Chapter

 1 5 |          raktárnak zugában. A kis fiu baltával tördeli szét a
 2 7 |      fővel rohant be egy kihizott fiu, tele utczai szeméttel.~
 3 7 |  fölismerhetni.~- Mama! - kiált a fiu, - Hektor föltaszitotta
 4 7 |        anyának, mert legkisebb és fiu. Óvatosan vigyáztam, hogy
 5 10|         hogy ez illetlen dolog. A fiu nem szólt, tovább olvasott,
 6 10|   megjelent a tanulószobában, s a fiu nénje előtt nem mert bosszantani.~
 7 10|        rőf, azzal foglalkoztam. A fiu az órának elején elkezdett
 8 10|        magyarázatot bevégeztem. A fiu elé toltam a könyvet, hogy
 9 10|       hogy azonnal tanulja meg. A fiu gyorsan elkészült, visszatolta
10 10|           ige?~- Öt-féle! Felel a fiu, eggyel többet mondván,
11 10|    élveztem a megnyerő diadalt. A fiu elforditá arczát az ablak
12 10| hunyászkodott meg. Vártam, hogy a fiu azért fordult félre, hogy
13 10|          álmában tüsszentett, s a fiu rákiáltja:~- Helf Gott!~
14 10|         foglalkozott, s eközben a fiu mohó szorgalommal tanult,
15 10| engedelmeskedel a tanitó urnak.~A fiu a részvétteljes dicséretre
16 11|          támaszkodik.~Egy csendes fiu áhitattal hallgatja a tanárt,
17 11|         szalasztottak a fülébe.~A fiu visszatekint, - a hátulsók
18 11|         Igenis, láttam! - Felel a fiu.~- Példának okáért, - hol
19 11| fejleménye?~Kétségbeesetten néz a fiu a többire, egy ügyes ficzkó
20 11|  revoluczió van, helyére mehet.~A fiu szégyenkedve ment a hátulsó
21 14|       Végre eloltja a gyertyát, a fiu beharap a drága falatba;
22 15|       fogja megfizetni; mert az a fiu gyakorló ügyvéd sem lesz,
23 15|          s ön világosabban lát.~A fiu e szavaknál lépett a magtárba,
24 15|           hasznát, apám, mondja a fiu, előkeresgélvén az ólomhuszast,
25 15|         előre néz, hanem hátra.~A fiu vállat vonitott, apjának
26 16|       zongorázik, tánczol, csinos fiu, a házaknál örömest látják, -
27 17|         az anyának szeme világa a fiu, azért az anya utolsó szoknyáját
28 17|     váltót az apa fogadja el, - a fiu kibocsájtónak irja alá nevét,
29 17|           egy Bécsben korhelykedő fiu hirtelen pénzre akar szert
30 17|       Ezen uzsorástól pénzt kér a fiu; de az uzsorás csak ugy
31 17|         uzsorás csak ugy ad, ha a fiu az apja nevét utánozza;
32 18|         barátomnak szülőihez, - a fiu jó barátom volt, s az elválás
33 21|       elhalmozta mindennel, - s a fiu a készséges öregapától mindent
34 21|           Öregapa, - mondja a kis fiu, - nem illik ugy mondani,
35 22|        egy-egy tömegben, a bihari fiu büszkén mondá, hogy jőnétek
36 23| vezérszónoka. Hideg, nyugodt eszü fiu, s az a különös erkölcs
37 23|        időt használhassam; mert a fiu nem fog kimozdulni az ágyból
38 24|      tudom, hogy az anyai részt a fiu elpazarolta, azt is tudom,
39 24|   forintot, s hogy e kétezerért a fiu tizezeret méltóztatott kötelezni. -
40 28|     következik.~Nyakamba borult a fiu, - szenvedélyesen megölelt,