Chapter

   1 1 |                 kiálthatok az atyafinak, hogy lopott portékát árul; mert
   2 1 |                olyan kevés embernek van, hogy nem volt érdemes a törvényhozásnak
   3 1 |                    hihetőleg mástól is,) hogy honnét szedem a sok agyafurt
   4 1 |                ekképpen:~Mindenki tudja, hogy a lapokban jutalmat tüztek
   5 1 |             értéke van, s azt is tudják, hogy mi az adomákat eladjuk.
   6 1 |                  ha amugy is nem tudnák, hogy a ki mit, köznyelven szólva: "
   7 1 |                 megint el is tudja adni.~Hogy miként jutottam az elmondandó
   8 1 |                  tudott, elküldte nekem, hogy érette kikürtöljem hazafinak,
   9 1 |             hozzá, mikor, elég az hozzá, hogy egyszer én is kiadtam egy
  10 1 |                   kiirván a hirdetésben, hogy az illető egyedül egymaga
  11 1 |            velenczei palotákról mondtak, hogy füleik vannak, vagy még
  12 1 |                  áthallik a szomszédhoz, hogy az "egészségemre kivánja".
  13 1 |             által elkerülhetőnek véltem, hogy tőszomszédságomban nem fognak
  14 1 |                már arra is tudok esetet, hogy egy jó barátomnak fölmondta
  15 1 |                  különben is igaz marad, hogy a férfi elég szép, ha valamivel
  16 1 |                arszlán is félti a fülét, hogy elvágja.~- Ön egyedül fog
  17 1 |                  Szabad tudnom: kegyedet hogy hivják?~- Vidor Istvánnak.~-
  18 1 |    kérdezősködtem, - tudom diákkoromból, hogy gyakran boszszankodtam,
  19 1 |       tisztelettel kérvén, engedném meg, hogy érkezendő leveleit a levélhordó
  20 1 |                 olvasó magáról tudhatja, hogy ettől csak a madarak fütyölnek,
  21 1 |               pedig az ember. Föltettem, hogy a - fiatalembert: szemmel
  22 1 |                  Ó, ne higgye az olvasó, hogy egy perczre is azt gondolám,
  23 1 |                 perczre is azt gondolám, hogy nem tudom miben, elbizhatnám
  24 1 |                  abban keménykedett meg, hogy csak az érdem előtt emelintém
  25 1 |              Hetek mulva jutott eszembe, hogy még nem tudom, lakóm a kenyérkereső-osztálynak
  26 1 |               osztályoztuk az embereket, hogy reggeli, délbeni, délutáni
  27 1 |                garas áru olajért mondja, hogy alázatos szolgánk. A rőfös
  28 1 |                  a szinészen a sor, csak hogy az őszintén mondja, hogy
  29 1 |                 hogy az őszintén mondja, hogy komédiázik, s a gaznyelvek
  30 1 |                  más nem hiszi komolyan, hogy egy garas áru olajért alázatos
  31 1 |                 leveleimet, - aztán kér, hogy az utolsót adjam: tekintetes
  32 1 |             ügyvédek mennykőmódon értik, hogy a megszorult ember élhetetlenebb
  33 1 |          nyomtató-lónál, melyről tudjuk, hogy a legjava szemet eszi, mig
  34 1 |          megköszönte, és ismételve kért, hogy fogadjam el máskor is a
  35 1 |                 mutatott a többi között, hogy adnám át lakómnak; mert
  36 1 |                 a czimiratot, s föltünt, hogy a levél Vidor István mérnöknek
  37 1 |              hallám, kivittem a levelet, hogy átadjam a lakónak. - Tekintetes
  38 1 |               egymástól.~Boszszankodtam, hogy emlékezőtehetségem cserben
  39 1 |                járok igy, mert bár igaz, hogy a neveket rendesen elfeledem,
  40 1 |                 ma sem tudom bizonyosan, hogy Hideghnek hivják-e vagy
  41 1 |              hivják-e vagy Meleghnek, és hogy remekül eltalálom, hogy
  42 1 |                  hogy remekül eltalálom, hogy az ellenkezőt irván, levelemet
  43 1 |                   most is tisztán látom, hogy 1847-ben febr. 2-án a pesti
  44 1 |                fel a második emeletig, - hogy feledhettem el, hogy az
  45 1 |                     hogy feledhettem el, hogy az én lakóm voltaképpen
  46 1 |               elém. Azonnal keresgéltem, hogy van-e lakómnak levele? Az
  47 1 |                  tudományért. Már látom, hogy ugy járok, mint egy külföldi
  48 1 |              mondám - megesküdtem volna, hogy a multkori levélen ön mérnöknek
  49 1 |            vergődöm, s világosan hallom, hogy a sors, ez a jól betanitott
  50 1 |                és nyelvórákat tanitanom, hogy öszszekapargassam az orvosi
  51 1 |               Forditsuk meg! Szerencsém, hogy csak egy nyelven jóllakhatom,
  52 1 |           kiváltani.~- Most jut eszembe, hogy az orvosi diploma nevezetesen
  53 1 |              kész megtanulni a vegytant, hogy a frakkból a pecsétet kivehesse,
  54 1 |              barátom...~- Észreveszi ön, hogy idejét lopom, ön dolgozni
  55 1 |          dolgozom, - s őszintén kivánom, hogy hallatlan agyafurtságot
  56 1 |              Mire? kérdi ő kiváncsian.~- Hogy elmondja élettörténetét;
  57 1 |                mert csak nem képzeli ön, hogy az iró egyfolytában képes
  58 1 |            akarja rajzolni. Elhiheti ön, hogy a legjobb adatokat az utczán
  59 1 |              senkivel?~- Ez azt jelenti, hogy történetem érhetne valamit?~-
  60 1 |                deresre; elverjük puhára, hogy rettentő példát mutassunk
  61 2 |                  lakóm az elbeszélést, - hogy a halak között, legostobább
  62 2 |                 egy szindarabban hallám, hogy az ökör azért marad ökör;
  63 2 |                imádkoztam, s azt hittem, hogy az elmondott miatyánkokkal
  64 2 |            láttam, megkérdeztem valakit, hogy elkerüljem-e vagy keresztülgázolhatom?
