bold = Main text
Chapter grey = Comment text
1 2 | szine és illata elveszett már, csak sovány és hustalan
2 3 | légkörön nem uralkodnak már, szemei elhomályosodnak,
3 3 | hanem a szemétől.~- De már ezt nem értem Marczi, pedig
4 3 | hitvány ember?~- Mondta már neked ezt szemmel?~- Akkor
5 3 | evező, urfi; hanem elnézett már mellőlem vagy tizenkettőt,
6 3 | járnád a panaszos életet?~- Már ha a szabad életet nem élhetném,
7 3 | a beszédes kis leányban már is megvolt az asszony természetből
8 3 | beállt a csónakba, hol már az is kedvére volt, hogy
9 3 | csónak még könnyebben ment már. Ekkor a lány toroktátva
10 3 | ménesnek robajában is elhal, s már csak egy pár pillanatra
11 3 | gyermeket fölvadászhatná, az már régen a szélirányban követi
12 3 | veszedelmet, melyből megmentést már nem hitt!~ ~
13 4 | csónakkal kikötvén, sőt már a vizslákat is nyugasztalván
14 4 | csónakban, s mikor a segitség már itt volt, nem tudott szólni.~
15 4 | huzva, ujra elszabadult, és már a látkörből is eluszott,
16 4 | öcsém, minthogy ugy is már benn vagy az uszkálásban, -
17 5 | tekintetet váltott, hogy most már nincs mit aggódnia, bement
18 5 | nyakába szakadtak.~- Most már értem a hallgatást, - kezdi
19 5 | kapitány, - de, reménylem, most már megjavitottad magadat.~-
20 5 | magadat.~- Igen, - most már tercziába tennél, - s hogy
21 5 | nem tudok. Mindent vettem már pénzért, és mert az emberek
22 5 | lelkét; mert, uram, most már vérszemet kap, a kezdet
23 5 | Másnap estig elég a kenyér. Már nem busul, a tegnapi nyomon
24 5 | vérű embereket is láttam már kidagadt szemekkel figyelni
25 6 | holdvilágos éjet.~A szél már megállt, a Tisza kisimult,
26 6 | lehelet.~Szerette volna már érezni a katonaéletnek nyügét,
27 6 | annak temérdek levét. A hold már szépen fölemelkedett; de
28 6 | a lovakat. Az első lovak már a gázlóban voltak, a mélység
29 6 | Én mondom, fiam.~- Most már hiszem.~- Adok egy jó tanácsot, -
30 7 | hol a negyedtelkes paraszt már szégyenli, ha máshoz napszámba
31 7 | nyavalyát te is beszivtad már. A semmin elkezdeni eszeveszett
32 7 | légy, bágyadt, nem mehet már idegen országba, hogy vágják
33 7 | halála után pedig a fia már azon kezdi, hogy bekoczogat
34 7 | maradtunk! ... Öcsém! a föld már nem lesz szélesebb, a tele
35 7 | áldozat, még te sem. Rólad már rendelkezett, ügyes esze
36 7 | Mondtam, hogy te, - a püspök már be is vett apád levelére, -
37 7 | Bátyád a nagy uri modort már szerencsésen elmajmolja,
38 7 | szerencsésen elmajmolja, most már csak a belépti dijra van
39 7 | Gyerek! eszeden légy, apád már választ kapott a püspöktől,
40 7 | tehet; hanem a hivatás, már pedig e nélkül a hazugságon
41 8 | fiukért, kiknek apja előtt ő már régen az volt.~- Számot
42 8 | sógor, - kezdi a direktor, - már hallott olyan komédiát,
43 8 | gyerek végbevitt tegnap? már nem lőnivaló az ilyen pökhendi
44 8 | van) akkor jő meg, mikor már a vagyont nem lehet megmenteni.
45 8 | bérért, hisz kutya is volt már egyszer. - Igen, ez lenne
46 9 | valami elhizott tánczosné, ki már a szinpad deszkáira nem
47 9 | sült verébről nem álmodozám már.~És mégis irigylik boldogságomat. (
48 9 | bosszusággal jegyzék meg: De már zsidóhoz még sem mentem
49 10 | mondta, hogy engem megsajnált már, és egyszer, csupa szomszédi
50 10 | a napok sebesen multak; már a harmadik hónapnak vége
51 10 | készakarva visszatérve a már elhagyott zsidós kiejtésre, -
52 10 | végképen megtisztuljon. Vámossy már gondolkozott erről; de óvakodott
53 10 | nevetés ingerén. Vámossy már háromnegyed órán keresztül
54 10 | izgalmával.~A nagyobbik fiu már az utolsó negyedben semmit
55 11 | megijedni. Befejezendő volt már a tanodai pálya, kezdődött
56 11 | belefér.~Hány gonosz kérte már az orvost, hogy tudományának
57 11 | bölcsen megjegyezni. A mérget már benyelte az emberiség, igy
58 11 | hallunk, mely váratlan, ezt már nem a kereskedő hallja,
59 11 | különösen számit jó kedvemre, - már másodszor leczkéztet meg.~-
60 12 | megigértette az apjával, hogy most már elviszi magával a szomszéd
61 12 | ur dolgára, az esküdt ur már az irodában várja ötven
62 12 | épen legjobbkor jött; mert már vörösre égett az orczám
63 12 | neki bátoritottál, most már mindent merek. Negyvennyolcz
64 12 | ilyen nagy abroszom van; de már a harmadik napra toldani
65 12 | szeleburdi éveket, - őméltósága már csak adomákat beszélt naplójából,
66 13 | miattuk egy kis csetepaté!" De már ez neki sem tetszett, keresgélt
67 13 | minden erszény. Éjfél után már a második órára került a
68 14 | akkor keresték meg, mikor már mást nem tudtak megcsalni.
