Chapter

 1 1 |             megnevettet a tekintetes ur.~- Hisz én komolyan beszélek,
 2 1 |          czimet adhatna a tekintetes ur eddigi elbeszélésemnek?~-
 3 2 |             a tóba, hogy a kormányzó ur által meglőtt vadludat hozzam
 4 2 |              felöklelte.~- Hallja az ur! - mondám, (ez a mondat
 5 2 |                Micsoda?... Hallja az ur?... Egyéb semmi? Mondja
 6 2 |    toroktáltva.~- Meg ne repedjen az ur mérgében, - mondám visszautasitólag, -
 7 3 |            merre lakik Balogh Mihály ur?~Egy kislány elvezetett
 8 4 |            ült egy fiatal, szakállas ur, kalapjának karimáját szemére
 9 4 |          váltót aláirta a tekintetes ur, aláirását elösmeri. Be
10 5 |      buzakereskedő Szegeden nemzetes ur, Révkomáromban nagy uram,
11 7 |          megtanitani.~- Mit tanul az ur? - kérdi az asszony.~- Jogot
12 7 |                 Mondám.~- Juj!... az ur is prókátor akar lenni?...
13 7 |            bánthasson.~- Tanitott az ur gyermekeket?~- Kegyed fia
14 7 |        tanitottam!~- S mire fogja az ur tanitani Adolfot?~- Osztálybeli
15 7 |       Büntetni nem szabad, hallja az ur! mondja az asszony, ugy
16 7 |              gazember, hogy a tanitó ur itt van, különben meghámoználak.
17 7 |              Az ilyen ember folyvást ur volt, azt tett, amit akart,
18 7 |      elváltogattam. Az asszony és az ur a tányérra lesütött szemmel
19 8 |      bugyogóban járást, aztán legyen ur.~Mikor én Faddi uramnak
20 8 |        István vagyok, tisztelt Faddi ur, van szerencsém magamat
21 8 |              mondtam, tisztelt Faddi ur, valóban ebédeltem.~- Akkor
22 8 |             az a mestersége?~- Faddi ur is talán tud még diákul?~-
23 8 |              remélem, tisztelt Faddi ur elhiszi, hogy jó szándékból
24 8 |             A raktárban én vagyok az ur, ha akarom, minden molnár
25 8 |            méltóztatik, kedves Faddi ur.~- Bujjék belém a hétrétü
26 8 |         kellene tudnia, kedves Faddi ur?~- Nehéz mesterségre tanit
27 8 |           módja szerént vagyok én is ur. A czigány tőlem kap legtöbbet;
28 8 |          tudom, mit mond: "Nem tudsz ur lenni!"~- Az asszonyság
29 8 |    táblabirónak, s leszek tekintetes ur. De milyen? Szürszabó komám
30 8 |           deszka. Pingált tekintetes ur nem leszek, - vagy igazi
31 8 |         természetben.~- Kedves Faddi ur, - a bizalomért hálából
32 8 |              kellene, - mondja Faddi ur, - a bácsinak is látszik
33 8 |              Miért legyek én nagyobb ur, mint a mekkora vagyok?
