Chapter

  1 1 |          legjava szemet eszi, mig az öreg ügyvéd csak a haltüskét
  2 3 |      becsületesek ügyvéde! Mondja az öreg inkább okoskodva, mint meggyőződésből.~-
  3 3 | odaragasztani, ifjuuram, - állitá az öreg, - az a vagyonom, ami nincs;
  4 4 |          eszi, mint a kenyeret. A jó öreg plébánost sem feledtük el,
  5 4 |           alsó álkapczáját, - még az öreg Náni néniről, egy, ami vidékünkön
  6 6 |    kenyerünket add meg nekünk ma (az öreg apám is pecsenyét evett
  7 7 |     gombkötőinas.~A pecsenye után az öreg közönyös tárgyakról beszélgetett,
  8 8 |              missa est. Ezt tudom az öreg miséből, kedves uramöcsém,
  9 8 |           csillagbarátom, - kezdi az öreg, - valamicskét értettem
 10 8 |               csak gondolom, hogy az öreg uraknak kell a fekete bajusz,
 11 10|               hozzájárulván, hogy az öreg az inasok miatt oly bizonyosan
 12 11|              bőrére vigyáz, mert az "öreg" nem tűri el a neveletlenséget,
 13 11|           Igy beszélt az a bizonyos "öreg", kit e czim nem kora, hanem
 14 11|          vele kötekedni nem mert.~Az öreg befejezé a magyarázatot,
 15 11|           amely oldalra tekintett az öreg, a nyugtalan lelkiismeretű
 16 11|             első lapot nézegetvén az öreg, az A. B. C-ések leüték
 17 11|            torka.~Hirtelen fordit az öreg, a második oldalon levők
 18 11|        fohászt a megmenekülésért.~Az öreg torkát reszeli, hallja a
 19 11|        mondja egyik, kit nyuz meg az öreg?~- Kamasz András uram! Kiáltja
 20 11|              András uram! Kiáltja az öreg.~Az illető fölkel, - hosszu
 21 11|               Lassan, legények, - az öreg mond valamit. Az öreg látja
 22 11|             az öreg mond valamit. Az öreg látja a halavány ifjut, -
 23 11|              beszéltünk, - mondja az öreg, meg tudná-e mondani az
 24 11|    segitettek kiröhögni a tanárt. Az öreg bajuszát pödörgette, ez
 25 15|      éjjelenkint kávéházba járni. Az öreg szintén nem járt; mert a
 26 15|        Barátom, - mondja kétkedve az öreg, - feleségem divatlapokat
 27 15|         kedves uramöcsém? - kérdi az öreg, - mondja meg őszintén.~-
 28 15|              szalmafonásu székre. Az öreg a pénzes tálból öt forintos
 29 15|              bölcsen elhallgatja. Az öreg az összecsomagolt huszasokat
 30 15|           egyedül maradjunk; mert az öreg nyughatatlankodott, s fiáról
 31 16|   feleségéhez az emeletre. Később az öreg elbeszélte a találkozást,
 32 16|              a csapófa, - beszéli az öreg, - csizmám orrát készakarva
 33 17|         gondosan betakart papirt, az öreg a sorokat és közöket gondosan
 34 17|              is mód nélkül takarékos öreg e jelzéssel fontosat árult
 35 17|            végem van! - nyöszörög az öreg, - én is aláirtam nevemet
 36 17|              kedves öcsém! - nyög az öreg, - száz ezüst forint, -
 37 17|             lyukon! - panaszkodik az öreg. Jer be, öcsém, menjünk
 38 17|             számmal.~Bementünk, - az öreg az asztalhoz ült, - elővett
 39 17|           váltókat aláirni? Kérdi az öreg, kiváncsian lesvén ajkaimról
 40 17|              világos magyarázata.~Az öreg tiz ujjával turta borzas
 41 17|            Én rám nézve?... Kérdi az öreg. - Hát másra nézve?~- Ha
