Chapter
1 1 | vizsla, utánam szaglál.~- No de három diplomával, barátom,...~-
2 2 | mert mérgesen mondja:~- No?~Tisztán hallám a hangsulyozást,
3 2 | közeliték a kormányzó felé.~- No? - mondja még vadabban a
4 4 | kisebbeket irgalom nélkül elütik. No, már most az első szin,
5 6 | megjegyzést a Miatyánkba keveri.~No, látsz egyet, - azt a barna
6 6 | meglátja a karpereczeket. No, ezt nem lehet szó nélkül
7 6 | czipelik az utczára a firmát, a nő, mint a ruhatartóállvány
8 7 | uramhoz kellett mennem, - no de ott pénzért adom majd
9 9 | tanitja.~- Csak a fiut.~- No, persze, hogy a gyereket.
10 9 | hogy nyolczszor nyolcz! No, gondolám, én nem vagyok
11 9 | aranyakkal rakná ki kétszer. No, de elszenvedtem. A galambom
12 10| répaczukorrá változott. (No, itt már aztán ugy röhögött,
13 11| nép izzadjon kinjában.~- No, már nem tudom, kit válaszszak?
14 12| sorsomat el nem kerülhetem.~- No, még egy csészével, kedves
15 12| azóta becsületesen tanul. No de hihettem-e, hogy a szülők
16 12| ujjától! - Felel az egyik. No, - gondolám, ezek bizonyosan
17 13| kéngyertya! Ingerli Faddi.~- No,... nem mondom, hogy olykor
18 13| harmincz darab ezerest. - No, most már van pénzed, -
19 14| a kenyérnek gazdáját.~- No?... Kiált ki az ágyból,
20 14| kellene nekem a spiritusz?~- No, - tudja, - maga torkos
21 14| ugy-e ezt akarja mondani? No, ne tagadja?~(Most meg ezzel
22 15| szenvedély a mértéktelenség. No, ezt engedjük el.~- Tudtommal
23 16| ugy-e? Kérdi az asszony.~- No, vagyunk valamik, az igaz.~-
24 16| kiismerszik-e a többi közül?~- No,... ne panaszkodjál, megösmerem,
25 18| min töröd a fejedet?~- No, törd el te, hadd lám, mit
26 18| kunyorálta Faddi uram.~- No, nem fakadok riva, ha tüskés
27 18| szükségünk van jajgatni?~- No hát estére hat bandával
28 18| ketten is beérjük vele. A nő tudjon szeretni, - kezdje
29 18| lehet rakni. A vállalkozó nő rendszerint éles elméjü,
30 18| kétszer ne cselekedje. A nő hagyjon békét a mérkőzésnek -
31 18| hiányzott a bátorság, hogy én a nő, egy férfival szemközt okoskodjam,
32 18| Kopasz mérnökkel vitáztam, - no, akkor én goromba ficzkó
33 18| ahhoz, aki neki tetszik.~No, mérnök,... fölmértél ötven
34 18| hogy én magyarázzak.~- No, fiskális uram?~- Még nincsen
35 19| kitaláltam; azt mormolta: No, groyersajt, megeszlek apróra, -
36 19| hogy jobban csuszszék. - No, de ne morogj, a fűszeres
37 19| elvette a leányt. Punktum.~No, ha Frau Rézinek a nyelvével
38 20| elintézheti a többit.~A nő hirtelen magára kapta felső
39 20| átengedi az erkélyes házat. A nő reszketett a kellemes izgalomtól,
40 20| Az előleget lefizette a nő, az irományokat táskájába
41 21| gabonakereskedőné, az az odasimuló nő, ki férjét ugy szeretné,
42 21| ifju Pestet visszaadni, - no, majd idővel. Keblem elfogult,
43 22| a hosszu zöld posztóra.~No, még mást is gondoltam.~
44 22| kereshetne egy pár nagy bankót.~No, mivel olyan becsületes
45 23| azt mondá: Semmi áron sem! No, már most könnyebben felelek
46 24| hallottam, kétezer forintot.~- No,... mondja az öreg nagyot
47 24| Budára a helytartótanácshoz. No,... örülj, kedves öregem!~-
48 24| mikor fiadról beszélsz.~- No, asszony, - tuljártál eszemen.
49 25| mondtad, nagyon megijedtem. - No, ne nevess; mert majd rám
50 25| szokták egymást fésülgetni?~- No lássa, urambátyám, hogy
51 25| tudnám?~- Mit tudsz?... no, mondd: mit tudsz? Azt gondolod,
52 25| vigyáz rá, mit beszélek.~- No, menjünk odább, - dörmög
53 25| kerül, más kárán nevetünk.~- No hát nevetek! - Mondja száját
54 25| hitelesen megvizsgálja. No, szót fogadsz?~- Sajnálom,
55 27| kivánt velem beszélgetni.~- No, öcsém, - kezdi az öreg
56 29| öreg majdnem nevetve, - no fiskális ur, ösmert-e már
57 29| Istenem!... mondja a nő, - mit kérjek tőled, hogy
58 30| fogok felelni.~- Már ülök.~- No, hát ott kezdem, urambátyám,
59 31| s a vagyon rámaradjon?~- No hát ezért is ájult el; mert
|