Chapter

1 3 | pillanatban, mint emberek, mint a sziv és léleknek egyesülései
2 6 |           a vetett ágy, és a fájó sziv ugy bele kivánkozott, hogy
3 6 |   gyárából, gyöngyözik magától, a sziv melegül föl tőle, nem a
4 11| valamelyik gyermekétől, s az üres sziv nem vágyott az ilyen eledelre.
5 17|    lopódzhassék. Érzi már az apai sziv, hogy köze van az élethez -
6 20|  szobájában találkoztak, az anyai sziv kitágult, és gyermekeit
7 20|         Ez a titok, hogy az anyai sziv kettőt, sőt tizet egyaránt
8 26|         után rántja. Ó, az emberi sziv nem oly kicsiny, hogy egy
9 33|          át küszöbét.~- Bátyám, a sziv nem tud üresen maradni,