 42 17|             kifizeti.~- Hümmm!...~Az öreg elmélyedt, - fölkelt, föl
 43 17|             s valóban örülnék, ha az öreg azt mondja, hogy egykori
 44 17|          voltunk a tudománnyal, s az öreg nevetve mondá, hogy tudja.~-
 45 17|         mérnökök világa. - Biztat az öreg... A büdös tavakat most
 46 17|              itt hirtelen elakadt az öreg.)~- Bátyámnak is van méretni
 47 17|           lépés torma! - Akadozik az öreg. - Azt akartam mondani,
 48 17|    megférhetsz bőrödben, - mondja az öreg, - légy mérnök. Anyád ugy
 49 18|            borotválkoztam. Dörmög az öreg ur, ugy látszik, az asszonyság
 50 18|             apró pénzem nincsen, van öreg.~- Az aprópénzedet, édes
 51 18|         aztán megharapja.~- Vigyázz, öreg, hogy a magadét meg ne harapd,
 52 18|           ketten a "Bárányban," - az öreg bizalmasan megsugta, hogy
 53 19|            is láttam, hogy Faddit az öreg valamire biztatta, azaz:
 54 19|     szerencsekivánásomat? - kérdi az öreg bódulthoz hasonló képpel,
 55 19|               uramöcsém, - pattog az öreg,... én a feleségedet akarom
 56 19|            vasorru bábát, - ordit az öreg, - hadd pofozzon föl engem,
 57 19|             valóságos nyeritéssel az öreg...~- Bátyám, az istenért,
 58 19|                hihihó! - vigyorog az öreg, tökéletesen megbolondulva. -
 59 21|         Faddi. Rendkivül megörült az öreg, hogy találkoztunk, s együtt
 60 21|             foglalkozást, - felel az öreg, - s azt tapasztaltam, hogy
 61 21|              meg.~Pipára gyujtott az öreg, elment a hajónak hátuljához,
 62 21|        beadtam. Bizonyosan tervel az öreg, hogy a kislányt nem fogja
 63 22|         benne az a hü állat, mely az öreg apád ajtaja előtt ugatott
 64 23|       fiatalsága fordult meg ott. Az öreg Károly, a főpinczér, mint
 65 23|         mellettem ülő üres székre az öreg Faddi huzódott le.~- Régen
 66 24|              elaludni sem hagyja.~Az öreg Faddi felöltözötten sétált
 67 24|              menjünk,... riad fel az öreg, - mégcsak felém sem jő, -
 68 24|       Baloghnak hivják? - dünnyög az öreg. Egy másik rossz embert
 69 24|         forintot.~- No,... mondja az öreg nagyot nyögve, - megőrletlek,
 70 24|              ez már drágább lesz.~Az öreg kék lett a haragtól, botját
 71 24|         Maradjon uramöcsém, - kér az öreg, - ön házamnak jóakaró barátja, -
 72 24|          oldalt. Igy ni. - Mondja az öreg a helyekre mutatva. Kedves
 73 24|             öregtől? Nincs miért, az öreg elővette a pipatartózsákból
 74 24|               Kedélyesen nevetett az öreg Faddi, a kis fiunak két
 75 24|            kidagadt a hurkától, s az öreg azt jegyezte meg, hogy kisebb
 76 24|        lélekben megértettem, hogy az öreg örömest megfizeti a tizezer
 77 24|             világért nem pattogna az öreg, pedig az asszony kamat
 78 24|              hallgatás után leült az öreg előbbeni helyére, jobb lábszárát
 79 24|            irószereket hozott elő, s öreg magyarsággal mondta föl
 80 25|             drága öcsém, - mondja az öreg sebesen szaladgálva a szobában. -
 81 25|      fölszinéről kikapta a térképet.~Öreg csöppek csurrantak alá ránczolt
 82 25|             térképen? Kérdi tőlem az öreg.~- Van ott zöld szin? Kérdem
 83 25|             bele, - szörnyülködik az öreg, - a marha is ott hagyja
