1000-atyan | atyat-bojta | bokez-dolgo | dolhe-elmeh | elmel-erze | erzed-fizet | fobb-gonos | gorom-hazas | hazat-irany | iras-kenye | kenys-kisza | kisze-ladab | lagy-magae | magam-megla | megle-merte | mertf-nyosz | nyolc-ovary | ovato-reven | rezpe-szegy | szeke-tapas | tapla-tunod | tunt-vartu | varva-zugot
bold = Main text
Chapter grey = Comment text
1 22 | között Nro l, - vagy Nro 1000, - vagy akármelyik szám;
2 35 | Irtam Pesten, deczember 20-án 1862.~Vas Gereben.~
3 33 | falaival. Menjünk odább, az 5-ik szobában szinte ösmerősök
4 5 | helyezte az iratokat, ugyan abba egy henger alaku papircsomagot.~-
5 16 | volt másoknak porontyát ábéczéztetni, mint hágcsó lenni az elkényeztetett
6 7 | ki fejét az első emelet ablakából, leesik; mert ólom van a
7 10 | mellékszobának befüggönyözött ablakához huzódott, s az ellebbentett
8 12 | tűzszerszám készen áll asztalodon, ablakban, kályhavállon, mégis bekiáltod
9 31 | volt. A falak üresek, az ablakhoz közel lóg egy kicsiny fali
10 13 | a gróf mellé huzódván az ablakmélyedésbe.~A gróf azonnal hozzá fordult,
11 33 | bekopogatott a grófnőhöz.~Az ablaknál állt Emmával, mindkettőt
12 14 | megilletődve állt még az ablaknyilásban, - ön, hihetőleg többet
13 13 | bankjegyeiket, és siettek az ablakokhoz, - csak Vámossy Aladár harapott
14 25 | Egésziti ki az apa, - aztán abrakért küldé ki a lányt, maga pedig
15 6 | fogyott a rovásnak hossza.~Ábránd, képzelődés; azt mondja
16 9 | kezdete rögös. A költészeti ábrándokat nem folytathatta a rázós
17 9 | kijózanodnék rajtuk jártában, az ábrándozó pedig álomképeit elfeledné.
18 27 | mint a hordónak dongáit az abroncsok, nem engedték kifelé dőlni
19 12 | háromszor, két ilyen nagy abroszom van; de már a harmadik napra
20 31 | föl. A lány bejött, tiszta abroszt teritett a fél asztalra,
21 8 | tárczájába tette, - egy ácsorgó hajduval a ládát a vendéglőbe
22 9 | kemény tüzkőhöz még keményebb aczélt ütöttek. Senki sem törődik
23 15 | nélkül kitalálta, egymást adá e lánczolat, s elvezette
24 11 | halálnak volt ura, ily adaga a hatalomnak a gyengét Nérová
25 8 | maszlagából ne egye meg az egész adagot; mert a hiuk vakmerők, s
26 10 | koldus nem harapja meg az adakozónak kezét.~A szülők visszahuzódtak,
27 9 | egy jóravaló kereskedőnél adand magyar leczkéket, - fizetése
28 28 | Elmégysz a felső házba, - adandó alkalommal...~- Rosszul
29 33 | boldogság kapuja.~- Istenem! add meg e tudatot!~Bekopogatott
30 25 | képességének végbizonyitványát adhassa.~- Két csikót loptak el
31 12 | olyan kényes urnak pedig nem adhatnak sunkát, hogy a foga elvássék,
32 24 | beszélni; mert a mit én adhatnék, azt nem fogadnád meg; de
33 20 | vakmerőbb bizonyitványt nem adhattam, hogy saját véleményemet
34 4 | kapitány, hogy igy foglalkozást adjanak neki, maguk aztán a bojtárnak
35 2 | rögtön elverhetnek?~Magatok adjatok számot magatoknak, miért
36 16 | neki egy hitvány gyermeket adna, már pedig én azt hiszem,
37 26 | meg, ha birkahus árában adná kend.~A lány szemeiből két
38 12 | éveket, - őméltósága már csak adomákat beszélt naplójából, és jóságától
39 35 | nyissam a kaput.~Az ész Isten adománya, a legalkalmasabb fegyver
40 20 | ur, mint mi, kiveti ránk adónak a testi és lelki étvágyakat,
41 29 | Istennek: nem hasonlit hozzám! Adósa vagyok önnek, nemes lelkü
42 7 | a mivel mi az apjának - adósai maradtunk! ... Öcsém! a
43 14 | hanem a hitelező hanyag adósával.~A gróf megütődött, de erőlködött,
44 30 | vagyonunknak fele el van adósitva, mihelyt kihuzom lábamat
45 11 | zsebeit, tárczája duzzadt, és adóslevele nincsen. Vagy idősebb lett,
46 34 | leszabaditva.~- Mari! ...az egy adóslevelem alá volt irva.~- Tartozik
47 28 | monda, - az öreg grófnak adósságait csak mesterséges befolyással
48 24 | bomladozók, maholnap az adósságok kamatai fölemésztik évi
49 28 | forintot, melylyel az égető adósságokat elteheti láb alól, hogy
50 12 | mondd meg, hány fillér adósságot csináltam a nyakadra? kétszáz
51 20 | amazoknak naponkint kell adóznunk, emez nem oly telhetetlen,
52 15 | ide más ember lányának. Adták-vették a szót, végre Zsigmond bácsi
53 35 | egészséges fiadnak mi szerepet adtál? nem hiszem, hogy kocsisoknak
54 15 | egy udvari titkár olyan adutt, mely az alispánt is elüti.~-
55 7 | vérű lónak a rud mellett ágaskodni, és az abrakot simogatásért
56 7 | látszani a Vámosyak közől, az ágat föl akarja futtatni, magasra
57 16 | gyökér, mely alant egymásba ágazik számtalanszor, és az éltető
58 16 | valék, - beszéltem fáradt aggal, ki elbeszélte, mily bolond
59 29 | a grófnőnek társa volnék aggályban és kételyekben?~- Hisz tudom,
60 19 | ki a nagyságos czimet rád aggatja, és tudtommal nem hallod
61 19 | nővére megalázza magát az agglegényi szállásra.~- Minő pipaszag!