  65 2 |            táltott szájjal néztem körül, hogy jön-e már valaki, akinek
  66 2 |       engedelmességében anyámtól vártam, hogy megparancsolja: mi legyek?
  67 2 |                mi legyek? Egytől féltem, hogy bedugnak valami uradalomba,
  68 2 |              bedugnak valami uradalomba, hogy legyek iródiák, mérjek zabot,
  69 2 |                 én fogok beuszni a tóba, hogy a kormányzó ur által meglőtt
  70 2 |                  kegyeletesen emlegette, hogy ha ezer fia volna, mind
  71 2 |                  nem ok nélkül reméltem, hogy nem erőszakol a konvenciós
  72 2 |                  azt a feleletet kaptam, hogy mi ne legyek. Észreveheti
  73 2 |        megtestesülése volt, mikor mondá, hogy az ügyvédet és mészárost
  74 2 |                 már nyugodtabban hiszem, hogy száz mészáros nem enné meg,
  75 2 |                 volna-e kiejteni e szót, hogy e veszedelmes mesterséghez
  76 2 |                  kedvem.~Titkon örültem, hogy anyám megparancsolja, hogy
  77 2 |               hogy anyám megparancsolja, hogy orvos legyek. Szegény jó
  78 2 |              itczeszámra akar inni, ugy, hogy az a kérges tenyerü asszony
  79 2 |            tenyerü asszony ugy megkenje, hogy a nyögésére öszszeszaladjanak
  80 2 |             tapasztalatból tanultam meg, hogy az ügyetlent kérni, rábeszélni
  81 2 |                kérni, rábeszélni kell, s hogy milyen hatása van, ha kedélyesen
  82 2 |            világban. - Körültekintettem, hogy jöjjön valaki és kormányozzon;
  83 2 |             leöntve olajjal, s meglehet, hogy illető helyére e miatt nem
  84 2 |               olyan czudar fösvény vagy, hogy a halványabb levelet ujra
  85 2 |                 s ráirnál másik levelet, hogy a magad papirosát kiméld.
  86 2 |             papirosát kiméld. Megtudtam, hogy esztendő óta főttet nem
  87 2 |            utállak most, nyomorult pára, hogy véletlen meggazdagodva,
  88 2 |                  miként gazdagodtál meg. Hogy nem loptál, azt erősen hiszem;
  89 2 |               teszed az ablakba, - pedig hogy örülsz, mikor megkapod,
  90 2 |                megkapod, s azt gondolod, hogy a jó vastag papirral beragaszthatod
  91 2 |            elolvasott sorokból gyanitám, hogy nagybátyám erkölcsileg halt
  92 2 |               czimezte, s megirtam neki, hogy édesanyámat eltemettem.
  93 2 |            anyádnak halálán; mert tudom, hogy nyugdiján kivül semmije
  94 2 |               mutattak, és csudálkoztam, hogy mennyire nyujtod bőrödet,
  95 2 |               hirét nem hallottam; hanem hogy egyet bizonyosan tudj, ezennel
  96 2 |                  könnyeket, - meghatott, hogy parancsolni bár nem szándékozik;
  97 2 |              embertől kérhetek tanácsot, hogy mitévő legyek. Föltettem,
  98 2 |                mitévő legyek. Föltettem, hogy elmegyek hozzá. Leveléből
  99 2 |                  hozzá. Leveléből látám, hogy a gorombaságig őszinte, -
 100 2 |             levonása után annyim maradt, hogy három évig ruházkodhatom,
 101 2 |              gondoltam ki valamit magam, hogy gyermektanitásból fogok
 102 2 |                  verejték, s azt véltem, hogy az eszemnek leve. Önbizalom
 103 2 |                 az utcza közepén mentem, hogy a kutyáktól távolabb essem, -
 104 2 |               volt, bátran végig vágtam, hogy kipróbáljam bátorságomat.
 105 2 |                én pedig tervelni mertem, hogy önerőmből fogok élni. Ugy-e:
 106 2 |               megalapitottam jövendőmet, hogy az akadályok nem fognak
 107 2 |                hiszek; mert azt hazudja, hogy bőrömet két ember számára
 108 2 |           hagyott rám; bizonyosan tudom, hogy szükségből kevéssel meg
 109 2 |                  kormányzóhoz, megkérni, hogy anyám lakásában egy hónapig
 110 2 |                  gorombán tudtomra adta, hogy semmi kegyelmi dijra se
 111 2 |            kértem, - számitgatni kezdém, hogy miért hajtogassam fejemet
 112 2 |                  hatalmat azzal mutatja, hogy adhatna; de nem ád.~Sokszor
 113 2 |               azt az oktalan kivánságot, hogy mondá valaki: Ha én isten
 114 2 |                Keresztül furná a földet, hogy lássa, mit csinálnak a másik
 115 2 |                hosszu körmöket csinálna, hogy bökjék ki szemeiket. Jót
 116 2 |            bántotta lelkemet, s éreztem, hogy itt is közel vagyok a házsorhoz,
 117 2 |             közel vagyok a házsorhoz, és hogy az emberek ilyen hangon
 118 2 |            Viszszatekinték az ajtó felé, hogy a gorombaságnak más emberét
 119 2 |                ereszti ki száján e szót, hogy meg ne sértsen valakit.
 120 2 |               közel laktam Zalamegyéhez, hogy e meggondolatlan kicsinylést
 121 2 |                 kiindulás azon kezdődik, hogy éppen Don Caesar, a hires
 122 2 |                 Madridba érve, megtudja, hogy a párbaj főbelövés büntetése
 123 2 |             vérét mérsékli, s azt hiszi, hogy a párbajnak silány jutalma
 124 2 |              igaztalanság követtetik el, hogy a kard nem maradhat hüvelyében.
 125 2 |              kezet csókolnék a jó urnak, hogy álmos szemeimet akkor felöklelte.~-
 126 2 |            nézett, s valóban megdöbbent, hogy hátha félreismert, - mert
 127 2 |            elutazom, tessék rendelkezni, hogy a kulcsokat átadhassam.