 84 25|        tudtam! - mondja kiderülve az öreg, - noisz, majd eldicsérem
 85 25|           miért nem? - vakaródzik az öreg.~- Mert ez vadon terem,
 86 25|           menjünk odább, - dörmög az öreg, - mi ez itt a határszélek
 87 25|            könnycseppet törölt le az öreg, - jól oldalba találtam
 88 25|         lánczot.~A székre rogyott az öreg, mintha az emlegetett huszonötöt
 89 27|               kedves öcsém, nevet az öreg, a feleségem nyavalyájáról
 90 27|        uramöcsém, mondja derülten az öreg, ha erre kerülnek, ideintem
 91 27|         együtt mendegéltünk; mert az öreg aranyos madaráról kivánt
 92 27|                No, öcsém, - kezdi az öreg azon vágygyal, hogy legkedvesebb
 93 27|     elejtette.~- Az anyját? Kérdi az öreg, kimeresztve szemeit, hogy
 94 27|              tudhatja.~Rám nézett az öreg, - én vissza ő rá, mintha
 95 27|    gyönyörködjék benne. Megértett az öreg, szemeiben fényleni kezdett
 96 27|       lányával karon fogva járni.~Az öreg megállt, hogy a látványnak
 97 28|               bizton mondom, hogy az öreg az ön szavait hallani, s
 98 28|           arczán látni fogja, - s az öreg örömestebb hisz önnek, ha
 99 28|            fölismertem.~Kifordult az öreg, feje lángolt a forróságtól, -
100 28|           egy forintot. Alkudozik az öreg, - mert a kiváncsiság erősebb
101 28|            mindenemet! Siránkozik az öreg.~- Okosan cselekszi; - igy
102 29|               azt is tudtam, hogy az öreg fiának megbocsájtott; mert
103 29|        fiának megbocsájtott; mert az öreg megirta, - s nemrég irtam
104 29|            kiokoskodtam, hogy ami az öreg és fia között a titoknak
105 29|           orvosok semmit. Eleinte az öreg huzódva mondott véleményt;
106 29|            száz esztendő alatt, - az öreg könnyebben lélegzett, s
107 29|             Szállásomra érkezvén, az öreg körülnézett a szobában,
108 29|         hanem más.~Hirtelen leült az öreg, kezeit vastag botjára támasztá,
109 29|             magasztos nyugalommal az öreg, - fiamnak öt percz alatt,
110 29|           szóra ugy van, - igenli az öreg majdnem nevetve, - no fiskális
111 29|             meg kis gazdaságomat.~Az öreg előbbi helyén maradt. Faddiné
112 29|          fölzaklassuk - s ime jön az öreg, s mondja, hogy valaki kopogatott,
113 29|          több meleg vizet! Mondja az öreg összeölelve bennünket. -
114 30|              tudományod!... bámul az öreg,... nekem is megmondtad,
115 30|          alkuszom, - mondja mohón az öreg, s egy gyürt tárczából kitett
116 30|           Császárfürdöben. Máskor az öreg elköltött egy huszasból
117 30|           pinczérnek hagyta. Most az öreg az utolsó krajczárt is szeretné
118 30|         csizmában tyukszem van, s az öreg fél a szegénységtől, melynek
119 30|           nem tud. (Itt visszadől az öreg a székbe, hogy a kilövendő
120 30|            és elveszi, s lelkében az öreg legalább azon gondtól menekszik
121 30|                Végem van. - Nyögi az öreg, s a divánon végig nyujtózkodott.~ ~
122 31|          kedves uramöcsém, mondja az öreg később megcsillapodva, -
123 31|          Baloghnak rokona?~- Mert az öreg réges-régen ugy kivánta,
124 31|             van, anyjuk, - mondja az öreg, - látom, kigyógyultál,