62 32 | és keményen lakol majd az agglegénységben, mikor igazán senki sem
63 32 | szeretetét, - fölkeresik azok az agglegényt a figyelmes gondosságnak
64 13 | hol fog nekik embert? Ezen aggodalmában az első föllépésnek sikere,
65 21 | majd lesznek örömeim és aggodalmaim, kénytelen leszek ez egyesületekben
66 22 | meg gyermekesnek látszó aggodalmaimat, - a gondviselés adta ez
67 22 | Aggodalmak.~Három évvel vagyunk odább,
68 22 | a gondviselés adta ez aggodalmakat, és én nem térek ki előlök:
69 22 | a grófnő? van alapja az aggodalmakra?~- Saját életem az alap, -
70 33 | fél óra alatt megment az aggodalmaktól.~- Tudja ön azon levélnek
71 10 | együtt vigyáztak, egyik az aggodalom, a másik az ingerültség
72 28 | fogott vele kezet.~- Kinos aggodalommal vártam kegyedet, - Óváry
73 29 | szeret, és rólam részvéttel aggódik.~- Nem róla, kedves grófnő, -
74 19 | akarok felelni. Tanácslom, ne aggódjál Laczi miatt, életrevaló
75 15 | lesz nevük.~- Ne tessék aggódni...~- Aggódom biz én, kedves
76 5 | hogy most már nincs mit aggódnia, bement a lakba, hol egy
77 5 | lány hazafelé mindinkább aggódó volt, nehogy az urak megmondják
78 15 | Ne tessék aggódni...~- Aggódom biz én, kedves uramöcsém,
79 10 | Eltávozván az ifju, az asszony aggódva mondja a férjnek: ez az
80 31 | az áradó Tisza vize husz ágra szakadt a nádasok csoportozataiban.
81 16 | virág, mely a magasban egy ágról többfelé hajlik, a barátság
82 35 | megkeménykednék akkorra az agy? tanulni késő lenne, s a
83 6 | kisimult, mint a vetett ágy, és a fájó sziv ugy bele
84 31 | pedig érzi az ifjunak agya, mennyit nyom. Vannak a
85 30 | megrakva, miért nem töltöttél agyába jókor abból az "eszencziából",
86 23 | ujra fölegyenesedik, agyában oly nehezek a gondok, hogy
87 21 | kedvem, s azt gondoltam, agyafurtabb embert nem találok, mint
88 11 | vér mellemre tódult, igy agyam hideg maradt, és hirtelen
89 19 | kezdet gyanittatja, hogy agyaraid megvannak épségben, - véli
90 19 | hogy vadkan vagyok, és csak agyaraimat mutatom, hajlandó vagyok
91 35 | legnemesebb részünket, az agyat pusztitja. Tanuljunk, mintha
92 3 | kanyargó Tisza elfáradt keresni ágyát, jóllakván a hegyek árjával,
93 22 | Apám minden paripáját agyonlőtte nyolcz éves korában, hogy
94 4 | lerándultak, hogy a Tisza mellékén agyonpuffogassanak annyi vadat, mennyit egy
95 24 | Kérdelek, ha száz pulykádat agyonütné valaki, s egy puska volna
96 5 | sem könnyebb, mint az élőt agyonütni, még ha ökör volna is; mert
97 19 | unalomig, hol és mikép leszen agyonütve?~- Várj, barátom, hamar
98 14 | épen leereszkedni: tiszta agyra mutat, mely nem szédül el.
99 13 | fejét, nehogy az elképzelt ágyunak irányába kerüljön, hátha
100 25 | A csárda belseje.~Ah, ha látná az ember a mértéket,
101 26 | de mit sem használ; mert ahány lókupecz van itt, az már
102 23 | szivében hálásan buzgott föl az áhitat, föltekintett az égnek kék
103 1 | őseink földjéhez, honnét nem áhitozik kaliforniai vándorlásokra,
104 30 | bővebb értelmezést, - értsd, ahogy akarod, - nézd meg üteremet,
105 19 | tekintélye volna, mint a p....ai prefektusnak. Vámossy ez
106 12 | sajnálva, hogy egy kis ajakmegcsipési jogra még nem elég vének,
107 12 | felé; ennyi és ily szép ajándékért.~Tudjuk, hogy előbb mily
108 28 | melyeket legalább szó- és ajándékkal elbolonditani nem lehet.~-
109 34 | pecsétet kedves atyám nekem ajándékozza.~Az öreg Vámossy elővette
110 31 | meggyőződtem, hogy méltó vagy az ajándékra, és a mikor atyád a napokban
111 34 | legalább hat forint havibért ajánl. Szegény Vámossyné tudtán
112 18 | Tökéletesen megnyugszom az eddigi ajánlásokban, - kérdezni valóm sincsen, -
113 9 | kereskedő elolvasván az ajánlatot, a fiatal embert örömmel
114 10 | gondolsz, Berta, - ilyen ajánlatu fiatalember verekednék.~-
115 12 | regényes nők előtt azonnal ajánlhaták őket, - egy vén táblabiró
116 24 | mehetünk odább, és készséggel ajánlkozott minden tervembe egyezni,
117 11 | kerestem, egy jó barátom ajánlott valakit; önnel egy városban
118 18 | Önt két bizalmas emberem ajánlván, kivántam megösmerkedni.~-
119 23 | mondja Mari a fiatalembernek ajkai felé tartván kis kezét, ...
