Chapter

 1 1 |        urnak van czimezve.~- Az én vagyok.~- Nevessen ki, barátom, -
 2 1 |            ügyvéd, mérnök és orvos vagyok egy személyben.~- A jég
 3 1 |            olyan meglőtt vad récze vagyok, mely sem a gyepen járni,
 4 2 |        mert magam is szegény ember vagyok, száraz kenyéren élődöm.
 5 2 |    melyiket a sok közül? Ha szamár vagyok egyre vagy másra, bátyám
 6 2 |         éreztem, hogy itt is közel vagyok a házsorhoz, és hogy az
 7 2 | meghunyászkodással.~- Vidor István vagyok.~Az István szó hatott, -
 8 3 |          jogot a munkának árán. Mi vagyok idáig? Egy darab ember a
 9 3 |           iskolát végeztem, de nem vagyok még annyi sem, mint a veréb.
10 3 |              Kedves urambátyám, én vagyok - Pista.~- Hüm!... Mondja,
11 3 |           sokat?~- Csontos, vállas vagyok, - jól termett épület, -
12 3 |        annyit birni, s igen boldog vagyok, hogy örülni tudtam; mert
13 4 |            a mérnökséget, most itt vagyok.~A pinczér félbeszakasztotta
14 7 |          mutatott be kegyednek, én vagyok szüleimnek legidősebb gyermeke,
15 7 |           első szokással tisztában vagyok, nem nevetnek ki, nem bosszantom
16 7 |  alkalmazkodott. Én olcsóbb legény vagyok, fűszereséknél az alkalmazkodás
17 7 |            ne váltanék tányért? Mi vagyok én? Semmi! - Az a papiros,
18 7 |           én jó, fejhajtó gyermeke vagyok most, jobban, mint mikor
19 8 |            a falon.~- Vidor István vagyok, tisztelt Faddi ur, van
20 8 |           előtt is. A raktárban én vagyok az ur, ha akarom, minden
21 8 |      kanálnál fölüt a nyavalya. Én vagyok a külső városban a basa, -
22 8 |    feleségem a professzor, - magam vagyok tanitvány az egész iskolában,
23 8 |         szót is tudom,) - mégis én vagyok a legutolsó.~- Mit kellene
24 8 |            s a magam módja szerént vagyok én is ur. A czigány tőlem
25 8 | beszédjükből, - s mondhatom boldog vagyok, hogy öcsém tud az én szárnyas
26 8 |         nagyobb ur, mint a mekkora vagyok? Boldog vagyok, uramöcsém, -
27 8 |           a mekkora vagyok? Boldog vagyok, uramöcsém, - nem az égben,
28 8 |         elhuzatnám azt a nótát:~Ur vagyok én, nagy ur vagyok,~Magam
29 8 |       nótát:~Ur vagyok én, nagy ur vagyok,~Magam földjén járok:~Meg
30 9 |            kitalálta, hogy egyedül vagyok, - én pedig röstelltem vele
31 9 |       nyolcz! No, gondolám, én nem vagyok még olyan vén, hiában találgatja
32 11|          vagyunk.~- Én nemes ember vagyok! Kiált közbe az előbbeni
33 12|          én Balogh Andrásnak öccse vagyok?~- Ugy-e, nem tagadja? -
34 12|         mondhatná: jóllaktam: ergo vagyok.~A házas pár gyöngéd szavakkal
35 13|        elém vezeti, - mégis boldog vagyok, ő az utolsó gondolatom
36 13|       Rózsám!... tudom hogy messze vagyok még tőled, de vársz!~- Találkozott
37 13|           ingerelte őket.~- Mindig vagyok olyan ember, mint te, -
38 14|               Én meg fűszereséknél vagyok ám házi egér, s a jó falatokat
39 15|           mi az? kisül, hogy filkó vagyok. Ezt, uramöcsém, nincsen
40 16|            kedves feleségem, tuzok vagyok én ilyen égben járó gondolatokhoz, -
41 16|      nedveket az anyaföldből. - Én vagyok az oltovány ág, mely a nemesebb
