Chapter

 1 7 |               szeméttel.~Előérzetemben Adolf urfit bátorkodtam fölismerhetni.~-
 2 7 |                áráért elfeledvén, hogy Adolf az anyának kedves majma.~-
 3 7 |            fiunál; ez magyarázza, hogy Adolf kétszeresen kedvencze az
 4 7 | engedelmeskedjem.~Leültem. - Mellettem Adolf vihogott; mert a békekötés
 5 7 |     alkalmazkodás az én szerepem lesz.~Adolf nem evett - lefetyült. -
 6 7 |             maga helyén.~- Ki ült itt, Adolf barátom?~- Maczli, - az
 7 7 |           Maczli ennél az asztalnál?~- Adolf barátom, kegyed azt is meg
 8 7 |               az asszonyé, a hetediket Adolf urfi elé teszed, aztán embereld
 9 7 |               tányért váltsak, s akkor Adolf barátom megmondja, hogy
10 7 |              elváltottam a tányérokat, Adolf nem hozakodott elő Maczliról,
11 7 |                hiba nélkül fölmondtam. Adolf, az én tanitómesterem, beirhatta
12 7 |             pénzért adom majd az órát.~Adolf barátom kenyérbélből nyulakat
13 7 |                széket, mint a többiek. Adolf talán észrevette, hogy valamit
14 7 |             csókolnak.~- Köszönöm, kis Adolf barátom, - majd adandó alkalommal
15 7 |              volna, kezet csókoltam.~- Adolf! mondja az apa és anya együtt,
16 7 |       megszoritá kezemet.~Igy ütött el Adolf, a makknyolczas, engem,
17 8 |               közeliték az asszonyhoz, Adolf urfinak kottája szerént
18 10|                                        Adolf urfi.~Az ökörnek szarvai
19 10|               Hat hónap óta tanitottam Adolf urfit, ezt a két lábu szunyogot,
20 10|               esetre sem tettem volna.~Adolf urfi anyjában bizván, kivételesen
21 10|                bőrén fogja átkergetni. Adolf urfi az apjának meglehetősen
22 10|                méltó ellenfelünk volt. Adolf urfi hitvány ellenség volt,
23 10|             Két hétig békében éltem, - Adolf urfi megkimélt ostoba tréfáitól.
24 10|         legelső szavával.~- Vigyázzon, Adolf, - figyelmeztetém a fiut, -
25 10|            nézett a gyerekre.~- Bravó, Adolf! Mondja az anya, - látom,
26 12|          egyszerü volt, csak köztem és Adolf között kerülhetett elő valami
27 12|               nyugodtan fogom viselni. Adolf bizonyosan anyjának besugta,
28 12|              libát, hogy hizzék. Talán Adolf gyémántokat könnyezik, mióta
29 12|         fűszeresnének kosarában? - én, Adolf urfinak megpuhitója, a szegény
30 12|            számára elegendő veszekedő?~Adolf urfi jött be, olyan bókot
31 12|               jónak méltóztatik látni.~Adolf urfi rivafakadt.~- Csitt!...
32 12|                azonnal ki fogsz kapni.~Adolf urfi elárulta, hogy köznyelven
33 12|               hogy miként vesztette el Adolf ur az ütközetet, s miért
34 12|           huznak engem diadalszekéren?~Adolf gyorsan végezte reggelijét,
35 18|                elmentem fűszeresékhez, Adolf urfit a végső próbatétre