120 1 | azon hazaszeretetnek, mely ajkaidról a multért hála, a jövőért
121 27 | vagy szórakozásért kiszalad ajkainkon a szó, - s az áruczikket,
122 2 | falai közt, a pusztai nép ajkán szűzen őrizte meg a gondviselés,
123 4 | megnyitá a beszédes kis lánynak ajkát, s elmondá, miként jött
124 10 | elhanyagolt pongyolaság, mely az ajkukra akadt bármely nyelvet gyökerestől
125 23 | a főbiró lakához. A kert ajtaja nyitva lévén, a főbiró inditványára
126 28 | gyermekszobától a kivilágitott termek ajtajáig. Férjhez ugy mennek, mint
127 13 | hangosat, ha a megyeház ajtajánál az alispánék közbejötte
128 3 | valóságos igazságát amaz ájtatos mondásnak, hogy nemcsak
129 33 | együtt van az atyafiság. Egy ajtóköz, mely képzeletben vetekedik
130 33 | feleség közt nem szabad zárt ajtónak lenni.~Egymás karjában volt
131 18 | fiu, nem botlott meg az ajtónál nem tartott orácziot, és
132 6 | alatt, hova nem a medvebőrös ajtónálló, s nem a majommá öltöztetett
133 15 | szabadot" be sem várva, majdnem ajtóstól rohanok be. Egy csöppet
134 7 | műtét következnék, mely ájulással is végződhetnék.~- Isten
135 7 | a tizedesben, hogy el ne ájuljak. Azt is hamar tapasztaltam,
136 10 | számot vessen az életnek akadályaival és keresse önmagában az
137 22 | meghordozza, és szomjazott az akadályokra, hogy küzdenie kelljen.~
138 14 | rántandja, s én meg nem akadályozhatom.~- Megakadályozom én, -
139 31 | felé kellett kerülnie. Nem akadályozta, hogy a kocsis bejárjon,
140 14 | közeledett a pénzemberhez, - mi akadályozza a kölcsönzést?~- Csak az,
141 6 | Toldy Ferencz csinált az akadémia meghagyásából: hanem az
142 18 | hogy tiszteljék. Nem volt akadémiánk, gazdasági egyletünk, lánczhidról
143 12 | haljanak. A leány előtt akadozva beszélnek, vagy akkorákat
144 5 | hallást kétségtelen nem akarásnak értvén.~Szükségképen meg
145 20 | valakit szeretni?~- Tudta - és akaratán kivül.~- A ki dicsekedett
146 22 | két indulat küzdött, de az akaraté lőn a győzelem. Elvált egykor
147 29 | miattam, - ki tudtom- és akaratommal nem idéztem föl a szenvedéseket.~-
148 24 | hogy felelhetnél, csak akarj.~- Rejtett szóban beszélsz,
149 24 | de érts meg jól, ha el akarjátok vágni nyakatokat, vágjátok
150 21 | tartott méltónak arra, hogy akármely vállalatban részvétre szólitott
151 12 | mondhatta, hogy gyönyörüek. Akármelyikre tekintsen, a szép arczélü
152 10 | egyszer, ne emlitsd a pénzt, akármennyi ezered legyen, ha egy haltüske
153 9 | aczélnak próbája az, hogy akármennyire hajlott meg, a nyomás megszüntével
154 25 | elmondhatja a többit holnap vagy akármikor, - látod, hogy igaz kincsünk
155 22 | küzdelemben, mely lehet akármily heves; de a salak kiolvadjon
156 3 | féloldalt áll az embernek, s akármint mosná a hibáról a szennyet,
157 30 | Ne kimélj ám, mondhatsz akármit, gorombaságot is, - ez gyógymód
158 6 | a kijelelt nyomon.~- Nem akarnálak, barátom, messze fárasztani, -
159 27 | nem; de e pillanatban nem akarnám önt másodszor zavarni hosszu
160 21 | negyediknek, - ha beszélgetni akarnánk, figyelemből egyoldaluságunk
161 27 | emberösmereten, gróf!~- E mulatni akaró körben?~- Hiszi ön, hogy
162 15 | váljunk el?~- A mint te akartad, és nem találkozunk addig,
163 15 | mulva elmegyen.~- Csak meg akartalak egy kissé ijeszteni, szeles
164 24 | hónap mulva azt irná, hogy akasszam föl magamat, de előbb téged
165 13 | rögtön meg is büntetheti.~Aki valaha mert önmagának parancsolni,
166 13 | változtatja a napsugár, - akkint mosódik el a rokonérzelem
167 12 | akadozva beszélnek, vagy akkorákat hazudnak, hogy a tizenkét
168 13 | nagy látcsövekből kettőt akkorát használtak, hogy egy falusi
169 35 | De hát ha megkeménykednék akkorra az agy? tanulni késő lenne,
170 5 | megkivántam mellette az aklot, elszámlálta őseit, kik
171 30 | keressen föl olyanokat, kik alábbszálltak, mily kétségbeesetten kapnak -
172 28 | számára, kit nem hitt ily alacsonynak. Helyesen cselekszem-e,
173 34 | czimzett levélről kaptam, az ön aláirása van: nézze ön, itt van e
174 5 | le magadat.~- Saját kezem aláirásával, - mondja a kapitány, szinte
175 34 | irtam, legalább ösmerné aláirásomat.~- Ösmerem, - mondja Mari, -
176 33 | feltörte a levelet, megnézte az aláirást, elolvasta, - s a gyermekévektől
177 33 | évszámot, végül az ön nevét.~- Aláirtam! Mondja Vámossy, várom a
178 12 | be a régen várt és ezer alakban óhajtott szerencse.~A főispán
179 2 | belőlök olyan rendszert alakit, minek okosabb ember is
180 12 | a legotrombább állatnak alakjába bujni, - a mai világban
181 18 | birta kiverni négyszögletes alakjából, azóta már volt a kohóban,
182 17 | összeszámitja a regénynek alakjait, számon kéri őket, s ha
183 6 | egy sült parasztot regény alakká gyurva látván. Hol lehetne
184 12 | igazhivőknek, mint e gyönyörü alakok. - Mondja a gróf is.~- Látod
185 6 | vesződni, igy a legelső alakon saját modorával kellett
186 5 | iratokat, ugyan abba egy henger alaku papircsomagot.~- Mi az? -
187 21 | ma kutyafésülő társulat alakul részvényekre, még oda is
188 27 | a nagy terem, csoportok alakultak, de ezekből, ugy szökve,
189 22 | óra alatt, - a siker nem alamizsna, melyet csak koldulni lehet, -
190 3 | előbbi beszélgetés után még alamizsnához is hasonlitana, hogy a fiut
191 6 | Eljössz?~- Megszánt a gróf ur? alamizsnára hivogat?~- Jó szolgámnak
192 31 | nem sérti meg a gőgöt, az alantunk álló nem igényelhet mást,
193 14 | veszhet. A kereskedelemnek alapgondolata ugyanaz, a mi a gazdászat,
194 18 | hogy a megösmerkedésnek alaposnak kell lenni, s e tekintetben
195 7 | leszel az első, ki a czélnak alárendeled magadat...~- Azaz... - szól
196 19 | Hasonlóid kinevetnének, az alattad állók kárörvendeznének, -
197 23 | oly nehezek a gondok, hogy alattuk meghajlik a szép fő. Önkénytelen
198 25 | hatalomnak, melytől minden alattvaló retteg, - mert markából
199 23 | kormányzó mutattaték be a grófné alattvalóinak. Az ünnepély hamar elvégződött,
200 17 | zsarnok ura akar lenni az alattvalóknak, - s mikor tőlök mindent
201 35 | Melyik az a pimasz, a ki ez alávaló menekülésre gondol? Az erő
202 8 | megkisérti az embert, - alávetem magamat bölcs rendeleteinek.