42 16|          hogy faragatlan furkósbot vagyok, - olyan, mint a mesebeli,
43 16|           látják, - én boldog anya vagyok.~- Ez a te inventáriumod, -
44 16|          de szorgalmatos kereskedő vagyok. Ez az én czimem. Hát a
45 16|             Ugy-e, engedelmes férj vagyok; hanem ha elvered a magadét,
46 16|             mondd, hogy vén bolond vagyok.~- Nem vagy az öregem, -
47 16|         gondolatát, - ugy-e, gyáva vagyok?~- Nem mondok ellent.~-
48 17|          merre irtam? - Vén bolond vagyok én, kedves öcsém, olyanba
49 18|               hogy bevallja: veled vagyok egész!~Ugy szeretem a nőt,
50 19|        mások boldogságának eszköze vagyok, engem se hagyjon el: keblemben
51 19|           sem ivott ugy-e?~- Józan vagyok, - egy csöpp bor sincsen
52 19|      ostobaságon.~- Most már józan vagyok, kedves öcsém, - lohad le
53 20|            addig van. Én kereskedő vagyok, részben hitellel dolgozom,
54 21|        aztán eszébe jut az a nóta:~Vagyok olyan legény mint te,~Vágok
55 21|       szolgája legyek, apáméból ur vagyok én otthon.~Ez a fiatalember
56 21|     megélünk. Veszekedők között én vagyok a biró, mindkettőt leszidom,
57 21|          hogy én tüskés természetü vagyok. Mint ember, megférek akárki
58 21|             ugy érzem, hogy otthon vagyok, - s e tömegről azt mondhatom:
59 21|   kebelembe, hogy erőt adj? Dehogy vagyok szegény, - ez a nagyváros,
60 23|           te csak második vagy, én vagyok az első.~- Éljen! - Mondja
61 23|             Hát maga kicsoda?~- Én vagyok a gazda! - Mondám nevetve,
62 23|     huszonnegyedik esztendőt, adós vagyok Baloghnak két ezer forintért
63 24|          itt villámlani fog.~- Itt vagyok! Mondja az asszony, előállván,
64 24|             hogy én goromba ficzkó vagyok. Hányszor hivogatott engem
65 24|           hogy nagyon utolsó ember vagyok. Érek én egy hajtófát? Mészáros
66 24|        ennyivel érek én többet. Mi vagyok én, kedves galambom? (Szegény
67 24|  csapófázni, hogy ha én otthon nem vagyok, ne bizd a cselédre a mérést;
68 25|            vagy? Mi vagy?~- Mérnök vagyok, fiskális pedig a jövő héten
69 25|     szobámban, - mit egyék? Koldus vagyok.~Kötözni való gazember,
70 25|          eltértem hivatásomtól. Mi vagyok én! Szükségben segitő, -
71 25|           nem bolondulok meg? Most vagyok eszemen, s kimondom, hogy
72 27|         vékony karja helyett.~- Én vagyok!... mondja végre Faddi uram,
73 27|     szórakozottan.~- Furcsa doktor vagyok én, kedves öcsém, nevet
74 27|        mondja a lány, - mert én el vagyok alkudva vagy cserélve, -
75 27|            ha tudnák, minő szegény vagyok.~- Ma talán még nem az,
76 28|          tudná, minő hitvány ember vagyok, nem kinálna székkel; hanem
77 28|          dolgokat, hogy szeleburdi vagyok, - hogy öltönyöm zsebeire
78 28|           hogy valami derék ficzkó vagyok?~- Bámulatos őszinteséggel
79 28|    ragaszkodásának.~- Nagyon beteg vagyok, ugy-e?~- Ne féljen, nem
80 30|             Köszönje, hogy goromba vagyok, az igazat megmondom, s
81 30|         féleszü?~- Történetesen én vagyok, urambátyám!~- Végem van. -
82 31|            igy kimondhatlan gazdag vagyok.~Apa, anya megölelt, s az