 128 2 |                  pillanatban már láttam, hogy csak a félénkek képzelik
 129 3 |                   Nem kaptam szavazatot, hogy tetszik-e születnem? - kárpótolom
 130 3 |          szükségképpen át kell röpülnöm, hogy soromba érhessek, s a többi
 131 3 |              Balogh bátyámról föltettem, hogy az ő udvarán cseléd nem
 132 3 |           kocsmában, használtam az időt, hogy urambátyámmal megismerkedhessem!~-
 133 3 |                  azért lehetett megirva, hogy elkerüljem ezt a falut száz
 134 3 |             kötelezvényt tartanék eléje, hogy mindjárt fizesse ki.~- Jó
 135 3 |                  bátyámhoz azért jöttem, hogy vegyen rólam mértéket...~-
 136 3 |                  mondá.~- Azt nem mondá, hogy épületed éléskamra vagy
 137 3 |               urambátyám, - mondám neki, hogy aggodalmakat ne szerezzek:
 138 3 |                iskolát bevégeztem, illő, hogy valamihez kezdjek.~- Tudod
 139 3 |                nevetve a tarka kérdésre, hogy meg ne haragitsam.~- Igy
 140 3 |              Értem, bátyám figyelmeztet, hogy vigyázzak; mert a gazemberek
 141 3 |              mondja a vén róka hirtelen, hogy hasznát vegye megforditott
 142 3 |              különben ugy lesoványkodol, hogy bőröd lelóg a csizmahegyig,
 143 3 |         kóczosabbra turta, s rám nézett, hogy szánjon vagy kilökjön a
 144 3 |                üvegpalaczkba kell zárni, hogy az orvosok preskribáljanak
 145 3 |                  azért jöttem bátyámhoz, hogy jó tanácsot adjon: mi legyek?~-
 146 3 |              hány tolla van szárnyadnak, hogy czél felé repülhess? Ügyvéd,
 147 3 |                  velem. - Te azt hiszed, hogy én kincsen ülök vasorru
 148 3 |                Ezt olyan hangosan mondá, hogy nem kiálthatna nagyobbat,
 149 3 |                  leszek. Miért gondolja, hogy az jobb foglalkozás másnál?~-
 150 3 |        foglalkozás másnál?~- Tanuld meg, hogy minden kimehet a divatból,
 151 3 |             elindul Európából Amerikába, hogy ott veszekedhessék. Meglövik
 152 3 |                    Nem gondolja, bátyám, hogy az ügyvédre görbe szemmel
 153 3 |               betüvel. Mit gondolhatott, hogy két m betüt kellett használnia?~-
 154 3 |                  agglegényt kényszeriti, hogy ingyen cselekedjék valamit,
 155 3 |                 két szemnek való helyet, hogy az udvarra lásson. A legfelső
 156 3 |                Ha élne, ugy nem engedné, hogy közelembe kerülj. Te most
 157 3 |           világnak, vigyázni akarok rád, hogy váljék belőled ember; azért
 158 3 |             városba egy jó ismerősömnek, hogy keressen neked való helyet,
 159 3 |                állatészszel körültekint, hogy melyik sarokból vesznek
 160 3 |               szemmel az ablak felé néz, hogy arra is ki lehet ugrani.
 161 3 |                arcza olyasmit jelentett, hogy még egyszer legyek fejhajtó,
 162 3 |                  nagy kedvem kerekedett, hogy bátyámnak az orra alá hadonázzak,
 163 3 |            hadonázzak, nehogy azt vélje, hogy alamizsnájára éheztem.~Idegentől
 164 3 |           anyámnak szellemét bántom meg, hogy a közel vért hetykélkedve
 165 3 |      Hüvelykujjaimat vékonyomba nyomtam, hogy fájdalmat érezzék, s uralkodjak
 166 3 |             megfogni, a levegőbe emelni, hogy erőmet bebizonyitsam.~-
 167 3 |                 látna, bátyám, meglátná, hogy egy hét óta vénember lettem.~-
 168 3 |            nagyon vakarta, s kitaláltam, hogy vásárt ütne, ha valahogy
 169 3 |               tapasztalásból kiszámitja, hogy igazán mondta-e az egy milliót,
 170 3 |            hosszan álmodozva kibötüztem, hogy egy fillér hiján megérek
 171 3 |             birni, s igen boldog vagyok, hogy örülni tudtam; mert a munkára
 172 3 |           azonnal berakatja czitromfáit, hogy meg ne csipje őket a hideg.
 173 3 |        kapitálisom.~Ezt azért mondom el, hogy lássa ön, miként gyül tapasztalatom,
 174 3 |                 kezébe az embert a sors, hogy a jövendő számára alakitsa.
 175 3 |          egyszerre rátalálok a nyitjára, hogy a gyerekben mire való a
 176 3 |               kertkeritésre, kapuszárra, hogy mozogjon, idegeit kinyujtsa
 177 3 |                Hallottam vén katonáktól, hogy mikor a gombóczon, füstölt
 178 3 |              alkalommal szemembe ötlött, hogy a szoba ablakának felső
 179 3 |        rendelkezhettek róla, és óhajtom, hogy boldoguljatok. A negyedik
 180 3 |            legyen a vagyon, ugy azonban, hogy a vagyonról csak akkor rendelkezhetik,
 181 3 |                olyan világos kikötéssel, hogy az elvagyontalanodott már
 182 3 |        vonatkozását nem érthettem; elég, hogy ez okmány, ha az volt, ablaktapasznál
 183 3 |            lépett, s meszsziről mutatja, hogy levelére kedvező választ
 184 3 |             kapott. Fönnhangon elolvasá, hogy egy gabonakereskedő- s egy
 185 3 |            eleresztett, megparancsolván, hogy nevét soha se emlitsem a
 186 4 |              milliót, a lelki nyugalmat, hogy ezután önerőmből fogok élni.~
 187 4 |                  fogok élni.~Nem hiszem, hogy mágnáslegénykék elolvassák
 188 4 |                  keres Paul de Kock-ban, hogy a tele erszényt hogyan lehet
 189 4 |           indulataimnak leszek kocsisuk, hogy el ne ragadjanak.~A faluk
 190 4 |              vének és szenvedők mondják: hogy nagy áldása az istennek.~
 191 4 |               gyermekkorból, már tudtam, hogy egy krajczárért nem vehetem
 192 4 |                  sziv üres-e a világban, hogy meg nem indul, vagy valóban
 193 4 |            hiszem igaznak, s megtanulom, hogy a kevés mindjárt nagy vagyon,
 194 4 |                 isten, - áldassék neved, hogy könyvedet kitárod lelki
 195 4 |                   s kegyesen megengeded, hogy titkos jegyeidnek értelmét
 196 4 |               atyafinak, mert láttam én, hogy a kisbiró olyanokat röhentett
 197 4 |                  leltározáson, kerestem, hogy üterem, szivem dobog-e?
