Chapter
1 2 | tartalmát elmondhatom:~Hallod-e, te, élhetetlen!~Életemben ez
2 2 | tudnak koplalni. Képzelem, te is fölséges evő vagy; egyszer
3 2 | embernek való hely van, de te kettőnek nyujtod ki. Mit
4 3 | és szembe nézett velem. - Te azt hiszed, hogy én kincsen
5 3 | becsületes emberek is vannak.~- Te légy a becsületesek ügyvéde!
6 3 | hogy közelembe kerülj. Te most neki szaladsz a világnak,
7 4 | ha vele megelégszünk. Oh, te, nagy isten, - áldassék
8 5 | várjanak meg az ebéddel.~- Te még gyerek vagy, Istók öcsém, -
9 6 | van?)~- Szenteltessék a te neved, jőjön el a te országod,
10 6 | Szenteltessék a te neved, jőjön el a te országod, legyen meg a te
11 6 | te országod, legyen meg a te akaratod (megint megállt,
12 6 | harapott mint kenyeret. Hát a te apád evett-e husvét napján?)~-
13 9 | legelsőt ököllel fenyegeti.~- Te voltál, - borzas betyár, -
14 9 | Rézi egy czipót.~- Látod, - te zöld szemü vadmacska, -
15 9 | elevenen megsütött.~- Hát te vagy az igazi, - rohan az
16 9 | Tudom, kártyázni akarnál, te, - hogy pingált volna helyetted
17 13| valót mondhatott.~- Ó, - te még nem tudod, mennyi bölcsesség
18 13| sovány tehénhust, - hát te, negyedik? (ez egy száraz,
19 13| városban sohasem láttam) te bankót szagolsz otthon,
20 13| először a bakter után. Ugy-e, te, sáfránykeverő? - Mondja
21 13| fűszeres Faddit. - Mi vagy te? kereskedő, mint én, és...~-
22 13| Pénzhordó szamár, - mint te, - mondja Faddi borral kiáztatott
23 13| mennyit ér? - Hallom, a te feleséged is igy neveli
24 13| vagyok olyan ember, mint te, - mondja a fűszeres, -
25 13| is van annyi emberségem. Te, bankófaló, - kiált a száraz
26 13| itt helyben annyit, mint te, - elhiszed-e?~- Hát aztán?~-
27 16| kellene engem oda huzni, ahol te uszkálsz a magas mennyországnak
28 16| magyarán beszélni.)~- Férjem! - te a fának gyökere és törzse
29 16| boldog anya vagyok.~- Ez a te inventáriumod, - mondám
30 16| keritéshez csalja vele. A te fiad bontonról beszél, ha
31 16| panaszkodjál, megösmerem, te vagy az első.~- Tégy hátrább,
32 16| befolyása, hatalma van. Te vetetted meg az alapot,
33 16| alapot, fiunk emelkedjék a te szorgalmad után.~- Ne, -
34 16| hogy megértsük egymást, te tyuk vagy, mely réczefiat
35 16| asszony.~- Köszönöm, férjem, - te ismét az én jó Faddim vagy, -
36 17| órában, melyben akarja.~- Te megtanultad minden részét?~-
37 17| napra, hitele virágzik.~- A te gazdád is szokott váltókat
38 17| Értem, kedves öcsém. Te világosan magyarázol; hanem
39 17| foglak ajánlani, - megélsz te a jég hátán is.~- Kibujok
40 18| a fejedet?~- No, törd el te, hadd lám, mit ér a fejem
41 18| a bankótól. Ott leszek! Te ülsz az erkélyre, asszony!
42 18| a boldogságtól fázom,... te a részvéttől kimelegszel.~-
43 19| a méreg van bennem, amit te adtál be. Tagadod, hogy
44 19| S tudta a fűszeres, hogy te az én vérszerénti rokonom
45 19| rokonom és öcsém vagy? persze te mondtad meg neki?~- Azt
46 19| Imre mérnöknek neje lett.~- Te irkálsz leveleket a lánynak,
47 19| nekem azt hazudja, hogy te loptad el, - akkor a fűszeres
48 19| bosszankodva.~- Nem érted te a dolgot, öcsém, - hebeg
49 19| hogy a mérnök a veje, nem te.~- Annál pedig különb embert
50 19| tökéletesen megbolondulva. - A te erszényedre vette meg.~-
51 21| Vagyok olyan legény mint te,~Vágok olyan rendet, mint
52 21| Vágok olyan rendet, mint te!~s a nemes vetélkedés föléled,
53 21| észnek tőkéje kipottyant.~- Te is itt vagy? - Kérdi egy
54 22| téged fognak meg, hogy te akartál amattól lopni.~Krajczárt
55 22| kőfaragólegények. Ugy-e, te egy hajdut állitanál melléjük,
56 22| az észnek ára van, s ha te meg mernéd kisérleni, a
57 22| meg mernéd kisérleni, a te eszed is kereshetne egy
58 22| annyit tanulsz, hogy nem te mondod, hogy hunczut a német, -
59 22| a német káromkodik, hogy te vagy a hunczut, mert egyet
60 22| csónakázni? Ne hagyd magad, - te leszel a hires, - ha nemes
61 23| mondja neki, hogy barátom: te csak második vagy, én vagyok
62 24| Üljünk le, kedves feleségem, te a kanapéra, én veled szemközt,
63 24| galambom, - nagyot nyersz te akkor: vénségedre majd rád
64 24| oldalba, - asszonykám, - te tudod legjobban, hogy én
65 24| kilopja mind a két szemedet. Te lehuztad rólam a mentét,
66 24| urnak nézzenek a casinóban. Te meg elégedjél meg selyemruhával
67 24| asszony, - én engedtem, engedj te is, aztán szent a béke.~***~
68 25| Valami sült bolond.~- Jaj, - te bomlott óra, - de ferdére
69 25| dülőkkel ott kinn a határban?~- Te, valld meg, - tanultad a
70 25| szoruló embert, minőket te gyógyitottál...~Megálljunk!
71 25| megcsöndesedve mondja:~- Pista, te!~- Mit parancsol, drága
72 25| akár a magáét a mérnök.~- Te is koldus vagy, öcsém, mint
73 25| urambátyám, igy meg nem értem.~- Te annak a Kopasz mérnöknek
74 25| magának mondhatok akármit.~- Te kópé, - megtanitottál a
75 25| aztán a mérnökmunkáról is te mondtad előbb, hogy akkor
76 26| férgek! Igy nem alkuszunk, te, nyomorult csont és bőr,
77 26| légtömegből tengődhessék, melyből te. Megeszed a paréjt, vérednek
78 26| könnynek hullatott el, mikor te, vagy apád alamizsna nélkül
79 26| italtól nem bódul meg, mint te, mely amit föl nem falhat,
80 26| alázatosabban a koldus, mint te az orvos előtt, mikor a
81 26| összetépve meggyalázzam a te művedet. Teremtetted a nagyravágyást,
82 28| vártam, mig észre vesz.~- Te vagy itt, Pista?~- Urambátyám
83 28| magának három forint.~- Jaj, te pogány, - hová fajzottál
84 28| krajczárral sem.~- Orvos vagy te voltaképpen, vagy embernyuzó?~-
85 30| öcsém, - igy tiszteled te nagybátyádat.~- Ne rágalmazzon, -
86 30| eszed öcsém, - mikor leszel te gazdag ember? - ha csak
87 30| számadásával.~- Mégis szép az a te tudományod!... bámul az
88 30| birná ki e soványságban?~- Te, mindjárt visszaveszem ezt
|