203 6 | gróf más feleletet várt, alázatosabb készséget, hisz ő ur, négy
204 7 | világ fia lehessen, - én az alázatosság köntösébe fogok bujni, hogy
205 16 | alkotná a kiképzett lelket. Ne alázzák meg a lányok az udvarlót, -
206 14 | családi életemet szeretettel áldá meg az Isten, mégsem vagyok
207 27 | részvétből elhiszi, hogy a papnak áldása után boldogság következik.
208 16 | szegénynek az egyetlen tál ételt áldásképen adja. - A gazdag nem tud
209 22 | partra uszott.~- Óh, - ez áldást hoz mindkettőjükre! Mondja
210 3 | osztályok gyermekei egy áldásteljes pillanatban, mint emberek,
211 12 | látni és láttatni. Mi, kik áldhatjuk Istenünket ép szemeinkért,
212 17 | mindenható, s e hatalomnak áldó kezét oly gyakran látjuk,
213 19 | az alkalmazás. Két fiuval áldott meg az Isten, hova martad
214 16(4) | gyengédtelen szokás, melynek már áldozatai is voltak egy vidéki városban.
215 19 | meglátott a grófné körül.~- Nagy áldozatodba kerül eltürnöd e szagot,
216 15 | gyanitám, hogy nincsen szükség áldozatomra, ma már tudom, hogy az a
217 4 | ki e befolyást vagyoni áldozattal is fönntartja, s ámbár jól
218 28 | életért pedig, barátom, áldozhatunk valamit.~- Összekoczódhatunk
219 27 | valakit mégis föl kell áldozni, legalább titkon fog nevetni,
220 8 | hazafiságban a megerőltetésig áldozó, és mégis a folytonos kegyelemtől
221 20 | a fa kétszeresen meg van áldva.~- Köszönöm e megigazitást,
222 2 | nyomott, le kellene jőni az alföldre, megkeresni az igaz embermagot.~
223 13 | a megyeház ajtajánál az alispánék közbejötte más vágásba nem
224 12 | hány korai libát küldhet alispánéknak; mert a főispán szombaton
225 13 | megilletődését. A főbiró még az alispánhoz ment, kinél, jobban mondva,
226 13 | megyeház előtt; de nem az alispáni lak irányából.~- Hallgassuk
227 12 | főzetett a vármegyének, az alispánná ugy fogadja a vármegye nevében,
228 33 | közeledett, kinyitá, s az alispánné lépett be Marival, - lányom! -
229 12 | hat darabot elküldte az alispánnénak. Még az nap kapta a köszönetet
230 12 | nap kapta a köszönetet az alispánnétól, meg egy levelet, következő
231 32 | később a nőkről, utóbb az alispánokról.~- Nem bántom meg önt egy
232 12 | fölérnek egy vármegyével az alispántól le az utolsó szalmakomiszáriusig.~-
233 6 | lesz várni, mig az árnak alja porzik, - hátulról kell
234 13 | páholysorok oszlopzatának aljában állt Vámossy Laczi, s a
235 8 | lelkét, mely aztán minden aljasságra képes, megcsalni az embereket,
236 31 | neki e kis vadság, nehogy alkalma maradjon a városi urnak
237 27 | ön.~- S nem akarná, hogy alkalmam legyen rá.~- De igen, én
238 26 | mindannyian tudják, hogy alkalmatlan időben tették torkára a
239 13 | is nyujt, - a kiszemeltre alkalmatlanság, a közönségnek pedig komédia.~
240 12 | apja lenni, s a hetediknek alkalmatos nevet találni olyan gond,
241 10 | jól ösmerék, okszerüleg alkalmazák, minden gondolatot helyesen
242 19 | Eddig a példa, következik az alkalmazás. Két fiuval áldott meg az
243 28 | Orvosságunk arra lesz csak alkalmazható.~- Ösmertesse meg ön velem
244 18 | élünk, a régi viszonyok nem alkalmazhatók, s a ki az ujabb történetnek
245 29 | ön vagy nőket?~- Mindegy! alkalmazhatom állitásomat a nőkre is, -
246 31 | Munka közben kikeresve ugy alkalmazkodék, hogy a föl alá járkáló
247 34 | zergeutczai szállás.~Nem alkalmazták rabvallatásra az utczakövezetet,
248 27 | bizonyitványaik az életre alkalmazva nem csalnak: számtan, bölcsészet,
249 34 | bünhődésnek sok változatosságát alkalmazza a sors. Neki nem kellenek
250 16 | a társadalomban, és ránk alkalmazzák a sulyt, megmondják: mennyit
251 34 | mert még nem jött el az alkalom, melyre fönntartotta a szerencsét,
252 22 | állta ki a szigorlatot.~Az alkalomszerü szerencsekivánás, valamint
253 6 | irhasson.~A két ur késő alkonyatig elbeszélgetett, a kapitány
254 5 | meglátja az utast, feléje tart, alkonyattájban nem fél, hogy megösmerjék,
255 31 | csoportozataiban. A csendes alkonyban még láthatók valának az
