Chapter

 1 1 |           egész életemben egyedül voltam.~- Nem szabad kétségbeesni,
 2 2 |     kézcsókoló és köszönő gyermek voltam, imádkoztam, s azt hittem,
 3 3 |           A számtanból első jeles voltam.~- Mennyi kétszer kettő?~-
 4 3 |          egész naphosszat egyedül voltam az udvaron, keresgéltem
 5 4 | hiánytalan, tudja, hogy én boldog voltam.~Kocsisom elaludt, én szintén
 6 7 | Veszprémben két évig olyan háznál voltam, hol az ételt nagyon sózták.
 7 8 |          nekem megmondhatja, mert voltam ám én szegény legény, tudom,
 8 9 |        városba széledtek, egyedül voltam a diáktanyában.~A kulcs
 9 9 |           emberek közé, én is ott voltam, tudja az ifiur, egész nap
10 10|       alázott meg. Fogadott ember voltam, napszámos a pénzesnek zsoldjában, -
11 14|   legvékonyabb?~A legvékonyabb én voltam, s hogy az egész dicsőség
12 14|        Tökéletesen egy véleményen voltam Frau Rézivel, ámbár nem
13 14|          tagadja?~(Most meg ezzel voltam egy véleményen, és nagyon
14 17|          ezt a szép tudományt, én voltam belőle a legkitünőbb, -
15 18|  várakozásra.~Más napra hivatalos voltam egy jó barátomnak szülőihez, -
16 18|           akkor én goromba ficzkó voltam, megbántottam a mérnököt,
17 20|           nyomoruságos állapotban voltam előbb: ne csodálkozzanak
18 21|       neked igy is jó lesz!~Jelen voltam a kis történetkénél, az
19 23|             s a hat közül egyedül voltam otthon.~Már mondám, hogy
20 24|       szénapiaczon. Öt esztendeig voltam inas, talán a hatodikban
21 24|       megvallja, hogy fajankó? Én voltam az ő professzora, én tanitottam
22 25|          a falhoz ragadtam. Közel voltam a veszedelmes házhoz. Vagy
23 28| kimondhatatlan haszontalan ficzkó voltam. Ne tagadja ön, ha ezzel
24 28|       bedugott a hivatalba, - ott voltam, mint több más urfi, kik
25 28|     rendelkezhetem. Hitvány ember voltam.~Volt! - Ez az igehajlitás
26 28|      magamról, hogy hitvány ember voltam. Az ő dolga, hogy meg tud-e
27 31|         pár órával előbb semmisem voltam, - most mindenem van! ön