34 8 |              elhuzatnám azt a nótát:~Ur vagyok én, nagy ur vagyok,~
35 8 |            nótát:~Ur vagyok én, nagy ur vagyok,~Magam földjén járok:~
36 9 |              az akasztófáravaló házi ur, fordul odább a méreggel
37 11|            Hát azt mondja meg, Faddi ur, látott-e már polgári társaságot?~-
38 11|          őrhadat.)~- Üljön le, Faddi ur, - krétázza meg helyét,
39 11| megvédelmezni. Mózesnek azt mondá az Ur, midőn az égő tüskebokorhoz
40 11|               meg tudná-e mondani az ur latin nyelven, hogy fejezik
41 12|         édesanyám, hogy én legyek az ur, az a boldog, kinek legjobb
42 12|              csészével, kedves Vidor ur, - kicsiny az a csésze! -
43 12|             én kedvemért, édes Vidor ur, - kinál az asszony, - még
44 12|             az ölembe esett.~- Vidor ur, - ez a gaz fattyu régen
45 12|   szijkorbácsot vettem, kedves Vidor ur, - három söprőből készül
46 12|            miként vesztette el Adolf ur az ütközetet, s miért huznak
47 13|              preferánszban.~- Mérnök ur, mondjon valami okosat, -
48 13|            otthon, elhiheti a mérnök ur, hogy négyen együtt nem
49 13|            Codrington. Ugy-e, mérnök ur, nagy filkók vagyunk mi
50 13|    őszinteségét.~- Hagyja el, mérnök ur, - nagyobb ur az ön kocsisa;
51 13|             el, mérnök ur, - nagyobb ur az ön kocsisa; mert holnap
52 13|              akkor nézze meg, mérnök ur, milyen alázatosan szolgálunk
53 13|              patikárust: - a pénz az ur.~- Nem egészen, - mondám
54 13|      senkinek sem leszek alázatos, - ur leszek, s nevetem, hogy
55 13|        kimondom őszintén, hogy Faddi ur igazat beszélt.~- Én sem
56 14|              négy közül a legnagyobb ur; mert ő reggelizett is.~
57 14|             kis szobában, - de se az ur, se az asszony nem tudta.~-
58 14|            volna legjobb, ha az ifju ur ellopná Rózsa kisasszonyt,
59 15|           kiszámitotta, kedves Faddi ur, - kivánom, hogy az emeletről
60 15|             játékdüh, - kedves Faddi ur. Az ön fia a kávéházban
61 15|             kiindulást, kedves Faddi ur, - beszéljen anyjával, -
62 16|              világban olyan biztosan ur, mint én buzakereskedő?~-
63 16|               Fiamat urnak neveltem, ur is fog lenni.~- Torkon fogtál
64 17|            mert nem kell.~- Fiskális ur, - mit tudunk? Kérdi bátyám
65 18|       borotválkoztam. Dörmög az öreg ur, ugy látszik, az asszonyság
66 19|             Mennyivel hatalmasabb az ur, - az semmiből teremtett
67 20|          hogy az én eszem elment. Az ur elvette lányomat, hitelezzen
68 20|             bolond gombát, hallja az ur, s feleségemnek kedvéért
69 20|         hiedelemmel.~- Hogyne?... az ur is észszel kereskedik, -
70 20|        segithetek. Talán hallotta az ur a hirét a homeopathiának.~-
71 20|         Magyarázám neki. - Várjon az ur, egy óra alatt meghozom
72 20|             ha nem, doboltassa ki az ur, hogy az idei jogászoknak
73 21|            szolgája legyek, apáméból ur vagyok én otthon.~Ez a fiatalember
74 21|          Folyton fárad, kedves Faddi ur, mondám az öregnek, ugyan
75 21|           Szivéből mondja ezt, Faddi ur?~- Szivemnek mélységes mélyéből
76 21|       egyensuly ütve, tisztelt Faddi ur, mondám bizalmasan, nincsen
77 21|     fiatalember, ki az apjáéból akar ur lenni.~- Nekem szól ez a
78 23|           ihatott volna; mert Károly ur nem adott.~A szentistváni
79 24|               Nézzen arczomra, Vidor ur, sirok én? dühöngöm én?
80 24|          hivogatott engem az alispán ur ebédre. A nagy világért
81 27|             hogy koczkát vetettek az Ur köntösére.~- S az üdvözitő
82 29|       majdnem nevetve, - no fiskális ur, ösmert-e már ilyen gazembert?~
83 29|                 tekintsen ide, Faddi ur, leánya nem lesz a sorsnak
84 29|             Az atyai áldással, Faddi ur, - még az mindig nagy kincs