256 6 | s a ki valóban nem az, alkot magának mértéket, hogy környezetét
257 35 | vergődött. Az arisztokratikus alkotmányban megelégedtünk az egyszerűséggel, -
258 27 | politikámban nem engedek semmit. Az alkotmánynak sánczaiban néhány százezeren
259 27 | kifelé dőlni azok, kik az alkotmányon kivül álltak. Gróf ur, nagyon
260 27 | ellenvélemény csak szükséges alkotmányos kivonás, mely az összeadást
261 28 | evezőt. Ez az én fogalmam az alkotmányosságról, mely előttem olyan zár,
262 16 | négyből, melyeknek összege alkotná a kiképzett lelket. Ne alázzák
263 2 | az emberi kötelességeket alkuár szerint még titkos jegygyel
264 10 | fogja őket.~- Nem beszélni: alkudni fogsz vele!~- A mint te
265 9 | boldogulni akartam, alább kellett alkudnom, a verébfogásra személyesen
266 9 | aranyhegynél alább nem akarnak alkudozni, s ennek elérésére nem akarnak
267 27 | megmosolyogják a korán kifáradt alkudozót. Én a szabott árakat szeretem,
268 23 | ön, hogy én a grófnővel alkudtam a nehézségek ellenében,
269 11 | van dolgunk, ki hosszan alkuszik, s hozzá még gorombaságot
270 28 | szülők...~- Ismét meg kell állapodnod. Elhiszem mindazt, a mit
271 18 | következésképen az osztályzati állapot csak kényelmi fogalom a
272 20 | gyermekiesség gyámságos állapotából szabadulni akar.~A főbiró
273 9 | alakom iránt, a fiunak lelki állapotáról többet is szeretne tudni.
274 2 | ki legközelebb áll azon állapothoz, melyben az emberi erény
275 24 | viszonyokról gondolkozni, lelki állapotokat szemlélgetni nem szokott.
276 24 | vele, megösmertettem anyagi állapotommal, belátta, hogy terv nélkül
277 9 | érezve, hogy ha az embereket állapotuk szerint számbavennék, mily
278 23 | nem is üdvözöltem önt uj állásában, fogadja szerencsekivánásomat.~-
279 7 | legyen, pipáját is letette, állásba helyezkedék, aztán igy fogott
280 24 | kétszeresen verte a hatalmas állásból származott elkényeztetés,
281 30 | volnék-e hatásteljesebb állásra? negyven megye közül választhatok,
282 28 | mondtál, - ezer hozzád hasonló állásu apa igy gondolkozhatik lányáról,
283 26 | gazda, megsimogatta kedves állatait, és bocsásson meg neki az,
284 12 | Európa után a legotrombább állatnak alakjába bujni, - a mai
285 16 | élvezzük a gyönyört, hogy az állatok- és mindennapiaknál különbek
286 1 | egyszerűség erkölcséhez való állhatatossága, mely nem engedi, hogy a
287 22 | használok én önnek, ha jót nem állhatok semmiért?~- Nem jótállást
288 30 | nemesitettél meg. Ha kételkednél állitásomban, kész vagyok a leghitelesebb
289 29 | cselekedett ön?~- Kötelezvényt álliték ki, hogy el ne feledjem
290 11 | kevesebb, mint a szalma, miért álljak szembe a teremtőnek bölcsességével
291 35 | várjuk azt, hogy uj nevekkel álljatok elő, - ha a született urfi
292 8 | szülőinek a vadászjelenetet.~Álljunk meg kissé. Olvasóink nagy
293 17 | de választva a fiu mellé állnék, - s hát méltóságod?~- Megvan
294 28 | belátod, hogy szavamnak állnom is kell.~- Nem ugy, barátom, -
295 19 | kinevetnének, az alattad állók kárörvendeznének, - férjed
296 7 | rendelkezik egy busás prépostsági állomással, és e kövér falatot is bátyádnak
297 9 | elhagyatottságot...~- Hogy ez állomást elfogadhatnám, - ugy-e,
298 8 | emelhesd, a másiknak hátára állsz. Haragod arczodra ült, ott
299 22 | a felsőbb tanulmányokból állta ki a szigorlatot.~Az alkalomszerü
300 31 | azt a leányt?~- Mellette álltam, mint most tekintetes urammal.~-
301 2 | számot magatoknak, miért álltatok meg oly gyakran a pusztának
302 10 | kifárasztotta. Hányszor álltok meg sajnálkozva a tehervonó
303 27 | képekért, melyeket a mákonynak álma ad; holott előre fél azon
304 24 | mig ő néha hatszor fölriad álmából, hátha rosszul zárta be
305 16 | Ilyen nyugodalmat és szép álmát nem tud a gyógyszertárban
306 31 | bormérőbe, ott tünődvén, hogy álmodik-e vagy a déli meszely bortól
307 25 | mit mondék.~- A gróf ur is álmodjék, és ha a derékfájás fölébreszti,
308 6 | ur; mert félek, hogy ugy álmodom. Mondja a fiu egészen a
309 9 | aranyhegyről, sült verébről nem álmodozám már.~És mégis irigylik boldogságomat. (
