Chapter
1 1 | hortyogott, s a vékony falon át éppen a házi urat verte föl a
2 1 | boszszankodtam, ha a profeszszor éppen én tőlem akart kérdezni
3 1 | Szerencsés ember, - mondám, nem éppen irigykedés nélkül, - ön
4 2 | kiindulás azon kezdődik, hogy éppen Don Caesar, a hires vivó,
5 3 | észszel akarsz fizetni?~- Éppen azért jöttem bátyámhoz,
6 4 | van, melyből a legkövérebb éppen oly szemtelen, mint a makkdisznó,
7 4 | időben került a városba, nem éppen szembetünő vagyonnal, de
8 5 | tökéletes legyen, pedig éppen ekkor kapott ki néhány szemet,
9 7 | mentünk keresztül, a szakácsnő éppen egy izmos borjuczombot vett
10 7 | metéltet csak vasárnap. Máshol éppen megforditva. Ki hinné, hogy
11 8 | ujja reszketve ér hozzá, s éppen igy találja el azt a kinos
12 8 | Különös nyelvet beszél, éppen tegnap mondta, hogy egy
13 8 | tenyerestalpas gazda. Mártirnak éppen nem nevezhetném Faddi uramat,
14 9 | velem; ma gyóntam meg, - éppen most kezdek jámbor keresztény
15 9 | kérdeztem, hogy mi kielégitő van éppen ez elnevezésben.~- Semmi
16 9 | segéltem kenyeret választani, s éppen valamit mondtam, számat
17 9 | achtmal acht. Megszámláltam, - éppen hatszor hallottam ugyanazon
18 11| ajtón jártak be tiz hónapig. Éppen ennyit tud a jármos ökör,
19 11| szóljon, ha kérdik. Vagy ha éppen beszélhetnékje van, azonnal
20 11| tercziát. - Mondja a tanár, éppen midőn az órát harangozza
21 11| mint a hatos gyertya, és éppen olyan halavány. A többi
22 12| haszontalant ne tartson magán. Ő éppen ugy tagadná, hogy ön öccse,
23 13| sovány, száraz ember, ki éppen szemközt ült velem, s tisztán
24 14| az asszony a kenyereket éppen ma különös gonddal dugta
25 15| egyszerre, - s ez alkalommal nem éppen kitanult csalók, hanem könnyelmű
26 17| mérnökséget, s ha nem akarom éppen elveszteni a jogászi éveket,
27 17| Megmagyaráztam, hogy a kereskedőnek éppen azért hiteleznek szivesebben,
28 18| azért, mert kereskedése éppen a középponton lenne. Már
29 18| összevegyültünk a polgárokkal, éppen akkor is azt beszélték,
30 18| legfontosabb lépését kezdeni.~- Éppen most van ön illő állapotban. -
31 19| számlapot tisztán lássam. Éppen fél kilencz volt.~Az ajtó
32 20| feleségét.~- Bolond asszony, éppen olyan bolond, mint az én
33 21| kárhoztassa ön feleségét, ő is éppen ugy akarja kiköszörülni
34 21| kerékkel több legyen, mint éppen szükséges lesz.~- Azért
35 21| nem kicsiny, se nem nagy,~Éppen hozzámvaló vagy.~Az a kis
36 21| gazdag urfi lesz.~- Ha ön éppen tudni akarja: igen! Miért
37 22| kikiáltva, ez őszi legyektől éppen nem félhettünk. Lemondtam
38 22| meggyulladt boglyáját az én anyám éppen olyan részvéttel siratta
39 22| hosszában megtermett, s éppen annyi hus ragadt rá, hogy
40 22| nemzedékeken át nem fakadt föl.~Éppen háromszáz esztendő mulva
41 23| Éljen! - Mondja a vén Károly éppen jókor, - a közös barátok
42 24| gyerek?~- Gondolom, most éppen alszik. Vidor barátommal
43 24| mutogattam neki a betüket, s éppen három esztendeig tanitottam
44 25| s megárt egészségemnek.~Éppen azt akarom, lelketlen pára,
45 25| valamelyiket az asztalra, éppen a térképre, hol a világos
46 25| tanácsával: megfogadtam (éppen most fogadtam meg), hogy
47 27| fájdalmaimmal megkeseriteni éppen nem akarok.~- Hosszan kellene
48 27| vagyonát hagyja testvéremnek.~- Éppen erről ne szóljon kegyed, -
49 27| Később összevegyültünk, éppen a szigetnek végső sarkán.~
50 27| figyelmesen, végig pedig éppen nem, pedig egy példányt
51 31| minden bajának legfőbb oka éppen ez az ember.~- Balogh?~-
52 31| viszonyához?~- Jogilag tudtommal éppen semmi, - hogy mi köze lehetne
53 31| hozzám Faddi, s kabátomat éppen ugy megragadá, mint előbb
|