Erdey.~- Még pedig tetemes
173 26| Szavadon foglak, - mondja a gróf, - nekünk van kiszemelt
174 26| kell mennem; de ha elvezeti gróf Erdey pusztájára, kifizetem
175 26| jegyajándéka, - mondja a gróf, - hanem hozzon ki egy tollat,
176 26| az engedelmesség miatt, a gróf a papirra ráirta: A fogadást,
177 26| Mindketten elmélyedtek, a gróf évtizedek óta ma volt legelőször
178 26| közben kérdé Marczit a gróf, nem vett-e észre a vásárban
179 26| emberéletért.~Összenézett a gróf a kapitánynyal, a közös
180 27| sereglett a közönség Pozsonyba, gróf Erdey kérte nejét, menjen
181 27| észrevegye. Az öreg Óváry gróf volt a legelső, ki fiát
182 27| kettő tért más utra, az ifju gróf Óváry, - s a nálánál néhány
183 27| nálánál néhány évvel fiatalabb gróf Koltay. Egyik sem ostromolta,
184 27| hölgyek karzatáról nézték gróf Erdeyék, egyelőre változatosságért,
185 27| bemutatni, az ifju Óváry gróf hosszu beszédében támadja
186 27| akarom az előttem szóló gróf urat válasz nélkül hagyni, -
187 27| hagyni, - mondja Koltay gróf némi izgalommal, én sem
188 27| az én nótám! Megbocsát a gróf, hogy nem felelhetek neki
189 27| gyarló büntetésnek tartom.~A gróf az alkotmány sánczaira mutat,
190 27| alkotmányon kivül álltak. Gróf ur, nagyon megváltoztak
191 27| Thermopilét emlitette a gróf, bámulja, mennyit tehet
192 27| kocsiban ült, az ifju Óváry gróf keresztülfurta magát a tömegen,
193 27| Óváry nem férhet hozzá. A gróf későn jött, észrevehetőleg
194 27| ki röviden azt irja: A gróf néhány hét alatt Pozsonyban
195 27| grófnőnek, hogy az öreg Óváry gróf fia számára megkérte Emma
196 27| folytattam volna. A két gróf életnézetet mondott ki,
197 27| választhatok: nyujtsa karját Óváry gróf.~A körülállók hirtelen hátrahuzódtak,
198 27| grófnét Koltay vezethesse. A gróf nem vonulhatott vissza,
199 27| beszélgetést?~- Az emberösmereten, gróf!~- E mulatni akaró körben?~-
200 27| hogy itéleteit kihirdesse, gróf ur, - én sem kérdem, mit
201 28| Tudom a tartalmat előre, a gróf lánya kezéről akar rendelkezni.~-
202 28| lenni, - barátom, - mondja a gróf, - hozzátévén, a mostani
203 28| helyezni téged?~- Az öreg Óváry gróf.~- Ő szokta vezényelni a
204 28| óra alatt megérkezett, a gróf őszinte tiszteletből fogott
205 28| vártam kegyedet, - Óváry gróf ma ujra sürgöli, hogy gyermekeink
206 28| nincsen.~- Mi lehetne más, - a gróf terjedelmes birtoknak ura,
207 28| pillanatban, - panaszkodik a gróf, - hogy kérdezni sem merek.~-
208 28| birják a jószágok; de az ifju gróf csordultig tölté a poharat:
209 28| megmenekülni.~- Méltóságos gróf, - én csak a kérdésre feleltem, -
210 28| folytatom a befejezésig. Az ifju gróf Óváry Bécsbe rohant fölhajhászni
211 28| sincsenek kőből, - az ifju gróf alkalmas pillanatban elfeledte
212 28| zsidót, megcsókolta...!~A gróf fölugrott.~- Ne Bergernek
213 28| Ne Bergernek higyen a gróf, - nekem, a ki egyszer szemtanu
214 28| valék.~- Elhiszem! mondja a gróf nagy lélegzetvétellel. -
215 29| olvasóközönség nyakamon hagyná.~* * *~Gróf Erdeyné találkozott férjével,
216 29| Miért nem igyekezett a gróf ur kiismerni választottját,
217 29| tárgya beszélgetésüknek, a gróf hosszasan irt Vámossynak,
218 30| kormányzójának.~- Ki irja e czimet?~- Gróf Erdey Ferencz, tudósitván
219 31| vele találkozhassék; mert a gróf körül ritkán fordulván meg,
220 31| dicsekedni, - illik is egy gróf urfinak, hogy a kályhába
221 31| valamivel előbbre tekintve.~- Gróf Erdey Ferencz ur becsületes
222 31| közeli pusztára, melyben a gróf által lerendelt kedvencz
223 31| tekintetes uram, - az ifju Óváry gróf jár ki minden este réczelesre,
224 31| szélén.~- Legel arra valahol gróf Óváry ménese?~- Nem messze
225 32| részleteit; mert hogy Óváry gróf nemesebb vadra lesett, azt
226 32| Kérdi harsány hangon Óváry gróf, a nyilás függönyét félre
227 32| Bejelentetlen vendégek, gróf ur!~A sátor belsejéből kirohant
228 32| kormányzó kengyelszijába.~- Gróf ur, - mondja Vámossy francziául, -
229 32| törni?~- A merészséget a gróf kezdé, én csak folytattam:
230 32| én Vámossy László vagyok, gróf Erdeynek jószágkormányzója.
231 32| Hármat tapsolt kezeivel a gróf, a csónak a parthoz illeszkedék,
232 32| következik most? Kérdi a gróf a kormányzót.~- A grófon
233 32| véleményemmel ne törődjék a gróf, - kérdezze azt, mit gondol
234 32| feledtesse.~- Föltételem van, gróf ur, - elengedhetlen föltételem:
235 32| tisztelettel visszalép. E levelet a gróf külön czimezze Vámossy Lászlónak
236 33| hozta össze őket?~- Az ifju gróf külföldre indul magához
237 33| voltak a szobában: Erdey gróf fiával és a kapitány.~-
238 33| kötelezvény megvan. - Mondja a gróf, vigyázva összehajtván a
239 33| megvettem az ön számára.~- Gróf ur!...~- Semmi ellenmondás, -
240 33| mutatott, én követem.~- Gróf ur, - helyettem a gondviselés
241 33| napra legméltóbb jutalom.~A gróf feltörte a levelet, megnézte
242 33| levelet: Vámossy küldi?~- A gróf küldi, - méltóságos asszonyom, -
243 33| magyarázat e váratlanhoz? Kérdi a gróf Vámossyt.~- Lovagias kötelesség
244 33| Kapitány! ...mondja a gróf, ...van három ember, ...
245 34| ki, ha mint irják, Óváry gróf csőd alá találna kerülni,
246 34| urnak volt czimezve.~- A gróf küldi e levelet, azon kikötéssel,
247 34| maradtam tisztelő honfitársa~Gróf Erdey Ferencz m. k.~* * *~
248 34| sor van még hátra. Koltay gróf egy napon ülte menyegzőjét
|