 198 4 |                   megvan-e szemem, szám, hogy a jót élvezni, a gyönyört
 199 4 |            leltára is hiánytalan, tudja, hogy én boldog voltam.~Kocsisom
 200 4 |                  igy könnyen kitaláltam, hogy mérnök.~- Jó napot! - köszöntem
 201 4 |               körvonalaiból találgattam, hogy én ezt az urat láttam már
 202 4 |                   s már derekát mozditá, hogy bevégzi a munkát, én is
 203 4 |       kiszámitást fejezem be ebéd előtt, hogy délután *...-be hazamehessek.~-
 204 4 |                     Nem helyesli bátyám, hogy ügyvéd legyek?~- Gyönyörü
 205 4 |               ezer helyett kétezeret ir, hogy most ne rántsa ki a nyeldeklőt.
 206 4 |                   a biró pedig agyonüti, hogy az ügyvéd könnyebben lehuzhassa
 207 4 |                Be nem tudja bizonyitani, hogy uzsorára kapta a pénzt,
 208 4 |              czivakodni, ha előre tudja, hogy nem tud bizonyitani. Az
 209 4 |                 agyonütni a felet, hanem hogy a családokat megmentsék,
 210 4 |               mellé kerültem, és láttam, hogy főnököm olyan volt, mint
 211 4 |                  nem piszkolta be kezét, hogy alázatos szolga és csipővas
 212 4 |               szolga és csipővas legyen, hogy ő vele tetessék a panaszt
 213 4 |            Főnököm előbb megkérdé tőlem, hogy az adós készpénzzel fizetett-e
 214 4 |          árvereltünk? A felelet az volt, hogy készpénz nem lévén, huszezer
 215 4 |                  kibotozta; megfogadván, hogy váltót soha be nem perel.
 216 4 |               követtem, mikor azt mondá, hogy ezután az ügyvédség nem
 217 4 |                   mert ugy vettem észre, hogy egész napra jóllaktam.~Mire
 218 4 |                 a pinczér, elhatároztam, hogy megtanulom a jogot, keresztüleszem
 219 4 |                 izlett, mindenből ettem, hogy a mérnök fitymálásért ki
 220 4 |              egész "Quae maribust," meg, hogy melyek az igék, melyek dativust
 221 4 |               ehette a jó libapecsenyét, hogy az nem izlett szájának,
 222 4 |               röhögve mondá a mérnökről, hogy Luczanapkor Luczaszéket
 223 4 |                  e? kérdek az asszonyok, hogy rágódhassanak rajta. Tökéletesen
 224 4 |                  Megvallám az ügyvédnek, hogy sok egyéb között biz én
 225 4 |                 között biz én nem értem, hogy mi az a különféle arisztokráczia?~-
 226 4 |             vörös,... ugy aztán a többi. Hogy magyarán beszéljek, a szinekben
 227 4 |           hangnyomattal tudnak kiejteni, hogy inkább hallanám, ha kendnek
 228 4 |               ujjaikon számlálva tudják, hogy kinek hány öregapja volt
 229 4 |          atyafiságba, még az sem érdeme, hogy olyan derék fiut nevelt,
 230 4 |                 olyan derék fiut nevelt, hogy háromszáz év mulva megemlegetik.~
 231 4 |             második szin. Minden érdeme, hogy néha oda dörgölőzhetik az
 232 4 |                 a huszonötöt, s elhiszi, hogy a számla ki van fizetve.
 233 4 |                  elüti; mert nem elégli, hogy vaktában a másik mellé esik;
 234 4 |         gyomrozná és kiszivná a pirosát, hogy a maga halvány pofájára
 235 4 |        Különböztesd meg, öcsém, Pista, - hogy minden kártyaszinben a disznókról
 236 4 |                  de nagy szerencsével, s hogy azt miképpen használták:
 237 4 |             Furfangos észszel kitalálta, hogy a paraszt mindig keres valami
 238 4 |               bab a magtárba beöntetett, hogy négy évig sohase kérdezzék,
 239 4 |                áron nem lehetett eladni. Hogy meg ne lepjék a zsizsikek,
 240 4 |                évben eladta a babot ugy, hogy a mennyit eladott egy napon
 241 4 |             Mindkettő disznó akar lenni, hogy a másikat elüthesse.~ ~
 242 5 |             bátran fölirhatnák a kapura, hogy az egész világ egy bolondok
 243 5 |                  erővel tolta a torkába, hogy megfult. Nemesi czimerünkbe
 244 5 |                  dolognak tarták, öcsém, hogy e szörnyü dolgot bámulva
 245 5 |               maradékaiknak, s elhittük, hogy a szimbolikus medvével természetben
 246 5 |       megbirkóznánk, holott merem hinni, hogy az igazi medve az üstökkel
 247 5 |                  ablakán, s mi ráfogjuk, hogy elkapja fejét, ha a kocsiablakon
 248 5 |              kénytelen az utczára menni, hogy uraságát lássák, kiküldi
 249 5 |                 árulja, - s még ő nevet, hogy az ő oroszlánját jobban
 250 5 |         messziről inti a jámbor falusit, hogy itt az a bolt, melyben a
 251 5 |              posztókötény van átkötve, s hogy az ösmerős paraszt el ne
 252 5 |           keritésen át is utánakiabálta, hogy a fekete kutya czim alatt
 253 5 |               mondom, az ugodi embernek, hogy amely házban karácsonyeste
 254 5 |                emberséget, s megfogadja, hogy soha többé más boltba nem
 255 5 |                  gazda, mikor már látja, hogy a mérték az egyensulyt elérte, -
 256 5 |           tévesztésül belenyul a fiókba, hogy majd ő szerzi meg, aztán
 257 5 |                 ujját belöki a mértékbe, hogy az ámitás tökéletes legyen,
 258 5 |         iróasztalhoz zsámolyt tettek be, hogy arra állva figyelhessen
 259 5 |                pofa tolakodik a tömegbe, hogy hátra nyulva, az alacsony
 260 5 |                 nem üt vele a kereskedő, hogy vevőit a gyanuval el ne
 261 5 |       legényekhez vagy inasokhoz megyen, hogy valamit vegyen. A gazda
 262 5 |           hatvannégy. Pedig azt jelenti, hogy érti.~- Hat meg kettő? kérdi
 263 5 |               megmondja a csudálkozónak, hogy a gyantáért jár egy krajczár,
 264 5 |                 az inas, - elfeledte ön, hogy már a zsebében van? Alásszolgája!
