Chapter

 1 1 |               Mindjárt simplexnek mondom, ha föl nem csap.~- Fél
 2 2 |    halálos holtig kenyeret adnak. Mondom, e pályától irtóztam; mert
 3 3 |        nagyobbat, ha háza égne.~- Mondom, semmi közöm hozzá, kedves
 4 3 |        van kapitálisom.~Ezt azért mondom el, hogy lássa ön, miként
 5 4 |            Hanem ezt csak magának mondom, - s csak olyannak adom,
 6 5 |          senkinek, - csak magának mondom, az ugodi embernek, hogy
 7 5 |           meg, hogy ezt hétköznap mondom; mert a kereskedőnek hétköznapi
 8 5 |         Zabot!~Itt csak mellesleg mondom meg a nagyon kivételes ellentétet,
 9 8 |        teinsasszonynak. Ezt azért mondom uramöcsémnek, mert a szolgálók
10 8 |        mint a könnyü csiz. Bizony mondom, nem csuda, hogy az emberek
11 9 |         be az ajtót; hanem föl is mondom a szállást.~- Ó, hogy a
12 9 |     számot; mert én igaz lelkemre mondom, hogy semmit sem tudok.~-
13 12|           gyermekem, ezt komolyan mondom.~- Valóban nem értem, minek
14 13|       Ingerli Faddi.~- No,... nem mondom, hogy olykor nem félek.~-
15 15|     időkből való! Ezt szándékosan mondom, hogy a huszasról ösmerjenek
16 15| buzakereskedö még kevésbé. Ezt én mondom.~- Miért?~- Az ügyvédséghez
17 15|     szavát nem is értem, s ha azt mondom: mi az? kisül, hogy filkó
18 17|          tetszik?~- Igaz lelkemre mondom, - nem tetszik, s ha urambátyám
19 18|       hogy ne harapjon.~- Nem azt mondom én, kiált egy fogatlan borbély, -
20 18|           édes barátom, én is ezt mondom. A gondviselés vezetett
21 18|        várjon a szentegyházban.~- Mondom, valami zavar van fűszereséknél.~-
22 20|   fiamuram. Isten velünk.~Röviden mondom el, hogy a fűszeresné nem
23 21|      Szivemnek mélységes mélyéből mondom, barátom. Szegeden az utolsó
24 23|      ilyen klasszikus rövidséggel mondom el: a mérnöki folyamot elvégeztem,
25 25|           példánynál. Ön beteg!~- Mondom, elment az eszed.~- A bizonyitványt
26 26|           össze.~Ösmerni vágytam, mondom, a hajlékot, - mely külön,
27 28|        fog kapaszkodni, bizonnyal mondom, hogy megőrülök; mert megundorodtam
28 28|        szinpadi nyelven, - bizton mondom, hogy az öreg az ön szavait
29 28|       bevádolni meri. Még egyszer mondom, - menjen ön atyjához, fogja
30 28|           ugy-e?~- Ne féljen, nem mondom, hogy végrendeletet csináljon, -
31 28|            Ezt apám természetével mondom, remélem, elhiszi.~- Nem
32 29|           találhassa.~- Istenemre mondom, megáll az eszem.~- Az enyém
33 30|          mindent tanult tőlem?... mondom csömörlettel; mert hogy
34 30|     ijeszt; mert most már meg nem mondom százötven forinton alul.~