Chapter

 1 1 |         férfin az öltözködési gond nagyon meglátszik, higgyék el a
 2 3 |            urambátyám, - ez időben nagyon ráférne magamszőrü fiatalemberre.~-
 3 3 |         emberek sorsa.~Fejét kezdé nagyon vakarni, a kóczos hajat
 4 3 |          hanem magának, mert fejét nagyon vakarta, s kitaláltam, hogy
 5 3 |     csonkám kalendáriumja; mert ha nagyon fáj, - azonnal berakatja
 6 5 |           a porosát kitisztitja, a nagyon öreget gondosan kiválogatja,
 7 5 |        csak mellesleg mondom meg a nagyon kivételes ellentétet, ha
 8 5 |        elbóbiskolnánk, s a két fej nagyon összeütődhetnék.~Megismerted
 9 7 |        háznál voltam, hol az ételt nagyon sózták. Hozzátörődtem, s
10 12|           várták a gorombaságot, s nagyon óvatosan huztam ki a jobbot,
11 12|       tejbőrt? Kérdi az asszony.~- Nagyon szeretem! Mondám.~A tejes
12 12|           korbácsra, - engem pedig nagyon kért, hogy ne kiméljem,
13 13|           Sokat beszélsz, barátom, nagyon sokat. Mondja bosszusan
14 13|           ön pedig az én izlésemre nagyon okos. Ajánlom magamat mind
15 14|          voltam egy véleményen, és nagyon szerettem volna a tisztes
16 15|      láttam, hogy tekéznek pénzre, nagyon körülállták a tekeasztalt.
17 16|          Azaz, hogy az olyan neked nagyon tetszik.~- Nekem és másoknak,
18 16|            tudom.~- Elmegyek; mert nagyon meg találsz dicsérni, aztán
19 17|            készültem volna. Kopasz nagyon biztatott, válaszszam e
20 17|            el a tormáját, ha olyan nagyon fél. Megtanulja a vén balgatag
21 18|         hisznek a kereskedőnek, ha nagyon jó kedve van.~- Ejnye, kedves
22 18|            hova szándékozom menni? Nagyon dicsért azon kitüntetésért,
23 18|             e vakmerőség valamikor nagyon vádolhatna.~Szülőim egykor
24 19|           borotválni. A városhajdu nagyon veri a dobot: már viszket
25 19|      mérnökkel; hanem kértem, hogy nagyon szoritsa meg kezemet, mert
26 19|         szoritsa meg kezemet, mert nagyon hasonlitott e napnak szokatlan
27 20|         fél, - de minthogy én most nagyon félek, azt kell hinnem,
28 20|           feleségeméért sem, pedig nagyon szeretem.~- Én ettem bolond
29 21|           mondanám: Édes magyarom, nagyon jóllaktál, ebéd után van
30 21|          csak akkor boldogulsz, ha nagyon kikoplaltál, s elhiszed,
31 21|      Figyelmeztetem önt, ha lányát nagyon hires növeldébe küldi, -
32 23|           utczát és házszámot, - s nagyon lekötelezne, kedves öcsém, -
33 23|           láttuk egymást.~Faddival nagyon sokat járkáltunk, elfáradtam,
34 23|              Mi baj van, szomszéd? nagyon nyöszörögsz.~- Él még az
35 24|               nyolcz óra lehetett.~Nagyon kért, hogy kisérjem el az
36 24|          az asszony nem mond olyan nagyon vékonyat, én meg nem azt
37 24|    megmondom. - Mit tagadjam, hogy nagyon utolsó ember vagyok. Érek
38 24|            ifiuram, hallja maga!~- Nagyon mulatságos figyelmeztetés.~-
39 25|           levét. Hirtelen mondtad, nagyon megijedtem. - No, ne nevess;
40 25|         Hát a világos zöld? az itt nagyon szélesen és hosszan van
41 25|       csititva, - a takácsmácsonya nagyon keresett növény, - mert
42 25|          hát miért dicsérted olyan nagyon ezt a mácsonyatakácsot?~-
43 26|                 A bonczteremben.~A nagyon hires orvosokról mondják,
44 27|   fölirhatnánk, hogy a boldogtalan nagyon beteg, s ha már a testi
45 27|        égben is meghallanak.~Talán nagyon elmélyedtünk, a közelgőkre
46 28|    külsőleg még mindig csinos urfi nagyon hasonlitott a koldushoz,
47 28| pipadohányt, - ne pazarolja rám.~- Nagyon bölcselkedve kezd ön beszélni, -
48 28|        szivbeli ragaszkodásának.~- Nagyon beteg vagyok, ugy-e?~- Ne
49 29|          olvastam, melyek érhetnek nagyon sokat; de hogy az ember
50 29|           boldog piros Faddi bácsi nagyon kisoványkodott a maga takarójából,
51 29|            lassan gyógyuló betegek nagyon örömest beszélnek, hogy
52 29|      Ezereket értett urambátyám?~- Nagyon sok ezeret, uramöcsém, -
53 29|   tekintvén, ki a különös idézetet nagyon megértette.~- Hát egy rózsalevélkére?~-