Chapter

 1 7 |     megérdemled, fiatal barátom.~Rózsa remegett a csacska fiunak
 2 7 |          fogadták szolgálatomat, Rózsa előre fölemelé a leveses
 3 7 |       gyurt s nénjeinek dobálta. Rózsa nem fogadta el, sőt hallhatólag
 4 7 |   megsokalva az impertinencziát.~Rózsa használta ez időt, mig az
 5 10|     türnöm kell egész óra alatt. Rózsa több izben jelen volt a
 6 10|         a zsebbevalót, - s amint Rózsa előttem emlékeztette néha
 7 10|  kifárasztott, - vége az órának.~Rózsa nem szólt, elhitte, hogy
 8 10|         ezt gondoltam, vagy hogy Rózsa minduntalan megjelent a
 9 10|          a dolog. Eszembe jutott Rózsa, azért utolsó erőlködéssel
10 10|        hol máskor a kisasztalnál Rózsa ült. A varróasztal alatt
11 13|       hogy áll-e még a szó, hogy Rózsa lányod az én fiamnak felesége
12 14|   legjobb, ha az ifju ur ellopná Rózsa kisasszonyt, a szülők pedig
13 14|       boltosné les, látja, mikor Rózsa a mérnök levelét átveszi, -
14 18| asztalnál, - a fűszeres hallgat, Rózsa szégyenkedve pirul, hát
15 18|          gyanitom, mennyit érek.~Rózsa közeledett a másik szobából, -
16 18|     leültem a kis asztalhoz, hol Rózsa a tanulási órák alatt dolgozni
17 18|      szóra, mint a mérnök mondá. Rózsa nem tartóztathatá könyüit,
18 18|           Mint később megtudtam, Rózsa hirtelen az asztalhoz ült,
19 18|  barátnőjét, ~Rózsát."~E levelet Rózsa ott hagyott könyvembe rejté,
20 18|      változása oldalba ne rugja. Rózsa nem kereskedőnének való,
21 18|         pedig az a világos, hogy Rózsa nőül mehet ahhoz, aki neki
22 19|        rád adom atyai áldásomat.~Rózsa remegve támaszkodék karomra,
23 19|  közelitett.~- Barátom! - mondja Rózsa, - atyám vezetett idáig, -
24 19|   fölbontatlan levelét nyujtá át Rózsa. Minthogy nekem volt czimezve,
25 19|     kedves gyermekeim, a másikon Rózsa leányomnak málhája van.
26 19|              Mit ir atyám? Kérdi Rózsa feszült várakozással.~-
27 26|     ócska vas, gazdagon illatozó rózsa szivesebben, mint szarkaláb.~