69 14 | szükségem van.~- Próbált már a gróf egyenkint számlálni,
70 14 | elég volt ennyi, a gróf már méltán fölpattanhat, ha
71 14 | gondol, Mayer ur!~- Mára már el vagyok lágyulva, - mondja
72 14 | helyezhettem volna el; de már most megtörtént, csak egy
73 15 | foglalót, hogy annak jogán már czivakodhassanak értük.~
74 15 | barátom, hét leánynak apja már a hetedik komát is kinnal
75 15 | lábát ezen vármegyébe.~- Már kezemben a tallér egy öreg
76 15 | szükség áldozatomra, ma már tudom, hogy az a testvér
77 16 | kitalált védelemmel, midőn már az ellenfelek egymásnak
78 16 | hitvány gyermeket adna, már pedig én azt hiszem, hogy
79 16 | mondja; - esküszó nélkül már senki sem hinné el. A barátság
80 16(4)| gyengédtelen szokás, melynek már áldozatai is voltak egy
81 17 | emberijesztőnek hisznek?~- Már engedelmet kérek, ha mondom,
82 17 | szeretsz-e?~- Megszoktam már a méltóságos urat! - mondja
83 17 | szivébe lopódzhassék. Érzi már az apai sziv, hogy köze
84 17 | fiamat?~- Embersorba nől már.~- Csak tizenhat esztendős.~-
85 17 | beszélj, oktalan.~- Most hát már tudja méltóságod, hogy rosszabb
86 18 | érdemet is ad. Mit akar most már a gróf: a tudást-e, mely
87 18 | szokásokkal merőben ellenkezik, már pedig a szokásokhoz gondolkozás
88 18 | grófok és bárók voltak, hogy már a felhőhöz kapaszkodtak,
89 18 | Bebizonyitotta, hogy már tánczoltam valaha franczia
90 18 | négyszögletes alakjából, azóta már volt a kohóban, most már
91 18 | már volt a kohóban, most már a kapitánynak öcscse a lágyabb
92 19 | A kapitány bácsi.~Amint már mondám, hogy a jószágigazgatók
93 19 | nagyságos asszony lett.~- Most már pipára gyujthatnék, hugom, -
94 19 | milyen a tanitvány.~- Ezt már asszonyészszel mondod, kedves
95 20 | A zivatar csak közelget már, főbiró ur, - ma érkezik
96 20 | jól esik neki ingyen, - már vágyik erre, - legyünk óvatosak,
97 20 | szóért, - hála Istennek, most már nyugodt vagyok.~- Méltóságos
98 20 | tehát a reményt.~- A grófné már ma akar boldog lenni. -
99 20 | Ám táplálgassa a reményt, már azért is; mert e remény
100 20 | méltóságos asszonyom, a tanácsadó már a házban lakik, s a grófnőnek
101 21 | kap a szóba a kapitány, - már is föllobbant bennem a vér, -
102 21 | felvilágositottál - nem is bánt most már, hogy egykori katonapajtásom,
103 21 | Kerested az embert?~- Kettőt már találtam, - kiváncsi vagyok,
104 22 | el; mert négy szem közt már szavát adta, következésképen,
105 22 | férjem örömtelen ember volt már akkor, midőn összekeltünk, -
106 22 | engedelmességet. Családomban most már a boldogságnak kell következni,
107 22 | legjobbkor; mert az anya már nagyon ellágyult. Vámossy
108 22 | szerinte csak előérzett, de a már kijelentett csapás ellen.~
109 22 | felel a grófnő.- Egykor már birtam; de valahol eltévedt.~-
110 22 | kérdi a grófnőt.~- Olvasta már a grófnő az ujdonságokat?~-
111 23 | meg van lepetve, - engem már vértanunak néz, ki nagy
112 23 | lány meglepetve.~- Most már helytartótanácsi ülnöknek.~-
113 23 | titkárnak?~- Az is ülnöke már a helytartótanácsnak.~-
114 23 | meggondolatlan...~- Hogy ön már fogadni merne az elkövetendő
115 23 | ha nem tudná, hogy fia már kibolondozta magát! Ezer
116 23 | másodpercz alatt Vámossy már a kertnek sürűjében tévedt
117 24 | hónap alatt; mert ennyivel már adós, és nevét nem üttetheti
118 24 | kétségbe, asszony?~- Nem!~- Én már kigyógyultam, bánom, hogy
119 24 | a gróf, a direktor most már megkezdte volna a mászást.
120 24 | vagyonom adósság nélkül már tulajdona lenne. Néhány
121 24 | tervembe egyezni, s a mit már régebben gondoltam, el fogja
122 24 | furdalta, hogy viszonyáról már más is tudjon valamit, és
123 24 | megéhezett báróné leszen az!~- Te már azt előre könyv nélkül tudod.~-
124 25 | elmehet kend.~- Megyek már, uram, - s ha koldusbotot
125 25 | hol az egykori kis lány már magasra nyulva boros üveget
126 25 | való a mi borunk.~- Mondtam már többször, hogy szép szemeid
127 25 | haragra pattanva, - most már nem félek, (a gróf csillogó
128 25 | mindjárt el nem megy.~Ekkor már a gróf elkapta a lánynak
129 25 | és azt maga is hihetne már. (Aztán kezdé a fölszámitást.)
130 26 | tönkre.~- Tán áldozat is van már?~- Ha nincsen, - lehet,
131 26 | csak lóháton.~- Ültem én már nyeregtelen lovon, kifogatom
132 26 | mint a lopottat.~- Most már értem, - barátom, - mondja
133 26 | ahány lókupecz van itt, az már tudja, hogy a másik sem
134 26 | csikóját a vásáron.~- Ez már utolsó menedék lenne.~-
135 26 | hagyni?~- Elfeledtük mi már azt.~- Meg ne ríkasson a
136 27 | ellentét, a körnek vonalai itt már megmutatják, hogy ellentétes
137 27 | akarok megosztozni. A grófnő már a kocsiban ült, az ifju
138 27 | körülményről, s ösztönünk már megérez valamit. A grófnő
139 27 | szerencsém elveszteni.~- Már most melyik önzőbb önök
140 27 | erőltetett vidámsággal.~- Én már asszony vagyok, én csak
141 27 | is gyermek maradt.~- De már távoznom kell, különben
142 28 | nyilatkoznak.~- A szenvedélyek bűne már hagyogatni kezd, barátom, -
143 28 | egybekelését siettessük, - ő már öreg, és mint irja, nem
144 29 | voltak, nem a szavakat lesték már; hanem azt: kivel beszél
145 29 | védelem, s a kivel közlékeny, már lépcsőzeten áll, mely magasabb
146 29 | mondja tovább a grófné, ...már szédülök, - az ilyen szereplés
147 30 | Kedves atyám ugy elbujt, - már nem győztem várni.~- Barátom,
148 30 | kedves, jó öregem vagy.~- Az már nem vagyok, asszony! ...
149 30 | kis tudnivaló.~- Jó, - ezt már tudod. Most mást mondok:
150 30 | vadásztam a legénységnek, s néha már reggel hajnalban fölzavartattam
151 30 | ő ma nem hiszen.~- Most már egy uton vagyunk, rokon,
152 31 | a hatalmas ur. Az öregek már Pesten vannak, a lapokból
153 31 | mondta el a lány, - kérem, már most anyjostul hivja be, -
154 31 | meglepetésből magukhoz térjenek.~- Már most rám került a sor, kis
155 31 | mondja a gazdának.~- Most már megkérdezhetem a grófnak
156 31 | csekély horpadás van, ez már ösmertebbé teszi a tárgyat,
157 32 | ujra Berger, ...szóljon már - ne hagyjon itt szégyenkedve
158 32 | várhatna, mint sok más; de ön már eltarthatna egy családot.~-
159 32 | ki akarnak érni. A leány már elhaladt a tisztás mellett,
160 32 | ölnyire haladhatott, Marczi már indulni akart.~- Nyugodtan,
161 32 | hajlásába eső nádas, a lány már elveszett szemeik elöl,
162 33 | Ön a mi vigasztalónk, - már érzem, hogy fájdalmam alább
163 33 | ön azt mondja: kell! én már föltétlen hiszek.~- Hit
164 33 | De az öröm? - kezdjen már örülni; mert azonnal látja
165 34 | czivakodásunkat.~- Jön, nem jön, (már bejött)... ...jó, hogy itt
166 34 | elfeledte színi a pipát. Ha már férje megfeledkezett elválhatlan
|