Chapter

 1 1 |        csont jól megkeménykedett.~Lakóm csöndes volt, mint egy kamaldulenzis,
 2 1 |      eszembe, hogy még nem tudom, lakóm a kenyérkereső-osztálynak
 3 1 |         ügyvéd urnak.~Tehát az én lakóm ügyvéd! Hihetőleg segéd
 4 1 |        feledhettem el, hogy az én lakóm voltaképpen mérnök.~Ismét
 5 1 |          mikor érkezik haza az én lakóm.~- Levele van, barátom-uram, -
 6 2 | Méltóztatott tán hallani, - kezdi lakóm az elbeszélést, - hogy a
 7 7 |           megaláztatásom, beszéli lakóm, tudtam, hogy a sors meg
 8 13|       Ekkor közbeszóltam (ezt már lakóm mondja,) emlékszik ön azon
 9 14|   Bocsásson meg, kegyed, - mondja lakóm, hogy ily vadakat beszélek
10 19|         viselje.~- Uram! - mondja lakóm, - ön irómesterember, lelkének
11 31|     Elképzelheti kegyed, - mondja lakóm, hogy a család a teljes