Chapter

 1 3 | czitromfáit, hogy meg ne csipje őket a hideg. Dehogy eresztene
 2 5 |  példányt hétköznap, kisütöttem őket a maguk zsirjában, - most
 3 5 |     zsirjában, - most bemutatom őket a vasárnapi lében, füszerezve,
 4 7 |     nevetnek ki, nem bosszantom őket különczködéssel. Mi következik
 5 8 |        képeket, hogy tartsam is őket a markomban, és robotot
 6 9 |           s ha a kártyán csipte őket, elkapta a kártyát és a
 7 12|        vajasakat, megropogtatta őket, s mutatta, melyik jobb, -
 8 12|         tétlen álltak, s kérdem őket:~- Jó fésüje van az öregnek?~-
 9 13|   hetedik mennyországban kaptam őket.~Faddi uram bizalmasan szólitott
10 13|         a veszekedésre biztatta őket. Nem irom le a czivakodást, -
11 13|         hogy a sovány ingerelte őket.~- Mindig vagyok olyan ember,
12 13|       tudná, hogy miért löködte őket.~Elváltunk, barátom, - s
13 14|      már gyakran megvendégeltem őket, s a társak között némi
14 17|       gond háromszorosan gyötri őket; mert szégyenlenek szegények
15 19|       személyeknek, vigasztalta őket, hogy ne sajnálják őt, mert
16 19|       imát, az oltárhoz kisérém őket, honnét örökre egyesülten
17 21|     kinjában követi; mert huzza őket hajuknál fogva. Méltóságos
18 27|         erre kerülnek, ideintem őket.~Negyed óra mulva közelünkbe
19 27|          hogy másként tekintsem őket, mint gazdag embereket,
20 27|   uramöcsém, hogy én ölelgetném őket, pedig kétezer esztendeje
21 29|     behelyezve. Sorba nézegette őket, s figyelme középen ragadt