 265 5 |                 vérrel, s a tolvaj örül, hogy hátbaütés nélkül eleresztik;
 266 5 |                  csak nem bolondult meg, hogy zsebét kikutattassa s aztán
 267 5 |                    s a kereskedés hires, hogy nem veszik gyanuba a becsületes
 268 5 |               szidja a bolond parasztot, hogy kanálszámra hinti ételébe
 269 5 |           tanulatlan kis csacsi elhiszi, hogy a gazdának megrepedne a
 270 5 |        megrepedne a szive, ha oka lenne, hogy a paraszt tiszta mérget
 271 5 |               korában is. Jól értsd meg, hogy ezt hétköznap mondom; mert
 272 5 |           csapófát, s állát rátámasztja, hogy a nagy fejet az is tartsa.
 273 5 |          kérdezgető megint tudni akarja, hogy Faddi uram mit árul? A kedvetlen
 274 5 |                akkor aztán sugva beszél, hogy hatszor kell kérdezni, hogy
 275 5 |              hogy hatszor kell kérdezni, hogy a feleletet megértse valaki;
 276 5 |               ember, rendes szavajárása, hogy porból lettünk s porrá leszünk, -
 277 5 |              elkotortatni a magtár elől, hogy száraz időben fölmarkolhasson
 278 5 |           szemlélgetésében ugy elmélyed, hogy nem az utczára, hanem a
 279 5 |              löki, s kiméri a molnárnak, hogy hova hamarább legyen belőle
 280 5 |            teljesüljön az irásnak szava, hogy porból lettél.~Mi, tintanyalók,
 281 5 |    aprólékosságot, már azt sem követjük, hogy irás közben olyan kapczaszáralaku
 282 5 |          tenyérnyi papiroson van kiadva, hogy én akkorát csak a lánczhuzó
 283 5 |              lánczhuzó gyereknek küldök, hogy hol várjanak meg az ebéddel.~-
 284 5 |           szerepelnek. Azt hiszed talán, hogy az embereket kulimázzal
 285 5 |                  kulimázzal rajzolom le, hogy megijedj tőlök? Eszem ágában
 286 5 |             sincsen; hanem azt gondolom, hogy a városig töltsük az időt
 287 5 |                   hova a többi is eljár, hogy egymást bolonditsa.~Keverjük
 288 6 |           mozgatva mondja el, s föltéve, hogy a Miatyánkot mondaná, lesd
 289 6 |             Miatyánkot mondaná, lesd ki, hogy hányszor áll meg a szája,
 290 6 |              hányszor áll meg a szája, s hogy hová néz a szeme? mert a
 291 6 |           ruháját vigyázva szedi öszsze, hogy szomszédja össze ne gyurja,
 292 6 |                  balra kapkodja a fejét, hogy lássák kalapja mellett azt
 293 6 |                 Most meg az veszi észre, hogy ösmerőse van a tulsó soron.
 294 6 |        észrevételeivel.~- Azt gondoltam, hogy a zsizsik megette mindenestül, -
 295 6 |                 mindenestül, - pedig ni, hogy előre furakodott. A légy
 296 6 |                az orrára ül az embernek, hogy jobban lássa.~Folytatja
 297 6 |                néz, keresi szent Lázárt, hogy a fájdalmas kép szánalomra
 298 6 |           vékonyából fujtatja a nyögést, hogy kiolvaszszon a czifra asszonyságból
 299 6 |              testnek sebeit, elgondolja, hogy husz rőf posztót örömest
 300 6 |                  Áttekint a tulsó sorra, hogy mit mondhatna még felőle.
 301 6 |    lelkiismeretnek nyársa erősen furkál, hogy mutogatóba jöttek, s minthogy
 302 6 |                 minthogy az ember tudja, hogy hasonló körülmények között
 303 6 |                 bizonyosan tudja azt is, hogy a másik mit kevert a Miatyánk
 304 6 |               élvezik a titkos gyönyört, hogy másról mondhatnak valamit.
