Chapter

 1 2 |             hirtelen meghalt, s mint mondani szokás: egyedül álltam a
 2 2 |          bátyám himezetlen meg fogja mondani, levelének modorából hiszem,
 3 7 |         szavaimat, látatlanban merem mondani, hogy Adolfot a könyvek
 4 7 |              kegyed azt is meg fogja mondani, ugy-e?~- Hát Maczlinak
 5 10| összekulcsoltan emeli fejére, mintha mondani akarná: Nem tartóztathatlak, -
 6 11|             legyenek az urak, - amit mondani fogok, a szegény fiunak
 7 11|            az oktalan tömegnek ellen mondani? Képzeljék önök, hogy a
 8 11|          mondja az öreg, meg tudná-e mondani az ur latin nyelven, hogy
 9 14|       történetet, - ugy-e ezt akarja mondani? No, ne tagadja?~(Most meg
10 15|         érjen a magtárba.~- Mit akar mondani, kedves uramöcsém? - kérdi
11 17|   bebizonyithassak. Örült, hogy amit mondani fogok, azonnal bebizonyithatom, -
12 17|      Akadozik az öreg. - Azt akartam mondani, hogy vannak ösmerőseim,
13 18|            kedvem lesz.~- Azt fogják mondani, hogy kezdesz megbolondulni,
14 19|              mellett szól, s ki meri mondani, hogy a parasztot is az
15 19|         Benyitá az ajtót, - s akarta mondani a meghallani valót. Itt
16 21|             kis fiu, - nem illik ugy mondani, hogy: ne.~- Hát hogyan
17 21|               kis borzas?~- Ugy kell mondani, hogy: tessék!~- Azt gondoltam,
18 23|            tudna-e valami bizonyosat mondani? mire az indus egykedvüen
19 23|             hogy igen bizonyosat tud mondani; mert mikor megsütötték,
20 23|              látni azt az orvost, ki mondani merné, hogy a ficzkónak
21 24|              most őszintén meg fogok mondani, hogy az uzsorás kész pénzt
22 27|               kegyed sokat fog nekem mondani, miről mások nem szoktak
23 27|        fogunk; szebbet én sem tudnék mondani, - hanem kegyetek bevallott
24 27|              s elég gyengédtelen azt mondani, mai napon a gyuródeszka
25 27|           Talán nem az anyját akarta mondani, uramöcsém?~- Igen is, azt
26 29|         akármelyiknek hiszi el, amit mondani fogok, - holnaptól kezdve
27 29|              s azt kérdi:~- Mit akar mondani, uramöcsém?~- Urambátyám
28 29|          együtt vagyunk, meg akarták mondani, hogy estére szinházba mennek.~
29 30|         fölkaptak, - hát meg akartam mondani, hogy örülök.~- Azt nem
30 30|            hosszabban akarok valamit mondani, s a százötven forintért
31 30|         mondám.~- Hát mit akarsz még mondani?~- A föltételt, urambátyám, -