Chapter
1 1 | olvasónők, férfinak épp oly kevéssé alkalmas a becsületes
2 3 | tanácsadással; ugyan miért eszel oly sokat?~- Csontos, vállas
3 4 | hallja az urnak mondják, mit oly hangnyomattal tudnak kiejteni,
4 4 | melyből a legkövérebb éppen oly szemtelen, mint a makkdisznó,
5 5 | dugta a basának szájába, s oly erővel tolta a torkába,
6 8 | pecsenyefalatot, mert Faddi uram oly mogorván nézett le, hogy
7 8 | szent királyt Bethlehembe, - oly igazán, mint a próféták
8 8 | egyet én is jövendölök, hogy oly elkényeztetett üres fejü
9 9 | tárgyakat helyrerendezte, s oly tiszta, portalan volt minden,
10 10| az öreg az inasok miatt oly bizonyosan magánál hordta
11 12| számolásra, s ilyenkor a fiuk oly borzasak voltak, mintha
12 13| hallgattam őt, - a tapasztalat oly igazán beszélt belőle, hogy
13 13| mindenhatónak hitt tőke körül oly gyakoriak.~- Ön nem is fogadna
14 13| pinczért csöngette be, s oly nyugodtan számolt, mintha
15 14| háromszor ebéd után mégis oly derült, mintha a tápintézetben
16 16| Mondám megjuhászkodva, s oly szeliden, mint egy rossz
17 18| mellékutczán és a köztéren. Oly komolyan tárgyalták a dolgot,
18 18| elolvastam a levelet, melytől oly ostoba lettem, hogy kivakarhatám
19 19| öt forint. Mondja Faddi oly csöndes hangon, hogy a hajdu
20 19| pongyolábbra igazitá; mostig oly sovány volt, hogy meg nem
21 19| anyád miért csókolt meg oly forrón. Anyai áldása volt, -
22 20| való esze?~- Van! - Mondám oly határozottan, hogy a fűszeres
23 20| az kitöri a nyakát, és oly haszontalan papirka lesz,
24 20| A nagysád-szót az irók oly olcsóra szabták, mint a
25 21| hogy a kis fiunak füle már oly kényes, hogy az öregapának
26 25| szét, s nevetve mondá, hogy oly keserüek, hogy majd kieszik
27 25| tisztogatják a vásznat, s oly drága növény, hogy mázsaszámra
28 26| valamire való, - kicsinyben oly hasznos, mint nagymértékben
29 27| hogy anyját ingyen is oly forrón szereti, mint az
30 29| megjelent; hanem a tavaly oly boldog piros Faddi bácsi
31 29| megrohanta, s a hervadás oly rohamos, hogy az egykor
32 29| gyermek,... kit az Isten oly szépnek teremtett, - mondám
33 30| Császárfürdőtől.~- Nem?... mondja oly figyelemgerjesztő kiváncsisággal,
|