Chapter
1 1 | szeretne...~- Soha se sajnáljon engem, barátom, - ha én önt faggatom,
2 2 | mondám visszautasitólag, - ön engem az egykori ispángyereknek
3 3 | gazemberek megcsalnak.~- Engem koldussá tettek, - mondja
4 3 | ez az én bátyám.~- Apád engem megtagadott, kezdi hosszu
5 3 | meghalt. Anyád nem keresett engem, én nem kerestem őt, - s
6 3 | hideg. Dehogy eresztene el engem! Ezért fütyülök néha olyan
7 7 | gazda leült az ablakközbe, engem pedig hagytak állni, mint
8 7 | el Adolf, a makknyolczas, engem, a makkhetest.~ ~
9 8 | Nehezen tanul?~- Isten engem ugy segéljen, nem tudom,
10 8 | azt a kinos keservet, mely engem megrikat; mert ez nekem
11 8 | nevessünk lenn a magtárban. Engem ki nem nyomnak eddigi formámból.~
12 12| ütközetet, s miért huznak engem diadalszekéren?~Adolf gyorsan
13 12| igéretre, s az uj korbácsra, - engem pedig nagyon kért, hogy
14 15| mond olyan vastag szót, mi engem földühit. Beszél olyan czérnaszál
15 16| gondolatokhoz, - kötélen kellene engem oda huzni, ahol te uszkálsz
16 16| utat jelölt ki!~- Isten engem ugy segéljen, nem látom.
17 18| két darabban?~- Meg akarsz engem lepni, tudom én azt, kedves
18 18| raktárból fügét lopni.) Ön engem tigrisnek, hiénának gondolt,
19 19| boldogságának eszköze vagyok, engem se hagyjon el: keblemben
20 19| öreg, - hadd pofozzon föl engem, vén szamarat. - Én, négy
21 19| fölmondja. Ez mit sem zavar engem, ön azért az én drága szeretett
22 19| Kérdi a mérnök.~- Igen is, engem, kedves bátyám, - mondám
23 21| Okoskodik amaz, a sors engem nem bolondithat el álomképeivel.
24 23| Mondám nevetve, hogy engem vallat, - arra a vendég
25 24| vagyok. Hányszor hivogatott engem az alispán ur ebédre. A
26 25| hittem, hogy nem ettél, és engem akarsz megenni, azért sütsz
27 25| olvasom: jer, találj ki engem.~Nem térek ki az utból, -
28 26| lepik meg az agyat, kivált engem, ki ösmerni vágytam a tanyát,
29 27| tárgya e hölgy volt, s akik engem ösmertek, jelekkel tudatták,
30 27| azt tudom, hogy a csapás engem készen talál, - s abban
31 28| minő alamizsnát kiván.~- Engem keres ön? - Kérdi az orvos;
32 29| azt tudom, hogy a csapás engem egészen készen talál, s
33 29| összeölelve bennünket. - Engem a szeretet meggyógyitott.~ ~
34 30| ezt a szép uj bankót.~- Engem ugyan meg nem ijeszt; mert
|