 305 6 |             illetlen gondoltak.~Mondtam, hogy a méltóságos arisztokrata
 306 6 |            állott portékát, s mutogatja, hogy ez a miénk, itt a kifizetett
 307 7 |                   beszéli lakóm, tudtam, hogy a sors meg fog szapulni,
 308 7 |                 a sors meg fog szapulni, hogy ki áztassa lelkemből a hajdani
 309 7 |               hajdani elkényeztetést; de hogy a mosófával ugy hozzám vágjon,
 310 7 |                  uramnak gabonaraktárát, hogy viszszajövet oda tekintsek
 311 7 |                Ez az.~A fűszeres intett, hogy menjek utána.~A család a
 312 7 |                 pecsenyének akart állni, hogy azt fölvagdalja. A fűszeres
 313 7 |            azonnal utasitá a szakácsnőt, hogy ne siessen; mert végeznivalója
 314 7 |            agyamba tódult, s már tudtam, hogy én leszek itt az utolsó
 315 7 |             meglátám az első pillanatra, hogy a szakácsnő gyakrabban süt
 316 7 |                  röviden értesité nejét, hogy a kis Adolfnak én leszek
 317 7 |            asszony semmi jelt sem adott, hogy észrevétele lenne, a gazda
 318 7 |            helyesen kisértem a szavakat, hogy ne ijedjenek meg első látásra,
 319 7 |              ijedjenek meg első látásra, hogy a fiut a körömrágásra találom
 320 7 |              lenni?... Annyi van már is, hogy megennivaló kenyér sem jut
 321 7 |                 a társalgást, hihetőleg, hogy az asszony meg ne bánthasson.~-
 322 7 |                Ha kegyed kérdezné tőlem, hogy miért melegit a gyertyának
 323 7 |               látatlanban merem mondani, hogy Adolfot a könyvek meghagyják
 324 7 |              változást idézik elő benne, hogy a gombkötőinasokkal való
 325 7 |               olajnak áráért elfeledvén, hogy Adolf az anyának kedves
 326 7 |                 asszony, elkapva a fiut, hogy a felbőszült apa ellen védelmezze.~-
 327 7 |         védelmezze.~- Köszönd, gazember, hogy a tanitó ur itt van, különben
 328 7 |            Megvártam a házi kisasszonyt, hogy elől eresszem.~A fiatal
 329 7 |                 a fiunál; ez magyarázza, hogy Adolf kétszeresen kedvencze
 330 7 |                 fiu. Óvatosan vigyáztam, hogy a gömbölyü asztalnál helyemet,
 331 7 |            teljes szégyenben nézett rám, hogy az utolsó helyet hagyták
 332 7 |               szép szemeivel engesztelt, hogy sorsomnak engedelmeskedjem.~
 333 7 |             ujjaival intett a gyereknek, hogy jobb lesz nem vigyorogni.~
 334 7 |              tanulmányozni a szokásokat, hogy ellenkező szokással ne alkalmatlankodjunk.
 335 7 |             éppen megforditva. Ki hinné, hogy a legizesebb levestől undorodtam
 336 7 |                  a bolondériát, s várta, hogy másnap nem mérgezem-e meg
 337 7 |             napon komolyan megszólitott, hogy ne bőszitsem föl, egyem
 338 7 |                   Nem mertem megmondani, hogy vénebb bolondoktól tanultam:
 339 7 |            azonban a közélet bizonyitja, hogy ezt némileg adják, - s akinek
 340 7 |                 tessék előre megtanulni, hogy a várból ki ne kergessenek.
 341 7 |                 kergessenek. Nem tudtam, hogy e háznál sósan vagy sótalan
 342 7 |                  eszik az ételt, - hanem hogy akár igy akár ugy megeszem -
 343 7 |                 fölszabadul.~- Köszönöm, hogy megmondta, most már tudom.~-
 344 7 |              tudom.~- De nem tudja maga, hogy miért ült Maczli ennél az
 345 7 |                Sors barátom kikérdezett, hogy hány fontot birnak el vállaim;
 346 7 |         gyermeknek esze ágában sem volt, hogy valaha, jogászkorában, tányért
 347 7 |               egész testemből odatolult. Hogy ne váltanék tányért? Mi
 348 7 |              keretbe teszem, ha megérem, hogy diplomás ember leszek. Ugorjál
 349 7 |                  kezemet finom ujjaival, hogy köszöni béketürésemet. Bevégezvén
 350 7 |               tán az egekből néz le rám, hogy én jó, fejhajtó gyermeke
 351 7 |              alszik az ördög, megvárják, hogy a borjuczombnak tányért
 352 7 |                 Adolf barátom megmondja, hogy Maczli hétköznapon nem kapott
 353 7 |           beirhatta az első eminencziát. Hogy én milyen kalkulust fogok
 354 7 |                sőt hallhatólag dorgálta, hogy kenyeret nem illik pazarlani,
 355 7 |                  Adolf talán észrevette, hogy valamit elfeledtem, azonnal
 356 8 |                 nekem elbeszélték mások, hogy Faddi uramat tulajdon udvarára
 357 8 |                  asszony rég mondogatta, hogy annyi a bankójuk, hogy egy
 358 8 |                   hogy annyi a bankójuk, hogy egy szénahányó villával
 359 8 |                 képen egy asztalra téve, hogy megszámlálhattam négy pecsétgyűrűt,
 360 8 |                 nagy ezüstgombos pálcza, hogy már nem hiányzott más, mint
 361 8 |               nagy ezüst levesmerőkanál, hogy a piktor elegendőképpen
 362 8 |            készakarva ugy volt rajzolva, hogy a szemek minden irányban
 363 8 |           szemlélővel; de nem is hiszem, hogy a szobából a macska el mert
 364 8 |                  oly mogorván nézett le, hogy igy pingálva is megijeszsze
 365 8 |             belépőn egyszerre megláttam, hogy átkozott rossz forditása
 366 8 |                önkénytelen elmosolyodva, hogy délutáni öt órakor kinálnak.~-
 367 8 |                én szegény legény, tudom, hogy a rossz lelkiismeret legalkalmatlanabb
 368 8 |                   annyiszor mondta neki, hogy: asinus, hogy fejemben maradt:
 369 8 |               mondta neki, hogy: asinus, hogy fejemben maradt: de mondhatom
 370 8 |                 maradt: de mondhatom is, hogy nem hazudott, mert olyan
 371 8 |                  közé. Annyit mondhatok, hogy ötszáz forintot adtam a
 372 8 |          forintot adtam a professzornak, hogy belenyomtassák; mert egy
 373 8 |                  lélekkel ki állithatná, hogy az is diák, aki oskolába
 374 8 |               délig, délutántól estelig, hogy a gyerek mit csinált, feleségemnek
 375 8 |               tisztelt Faddi ur elhiszi, hogy jó szándékból kérdeztem.~-
 376 8 |               külső városban a basa, - s hogy a parancsolásban meg ne
 377 8 |               nézze meg ezt az emeletet, hogy én itt iskolába járok, -
 378 8 |                hegedüt, ugy vágom hozzá, hogy aztán meg a vigat nem tudja
 379 8 |            zsebemben olyan aranyóra van, hogy hat nótát kalapál, - a boltban
 380 8 |                   Nem fogadhatok hajdut, hogy mogyorófapálczával rikasson
 381 8 |             czigányt tartok, csak azért, hogy csipje meg valami a szememet,
 382 8 |             szivemet, elorditom magamat, hogy huzza a czigány a másik
 383 8 |         uramöcsém, ki. Nincs ellenség, s hogy a korcsmáros ne nyöszörögjön
 384 8 |                 sárga kesztyüt, ő vette, hogy viseljem azokat. Én? Kesztyüt?
