Chapter

 1 1 |   tekintetes Vidor István ügyvéd urnak.~Tehát az én lakóm ügyvéd!
 2 1 |   Tekintetes Vidor István mérnök urnak. Olvasám föl a czimet, s
 3 1 |          Vidor István orvostudor urnak.~Kezdtem részeg lenni.~Ügyvéd,
 4 1 |          Vidor István orvostudor urnak van czimezve.~- Az én vagyok.~-
 5 2 |      órában kezet csókolnék a jó urnak, hogy álmos szemeimet akkor
 6 4 |        müszere egyiránt kijutott urnak és a szürös atyafinak, mert
 7 4 |         nem szorulnak: hallja az urnak mondják, mit oly hangnyomattal
 8 7 |        boltban halkan morgott az urnak néhány szót, s mint egy
 9 10|         erszényen fölkamaszodott urnak fogalma sincs efféle szenvedésekről,
10 10|         engedelmeskedel a tanitó urnak.~A fiu a részvétteljes dicséretre
11 13|            Igazitám helyre Faddi urnak egetverő őszinteségét.~-
12 13|          tanult embert, a mérnök urnak a feje olyan kapitális,
13 13|  melegülő fűszeres, - kelendő az urnak esze minden pillanatban?
14 14|          és azért, hogy a mérnök urnak mondja meg.~- Öt mázsás
15 16|     garas van a zsebében, különb urnak nézik nálamnál, pedig nálam
16 16|  szabadon rendelkezhetem. Fiamat urnak neveltem, ur is fog lenni.~-
17 20|     észszel kereskedik, - van az urnak nekem való esze?~- Van! -
18 20|             nem merném igérni az urnak, hogy segithetek. Talán
19 21|     korában is megcsókolja Faddi urnak kemény kezét, mely hasznos
20 24| varrattál helyette frakkot, hogy urnak nézzenek a casinóban. Te
21 25|   Azonnal ajánltam magamat Faddi urnak további kegyébe, s a jurateria