310 35 | tiz hold földön. Nálunk is álmodoztak nagy politikusaink Cincinátussal,
311 4 | csillag lesz, melyet a tömeg alólról mindig bámulva néz.~E remény
312 30 | megszököm tőled. Kihuzták alólunk a pokróczot, nem lesz hátad
313 16 | szegénynek szemét lefogja az álom, előhordja neki tündérképeit,
314 9 | jártában, az ábrándozó pedig álomképeit elfeledné. Laczi barátunk
315 3 | mire órák mulva a viznek alsó irányára fordulhatna, és
316 24 | sorsát; mert azok nyugodtan alszanak a belakatolt ajtón belől,
317 11 | lelki fáradság miatt az álszégyennek melegét érezte; és nem mondta
318 11 | méltóságod engedje meg, hogy az álszenteskedő keresztény semmivel sem
319 25 | hamar megbolondulnak.~- Majd alszol ám te erre egyet, s megengedem,
320 14 | levelet irt Laczinak, hogy az általa kitűzendő órában beszélni
321 30 | bolondok házába ne jussak általad. Pestre megyünk lakni, egy
322 16 | szép leány egyszerre! El ne aludjatok anyák, vetélytársné lesz
323 13 | e kis városban egész nap aludjunk.~Az utolsó zenehang is elnémult,
324 16 | között, és órákig nem tud aludni, mig a szegénynek szemét
325 18 | zenede, gőzmalom a semmiben aludt, vasutat hinni is mese lett
326 3 | Hohó! ...szolgám, ...el ne alugyál állva! - szólitja meg a
327 33 | megirta a kötvényt, melyet az "alulirt" fog megfizetni.~- Pesten
328 15 | több esze nem lesz, mint amannak: hét télen, hét nyáron gyékényen
329 6 | ha akarom erre, ha akarom amarra, szárazon, pocsolyán, gázlón,
330 14 | pillanatban borzasztón józan lett, amazok pedig folytatták az üzletet.~
331 20 | testi és lelki étvágyakat, amazoknak naponkint kell adóznunk,
332 27 | csak az egyik ösmerte föl amazt: az egyoldalulag intézett
333 17 | engedelmet kérek, ha mondom, ámbátor az én tudtommal senkit sem
334 4 | A testvérek.~Amely napon két tojást találok
335 8 | teremtve. Én igy gondolkozom. Ámen.~A direktor mélyen hallgatott,
336 14 | tizezer forinttal több, mint amennyi pénzről rendelkezhetem.~-
337 11 | van velem, s kimondja az - áment!~ ~
338 24 | panaszolkodhatott volna neki, s amilyen józan eszü, (Isten ugyse,
339 19 | A kapitány bácsi.~Amint már mondám, hogy a jószágigazgatók
340 30 | rabságot jelent, melyre nincsen amnesztia. Követeli a szerencsétlen
341 13 | várni lehet, hol ide, hol amoda szórván kedvezéseit, és
342 3 | földi kövér falatok helyett amolyan is kellene, mitől a lélek
343 35 | Irtam Pesten, deczember 20-án 1862.~Vas Gereben.~
344 12 | Olaszországban, a rókavadászatot Angliában, a szalonkát Szlavóniában,
345 29 | méltóságod a fa alatt azt a két angyalt.~- Egyik az enyém!...~-
346 4 | mindig bámulva néz.~E remény annyiban nem volt hiu; mert az öreg
347 35 | bölcsességből van megteremtve, - az annyiszor kárhoztatott hiuság, jó
348 33 | lenne. Előkészitenünk kell anyádat, holnap reggel hozzájuk
349 21 | hidd el, a teremtésnek anyagából a legnemesebb részt kaptad;
350 18 | kapitánynak öcscse a lágyabb anyagot könnyebben verheti gömbölyüre.~ ~
351 25 | ki a lányt, maga pedig az anyához fordult. Anyjuk! hadd nyugton
352 25 | hanem majd behivom édes anyámat, ha a gróf ur mindjárt el
353 8 | kivánja az olvasó, hogy az anyáról adjunk számot kisebb fia
354 17 | atyját, fölült a hintóba, hol anyjának gazdatisztje ült kisérőképen,
355 34 | férfiasan megszépülve. Apját, anyját egyszerre ölelé át. Az ölelés
356 31 | lány, - kérem, már most anyjostul hivja be, - talán nem ijed
357 31 | gazdánk, - sugja meg az anyjuknak, hogy vessen miattunk egy
358 16 | nyakába borult.~- Kedves anyjukom, megszapultál megint, -
359 20 | kegyetlen apák, a fiatal lányok apáczák lesznek, vagy mérget isznak.
360 27 | a csillogó termekből az apáczazárdába, a többi hősnek czifra beszédjét
361 16 | közte és a másik között apad.~Két fiatal és szép leány
362 23 | az öreg, látja vagyonának apadását, jókor keresi a parton a
363 31 | ijedtedben nem engem, apádat láttad, mikor a Tiszaárból
364 7 | nincs más hátra, mint hogy apáddal tudassam válaszodat is.