 385 8 |                   Arra tanit az asszony, hogy a jó nap, fogadj isten helyett
 386 8 |              fizetem - egyik sem mondja, hogy alázatos szolgám, miért
 387 8 |               miért legyek én? - Biztat, hogy járjak az uri kaszinóba.
 388 8 |                 nézem a pingált képeket, hogy tartsam is őket a markomban,
 389 8 |                telik benne gyönyörüsége, hogy egyszerre fölismerje, kedves
 390 8 |               holló, - azét elvagdaltuk, hogy a csibefiukat meg ne kapkodhassa.
 391 8 |       kapkodhassa. Jó szagáról megérzem, hogy itthon van-e? Nem szabad
 392 8 |             beszél, éppen tegnap mondta, hogy egy kisasszonynak alabástromfogai
 393 8 |                 belém veszett anyjostul, hogy én megsajnáltam a kisasszonyt,
 394 8 |              megsajnáltam a kisasszonyt, hogy kora fiatalságában hamis
 395 8 |                 értettem a lánczhordtát, hogy az alabástrom dicséret volt
 396 8 |                 legföllebb azt gondolom, hogy a jogban egy goromba professzoruk
 397 8 |        professzoruk lesz, az megfogadta, hogy az evangéliumi tűnek fokán
 398 8 |            szamár, - hát azt betüzöm ki, hogy az anyjuk számot vetett
 399 8 |                   titkon gondolja hozzá, hogy fél bolond; de nyiltan mondja
 400 8 |                  nejének szobájába ment, hogy ittlétemről értesitse.~E
 401 8 |                nem ajánlanék a festőnek, hogy véznát mázoljon róla; hanem
 402 8 |          nyugtalan asszonyész hessegeti, hogy röpködjön galyról-galyra,
 403 8 |                Bizony mondom, nem csuda, hogy az emberek a bolondoknak
 404 8 |             külön házat készitenek, csak hogy keveset.~Mennyi erő, őszinteség
 405 8 |                 uramban! Mit tehet róla, hogy a földön szeretne maradni,
 406 8 |             méltóztassék azt ellenvetni, hogy Faddi uram erősebb Faddiné
 407 8 |                 ajtó, Faddi uram intett, hogy menjek.~Tánczmesterhez illő
 408 8 |            teinsasszony czimet előadtam, hogy jövendőmnek levele e lakban
 409 8 |              rohan.~- Igérje meg kegyed, hogy kedvencz gyermekemnek védkarát
 410 8 |        kötelességemnek érzetében igérem, hogy lámpája leszek a zajló tengeren,
 411 8 |                 leszek a zajló tengeren, hogy örvényeitől megóvjam.~-
 412 8 |             kebelnek ihlete sugja nekem, hogy kegyedben a vezércsillagot
 413 8 |           párbeszédet, röviden jelentem, hogy Faddiné asszonyom kegyesen
 414 8 |                 mondhatom boldog vagyok, hogy öcsém tud az én szárnyas
 415 8 |                  egyet én is jövendölök, hogy oly elkényeztetett üres
 416 8 |           bizalomért hálából megfogadom, hogy fiát meggyógyitom, ha a
 417 8 |                 hittem, hanem jól esett, hogy még egyszer halljam.~- Irásban
 418 8 |                  füstölöm a kis pajkost, hogy eltartson száz esztendeig.~-
 419 8 |            kiáltok gyertyáért?~- Tudtam, hogy kedves vendége van apámnak,
 420 8 |                 szokott nagyot kiáltani, hogy ne várakoztassuk.~- Kedves
 421 8 |                mint apának.~- Ki mondja, hogy legyek haragos?~- Nem mondta
 422 8 |                 gyerek, - csak gondolom, hogy az öreg uraknak kell a fekete
 423 8 |            uraknak kell a fekete bajusz, hogy a cselédek féljenek.~- Hát
 424 8 |               aztán kiküldte a konyhába, hogy vendégre készüljenek, -
 425 8 |               gyerek angyal!~Rám nézett, hogy ugyanazt hiszem-e?~Arczomon
 426 8 |           földjén járok:~Meg nem botlom, hogy botlanám?~Nincs előttem
 427 9 |                  mint a reszelt tésztát, hogy azt a borotvafélét megtaláljam,
 428 9 |              meggyőződésével mondhatnám, hogy az asszony nyelvben nincsen
 429 9 |                 megemlitett diplomámban, hogy egy nőében van: Frau Réziében,
 430 9 |                 állapotjában mutatok be, hogy ön elképzelhesse a ludmérget,
 431 9 |                csapatosan hazajöttünk.~- Hogy vágott volna a falhoz a
 432 9 |               uré.~Igy szoktuk megtudni, hogy honn van-e a hárpia, - szép
 433 9 |           hozatni. Bejött, sorba nézett, hogy az ajtódurrogatót a képünkről
 434 9 |                   azért nyujtá tenyerét, hogy a czipónak árát átvegye.
