Chapter

 1 3 |             félrerakott harminczezer forintot; pedig ő kicsapott diák
 2 4 |          pokrócznál,) bead neki ezer forintot, lenyeleti vele, - aztán
 3 4 |      ötezeret, főnökömnek adott száz forintot, és kezet akart szoritani.
 4 4 |            hét mulva megment tizezer forintot. Főnökömnek jó példáját
 5 5 |        haszna most megér tizenötezer forintot, tenyérnyi papiroson van
 6 8 |        Annyit mondhatok, hogy ötszáz forintot adtam a professzornak, hogy
 7 8 |           kaszinóba. Befizetem a tiz forintot az urak közé, de nem keveredem
 8 11|          leporozza, s adna tiz pengő forintot, ha már harangoznának.~-
 9 13|        fogadna el a sorstól százezer forintot?~- Ne ijeszszen meg, - a
10 13|            adsz-e emberségre tizezer forintot?~- Adok, adok, - ne, - csak
11 15|           büntetésül fizettem ötszáz forintot.~- A remek sikerült, - folytassa
12 16|         gorombaságot mondjon.~- Ezer forintot adtam volna egy goromba
13 16|           képest szólalt föl, s ezer forintot méltán igérhetett egy gorombaságért.~-
14 17|           időre kifizetni azt a száz forintot?~- Időre? Mit tesz az: időre?~-
15 17|            annyit jelent, ha én száz forintot irtam ki, - nem pengőben
16 17|           váltóra a pengőt, - a száz forintot is pengőben fogja megfizetni.~-
17 17|         öreget, - ön kifizeti a száz forintot, s egyszer mindenkorra megtanulja,
18 19|          népszerűsége nem ért már öt forintot, itt-ott egyes hangok előre
19 19|        hangok előre kiáltották az öt forintot, hogy ingereljék a megbukott
20 19|              ára pecsenye mellé száz forintot igérek salátára. Mondja
21 19|               a dobosnak markába tiz forintot nyomott, és ugy mosolygott,
22 19|             levelembe zártam kétezer forintot, annak idejében összeszámolunk.
23 19|               fölül rá ezt a kétezer forintot, meg egy ruharakmányt, melyet
24 19|           irt a mérnök, küldött ezer forintot, megirta, mit mindent vegyek
25 19|       valamire.~Adtam neki tiz pengő forintot olyan szerződéssel, hogy
26 22|         élethossziglan hatezer pengő forintot, csak azért, hogy segélje
27 22|           árát, mint elkölts tizezer forintot, hogy ötszáz forinttal megtegyenek
28 23|             néha kiválogatva kétszáz forintot, holott az egész játék kártya
29 23|            kártya alig ért egy bankó forintot.~Ritkán találkoztunk, mindig
30 23|           Hangjából kiszámitom az öt forintot, ez csak egyszer kiált.
31 24|            Ha jól hallottam, kétezer forintot.~- No,... mondja az öreg
32 24|             most fog fizetni kétezer forintot, nézze meg, hány ezerrel
33 24|             kész pénzt adott kétezer forintot, s hogy e kétezerért a fiu
34 24|          örömest megfizeti a tizezer forintot, csak hogy az asszony megijedt,
35 25|         igérték, hogy kapok huszonöt forintot. Az nagy pénz.~- Mutassa
36 25|             s ha kap, remél huszonöt forintot, vagy nagy szerencse mellett,
37 25|             szerencse mellett, ötven forintot; mert akadhat bolond ember,
38 25|                Megér ám egy pár ezer forintot az a szép menyecske, öcsém, -
39 25|          most megvallom, hogy ötszáz forintot kapok a vevőtől, ki meg
40 25|              naplopónak csak kétezer forintot adott. Az asszony átengedte
41 28|            hitelben.~- Engedj el egy forintot. Alkudozik az öreg, - mert
42 28| fösvénységénél.~- Mindjárt tiz pengő forintot mondok, urambátyám! - Ijesztegetém,
43 28|          hanem elő is rántotta a hat forintot.~- Ne, - most már beszélj.~-
44 30|            gyürt tárczából kitett öt forintot, - ne, ez most jött ki a
45 30|             elhittem, hogy amiért öt forintot kinált, neki megér ezreket;
46 30|              diplomával még csak két forintot kerestem.~- Itt a százötven
47 30|               visszaadom a százötven forintot, ha megmondja, mint nyer