365 15 | főbiró, - különb ember vagy apádnál, fogadj apádnak, holnap
366 31 | Erdey Ferencz ur becsületes apádról bizonyos ok miatt gyakran
367 11 | puskába a töltényt, és hogy az apáért nagyon keveset türnek el
368 15 | rejtenie érzelmét, hogy az apagyilkos nevét ki ne mondja.~- Én
369 17 | félelem daczára el mer jőni az apához; mert szeretni akarja! Oly
370 27 | jogokat vérrel szerezték apáink: tapsokért oda nem adom.~-
371 29 | remélek a sorstól, anyámnak apámat, a kettőt nekem és még a
372 30 | méltóságos ur, - jó kedvet akarok apámnak csinálni.~- A nyár végén
373 15 | megtalálható a bizonyitvány, és apánk rettenetesen kijózanulna,
374 35 | öreg napjaitokra beleértek apátok kényelmébe.~Kétszáz holdon
375 10 | majd havi fizetésemet az apától megkapom, a maga részét
376 22 | mi legnehezebb, az apát apává és férjjé kell változtatni
377 23 | szerepet, hogy megvédem, és az apával is küzdeni merek.~- Én hiszem,
378 25 | Nem szólok többet, kedves apjukom, - mondja a nő férjének
379 18 | házban van ilyen szoknyás apostol: a gyermeknek a legelső
380 30 | választottad, apád nem fog aprilisbe menni.~- Apám, - én is komolyan
381 32 | a tegnap esti kémlésnek apróbb részleteit; mert hogy Óváry
382 23 | kibolondozta magát! Ezer meg ezer apróság van, mit nekünk el nem engednek,
383 5 | ur épen pipáját és egyéb apróságát rakta le a keményfa asztalra.~
384 8 | hozzászoknak, hogy minden apróságban a fizetett, a másoktól megvett
385 26 | vennék meg, ha birkahus árában adná kend.~A lány szemeiből
386 3 | a rónaföldet, beugrat az áradásba, hogy a gyermeket még jókor
387 6 | köti össze, alatta a vadviz áradáskor mélyen fekszik, s az utas
388 5 | kivül csárda is volt, és igy áradatkor az utasok a gát felé kényszerülvén
389 31 | átvilágitá a környéket, az áradó Tisza vize husz ágra szakadt
390 34 | pecsétet adja kedves fia arájának.~Remélem, ön teljesitendi
391 22 | Budáról jött az esküvőről arájával, a lovak a fahidon megbokrosodtak,
392 27 | alkudozót. Én a szabott árakat szeretem, és politikámban
393 7 | egy pár akó vén somlyainak árán atyafiságba keveredett a
394 32 | hazafiak, mint emberek, - ez arány igen visszás, egyikből annyit,
395 25 | de szándékosan mutogatá aranyait is, melyért városon oly
396 2 | mi ragadta meg ugy, hogy aranyaival drágán vegye meg azt az
397 27 | törvény, a kötelességek arányát nem az önkény, hanem a befolyásommal
398 7 | Vándorlegénynek egy bugyorral is aranybánya ez az ország, hol a negyedtelkes
399 2 | hordozni nem vágyik, ha aranyból volna is. Még egyszer fölemlitem,
400 9 | fiatal emberekhez, kik az aranyhegynél alább nem akarnak alkudozni,
401 9 | Ezzel bebizonyitottam, hogy aranyhegyről, sült verébről nem álmodozám
402 8 | prépost lesz, nyakában aranykereszt fog lógni, ur lesz, négy
403 8 | jövedelmét, kisül, hogy aránylag szegény, s e viszony gondolkodásra,
404 16 | nem azzal, hogy a képet - aranyon megvettük. Az óriás bolondokat
405 6 | történetirót, hogy könyvébe aranyozásra méltó sorokat irhasson.~
406 27 | beköttetem egyiket-másikat. Az aranyozást sem sajnálom tőlök, a melyekben
407 11 | teremtőnek bölcsességével ez aránytalanságért? Ha mindannyian jók és jelesek
408 24 | szerint nem remélte, hogy most arathasson.~A kapitány fütyörészve
409 27 | elkiáltott "haza" kéveszámra aratja a tapsot. - Épen ugy gyűlölöm
410 11 | jóból kevesebbet adott; de árával föléri a selejtest, a buza
411 11 | azonnal megfogadtam, hogy az árból öt garast lehuzok.~- Hidegebb
412 10 | kereskedő vagyok, megszoktam az arcz- és körülményből egyet-mást
413 12 | Akármelyikre tekintsen, a szép arczélü fők, lelkes szemeikkel,
414 3 | arczczal, mely a még pelyhetlen arcznak teljes szabályosságát tünteté
415 8 | másiknak hátára állsz. Haragod arczodra ült, ott látom most is;
416 33 | Méltóságos asszonyom! arczomon meglátandja, hogy a hit
417 27 | seregestől várták, és minden arczról egy mosoly üdvözlé. Ez ostrom
418 3 | folytatja a kipirult arczu gyermekre tekintve, ki két
419 10 | épen e nagy óvakodásukban arczuk oly komoly lőn, hogy az
420 2 | zugba csalná, hogy elrántott arczvonással megcsaljon valakit.~Ez az
421 2 | szenvedés nem vett még ki árendába, hogy azt ugy fölszántsa,
422 11 | ellenmérget, bár iszonyu árért, odanyujtaná neki.~Iróasztalához
423 32 | elkapta csónakostól a Tiszának árja.~- Most kell ezt megmondani?~-
424 3 | ágyát, jóllakván a hegyek árjával, kiszaladt a sima rónára,
425 10 | egyet gondoltak, hogy nagy árkon ugrottak keresztül.~Az asszony
426 29 | a nagy kertnek félreeső árnyában. A két lány, mint a fának
427 22 | önmagához, ki a bajnak legkisebb árnyalatait tudván, nem feledi ki a
428 20 | grófnét, s a mely fának árnyékában ketten találnak enyhet:
429 5 | embert hozott erre, ki az árnyéktól is megijed, - nem meri megkérdezni,
430 16 | különbek vagyunk. A két öles árok elrémiti az embert, kétségbeesni
431 2 | nyelvész tűvel, ollóval és árral volna kénytelen az atyafiságát
432 20 | nevelőnek nem pedáns, arszlánnak nem szeles.~- Két oskolát
433 3 | vásárra, hogy önmagunk is áruczikkek legyünk, nyereségváró szemekkel
434 27 | ajkainkon a szó, - s az áruczikket, mint legtöbbet igérőnek
435 10 | ön Vámossy ur, tudományt árul, bölcsességet és önmegtagadást, -
436 32 | a benső küzdelmet el ne árulja.~Közel értek a csárdához,
437 7 | kitalálják, hogy az apa posztót árult rőfszámra, és annak is alázatos
438 25 | grófnak, - mi friss becsületet árulunk, s az utolsó árt megmondtam.~-
439 26 | ötszázért, ha egy óráig más árust nem talál. Uramat várom,
440 30 | egy negyedrészt elüt az árverelő dobos, - magunknak marad
441 32 | hogy apjának jószágát ma árverelték el. Személyesen voltam jelen,
442 31 | szülőinek szép birtoka el fog árvereltetni. Kérdezősködés nélkül eltalálta,
443 33 | vigasztalnom kell őket, az árverés tönkrejuttatta őket.~- Megérdemlett
444 27 | Az udvarlás hasonlit az árveréshez; néha szórakozottságból
445 15 | családi nevet nem akarja az árverési hirdetések közé juttatni.~-
446 30 | meg, s az bekövetkezik az árveréskor, mit ő ma nem hiszen.~-
447 32 | ügyet, - mondja Berger, - az árverésről mondok még annyit, hogy
448 32 | ellenem, igy otthagytam az árverést. Távolabbról hallottam,
449 16 | a szükség, nem értem rá ásitani. Gyanitám, hogy eddigi ösmerőseim
450 11 | a levél fölbontása előtt ásitozott, azt vélte, hogy születés-
451 14 | veszedelem is azon arányban ássa meg vesztét.~Berger nem
452 19 | milyen a tanitvány.~- Ezt már asszonyészszel mondod, kedves galambom, -
453 8 | kisebb fia irányában?~Az asszonyságnak szive teljesen nyugodt volt,
454 34 | az ajtót: Kis Zsigmondné asszonyságot és Marit vezette be.~- Hugom
455 16 | egy hiján husz, - teritett asztal, mindig töltött pipa, egy
456 18 | hihette, hogy a grófnak asztalán a pástétomnak nem kopozza
457 27 | nyilvánosabb helyre, a zöld asztalhoz, - ott is egymás mellett
458 12 | toldani kellene, meg az asztalkendők is kétfélék lennének, segits
459 10 | kinomban, ujjamat térdemmel az asztallábhoz szoritám, hogy az anyagi
460 12 | tűzszerszám készen áll asztalodon, ablakban, kályhavállon,
461 33 | fölvéve a nyugágy előtti asztaltól. - Most még harminczezer
462 14 | Bergerrel, a váltókat is átadá, elbucsuzván az ideiglenes
463 14 | Mayerhoz fordulva mondja:~- Átadandóm van, kölcsönös számlánkra
464 33 | kezében, hogy Vámossynak átadhassa.~Vámossy reszketeg kézzel
465 18 | mondva, én a nyers vasat átalakitás végett vettem kezembe. A
466 3 | a gazdát, még az éren is átcsapott; de azontul a menekülés
467 20 | bemutatás után uti köntösömet átcserélhessem, s a mikor parancsolja,
468 3 | mintegy jeléül szolgált. Átellenében a bojtár koma vele egy idejünek
469 24 | mai napot igy is keserves átélni.~- Barátom! - szólt a gróf
470 14 | sziveskednék rövid időre átengedni egyik szobáját, minthogy
471 18 | vannak, melyeken általában áterőlködni nem lehet, az ifjunak meg
472 16 | vigasztalóul a könyvben tiz lapot átforditottak, hogy a szenvedés hosszan
473 10 | mikor még nem haragos, most áthivatnám, - mondja Berger, és e rossz
474 4 | választotta, s a mint a csónak áthozta a bal partra, folyvást gyalog
475 14 | elkedvetlenedve.~- A gróf még átkozottabb fizető! - Pattantja vissza
476 26 | szentegyház küszöbén ugy átkozzák, mint a korcsmapadon, néki
477 3 | sarkán, - hosszu földnyelven átlopódzott az árnak teljes közepéig,
478 32 | Vámossy paripát nyergeltetett; átlovagolt a "Kis pusztára," megtudandó
479 3 | mintha lóháton a vizet is ugy átmérhetné, mint a rónaföldet, beugrat
480 26 | örömest engedelmeskedem! Átnyujtá az iratot a kapitánynak,
481 20 | rendelkezett, hogy a mint átöltözködnek az érkezettek, a teremben
482 17 | hajtass a kastélyba, mig átöltözködöl, én is hazaérek.~A fiu forrón
483 10 | helyesen fejeztek ki, s átszaladgáltak a csizmadiához, hogy annak
484 6 | egyetemből a gyepre, hogy átszelleműlt tanaikat e vad ficzkóba
485 21 | valamelyik szóba, hirtelen áttért a lovakra, vadászkutyákra,
486 12 | hiányzani: három kisvárosi napot átunatkozhatunk egy irigylendő éjszakáért.~-
487 6 | igazi csapásra. A Tisza átvág több helyütt az uton, csak
488 11 | a légkörben, az emberek átváltoztak e valamitől, és - beszélni
489 31 | barátunk lement a Tisza felé, átvenni a grófnak uradalmait. Senkit
490 33 | ön nekem készpénzben, s átveszi atyjának egykori birtokát,
491 31 | végső fénye még egyszer átvilágitá a környéket, az áradó Tisza
492 33 | végletben van, a másikba átvinni oktalanság lenne. Előkészitenünk
493 31 | az ajándékra, és a mikor atyád a napokban ráér, az okmányt
494 6 | kezdé a kocsist és inast.~- Atyafiak! innét a bakról hosszu lesz
495 22 | föl a lelki erő, - ekkor atyafiasodik meg a lélek az Istennel,
496 33 | az ajtót, együtt van az atyafiság. Egy ajtóköz, mely képzeletben
497 2 | árral volna kénytelen az atyafiságát mégis kikutatni; nyelvünket,
498 7 | akó vén somlyainak árán atyafiságba keveredett a Vámossyakkal,
499 18 | bizonyitotta, remélem az atyának kérelmét nem tagadja meg, -
500 32 | atyámat; mert az uzsora atyánk vagyonát tette tönkre.~-
501 14 | az örvény felé, hová még atyánkat is magával rántandja, s
502 34 | nagy pecséten, melyet az atyánknak czimzett levélről kaptam,
|