 435 9 |                  megijedtél!~- Meg ám, - hogy mára maradt-e meg az utolsó
 436 9 |                lelket üldözni!~- Tudtam, hogy eltéveszteti velem az igazit
 437 9 |                  ez a sunnyogó betyár, - hogy röhög most is.~- Röhögök
 438 9 |        nevettében az ablaknak fordult, s hogy dolgot szinleljen, az ablakcsavarokat
 439 9 |                  hadd vegyek lélegzetet, hogy egymagadnak jusson a pokolban
 440 9 |             ördög, egy meg jöjjön külön, hogy mindjárt elvigyen: - ki
 441 9 |                hát ilyen szállásunk van, hogy öt diák mellé a szelet is
 442 9 |                  hát a diák mosott ruha, hogy a szelet szárogatni ereszti
 443 9 |                  mondom a szállást.~- Ó, hogy a Szent-György napot meg
 444 9 |                 vén zsiványt rábeszélni, hogy csináltassa meg az ablakot, -
 445 9 |            gazembernek (már rágyujtott), hogy ijedtében az ókulát a fülére
 446 9 |                az ókulát a fülére teszi, hogy jobban halljon. (Ezt már
 447 9 |           halljon. (Ezt már ugy orditja, hogy a háziur a kéményben meghallhatja.)~
 448 9 |               szatócsboltba szalonnáért, hogy megbékitsen bennünket.~Remélem,
 449 9 |           melynek fogait az idő kimarta, hogy ne haraphasson velük. Hogy
 450 9 |               hogy ne haraphasson velük. Hogy gorombaságait eltürtük,
 451 9 |          vesszővel piszkálják a tigrist, hogy agyarait mutogassa és bőgjön;
 452 9 |             pingált tigrisnek nem hiszi, hogy milyen rémületes.~Frau Réziről
 453 9 |                   Frau Réziről elhinném, hogy valaha tigris volt, s az
 454 9 |                Az idegen azt gondolhatá, hogy ez asszony megreped a méregtől,
 455 9 |             asszony megreped a méregtől, hogy a bánat idő előtt megöli.
 456 9 |               pár nap alatt fölfödöztem, hogy nagy lármája megszokás,
 457 9 |         legföllebb a tüdőnek volt dolga, hogy adjon szuszt a kiabálásra.~
 458 9 |            tiszta, portalan volt minden, hogy elhiszem, hogy a nyelvével
 459 9 |              volt minden, hogy elhiszem, hogy a nyelvével végezte a munkát,
 460 9 |            részben azzal hazudtolta meg, hogy amit szájába vett, nem ette
 461 9 |                Nem szóltam, mert tudtam, hogy Frau Rézi nyitotta az ajtót,
 462 9 |        csendességből helyesen kitalálta, hogy egyedül vagyok, - én pedig
 463 9 |           ajtónyitogatást; tehát kérdem, hogy mit akar.~- Maga van az
 464 9 |        ifiasszonynál. Sohasem kérdeztem, hogy mi kielégitő van éppen ez
 465 9 |               Csak a fiut.~- No, persze, hogy a gyereket. Ugyan verje
 466 9 |                 ifiur, olyan asszony az, hogy kevélységében csak azt sajnálja,
 467 9 |         kevélységében csak azt sajnálja, hogy azt nem mondhatja, hogy
 468 9 |                  hogy azt nem mondhatja, hogy a kályhát szent-Jánoskenyérrel
 469 9 |               van bogara.~- Annak annyi, hogy a maguk boltjában nincsen
 470 9 |                 nincsen elég légyvesztő, hogy az ő bogarát mind megfogja.~-
 471 9 |              Ugyan? Mondám a fecsegönek, hogy én is közbeszóljak.~- Az
 472 9 |                 én igaz lelkemre mondom, hogy semmit sem tudok.~- Az achtmalachtot
 473 9 |              ifiur?~- Akkor előbb tudom, hogy a balha hányat ugrik egy
 474 9 |              Persze, nem tudja az ifiur, hogy mivel érdemlettem meg? Az
 475 9 |             inzsellér lett a galambom, s hogy a városba telepedett, két
 476 9 |               hanem egyszer furcsálltam, hogy valahányszor a boltba lépek,
 477 9 |                azt kiáltja a feleségére, hogy achtmal acht. Megszámláltam, -
 478 9 |            vargáné, attól kérdeztem meg, hogy mi az az achtmal acht. A
 479 9 |               acht. A szamár azt mondta, hogy nyolczszor nyolcz! No, gondolám,
 480 9 |                   nem tudom, hányszor, - hogy ijedtemben most sem tudom,
 481 9 |             magyarázta meg az achtmal-t, hogy acht mal acht, az annyit
 482 9 |                mal acht, az annyit tesz, hogy: vigyázz! Persze, hogy a
 483 9 |                   hogy: vigyázz! Persze, hogy a német vargánénak én is
 484 9 |     viszszamagyaráztam, mikor rajtértem, hogy az én kályhámból lopja a
 485 9 |           pofoztattam volna meg magamat, hogy én vissza ne vágjam! Én
 486 9 |               már nem takaritok rá; mert hogy nagyobb a szállása, egymagának
 487 9 |            visszahoztam, csak azt tudom, hogy kitalálták, kitől hordtam
 488 9 |                Kiált rá a legbomlottabb, hogy aztán kártyázhassanak; mert
 489 9 |                 kártyázni akarnál, te, - hogy pingált volna helyetted
 490 9 |         helyetted az apád egy makkalsót, hogy benn volnál a tuczatban,
 491 9 |                  s odanyujtá a másiknak, hogy segélje kiriasztani az asszonyt,
 492 9 |                agyafurt diák.~- Köszönd, hogy szentelt az a kréta; mert
 493 9 |             mondja: Igyál választóvizet, hogy különváljék belőled a két
 494 10|                  az okos ember elkerüli, hogy meg ne bökhesse a nagy állat:
 495 10|                  kell alkalmatlankodnia, hogy nekem viszkessen, és meg
 496 10|                 kisértem a magyarázatot, hogy jobban megértsen. Másnap
 497 10|             baraczkfára küldöm az inast, hogy baraczkot szakajtson, hanem
 498 10|                  szemtelen vigyorgással, hogy az inas nem akar a fára
 499 10|                vonásaiból eléggé láttam, hogy béketürésemet gunyolja ki;
 500 10|           bosszankodás, a gyermek tudja, hogy fölötte nincsen hatalmam: