Chapter
1 1 | lapokban jutalmat tüztek ki a legjobb tiz adomára. Amit
2 1 | amugy is nem tudnák, hogy a ki mit, köznyelven szólva: "
3 1 | fejezetből meglátja az olvasó, ki a legrongyosabb két forintját,
4 1 | esztendős fiatalember fogadta ki a szállást. Nő-olvasóim
5 1 | fogasabb ügyvéd mellett, ki a nagyvilág tengerében a
6 1 | szobát egy embernek adtam ki, s amint emlékeztem, a multkori
7 1 | mint egy külföldi iró, ki azon hangulatot szedte magára,
8 1 | Az én vagyok.~- Nevessen ki, barátom, - mondám - megesküdtem
9 1 | harmadikat még nem válthattam ki, uram, - mondja a fiatalember, -
10 1 | hasonlitok Börne németjéhez, ki ha a frakkjára pecsét esik,
11 2 | meglőtt vadludat hozzam ki, s ilyen készséges szolgálatért
12 2 | padlásának ablakán dült ki a patikaszag. Bodzavirág,
13 2 | adósaid kályhája mellett huzod ki. Interesben melegszel, adósaid
14 2 | de te kettőnek nyujtod ki. Mit tudsz, mit tanultál?
15 2 | először életemben gondoltam ki valamit magam, hogy gyermektanitásból
16 2 | száraz kenyéren élődik, ki tudja, hány esztendő óta.
17 2 | fejemet egy embertelen előtt, ki a hatalmat azzal mutatja,
18 2 | körmöket csinálna, hogy bökjék ki szemeiket. Jót semmi esetre
19 2 | emberek ilyen hangon fejezik ki azt az állati indulatot,
20 2 | értelmisége nem ereszti ki száján e szót, hogy meg
21 3 | követelésemet az életben. Éhen ugyan ki nem dobnak: ahhoz követelem
22 3 | eléje, hogy mindjárt fizesse ki.~- Jó tanácsot igért, kedves
23 3 | hetedik oskolából verték ki; mert az egyszeregyet sem
24 3 | ablak felé néz, hogy arra is ki lehet ugrani. Amit bátyám
25 3 | pénzemet helyeztem, adja ki, olyan világos kikötéssel,
26 4 | hazudott, szivéből csordult ki az öröm, a megelégedés.
27 4 | értek egy földesurat, ki tovább rug a pokrócznál,)
28 4 | ir, hogy most ne rántsa ki a nyeldeklőt. A zsidó háromszor,
29 4 | Végrehajtásra én mentem ki, - tisztességesen megnyuztam
30 4 | hogy a mérnök fitymálásért ki ne nevessen. Ebéd vége felé
31 4 | ismerős vén kisasszonyról, ki régen ehette a jó libapecsenyét,
32 4 | nappal pedig a rövidlátót, ki szembe nem mer nézni.~A
33 4 | s elhiszi, hogy a számla ki van fizetve. Az inas eltöri
34 5 | hét kövér esztendő tekint ki a batárnak ablakán, s mi
35 5 | át meglát egy igazi urat, ki nem kénytelen az utczára
36 5 | Franklin vagy Stephenson, ki azt a mértéket fölfedezi,
37 5 | pedig éppen ekkor kapott ki néhány szemet, a mennyivel
38 5 | utczai sár közepébe lökjék ki. A közönség semmit sem vesz
39 5 | hallhatólag szusszantja ki:~- Zabot.~Faddi uramnak
40 5 | hanem a csapófát ne feledjük ki.~Megalkudott a falusi atyafival, -
41 5 | előtte való napi szavalást ki kell nyugodnia.~Ó, az ifiur
42 6 | vigyázd meg az olyan embert, ki az imádságot nem gondolkozva
43 6 | Miatyánkot mondaná, lesd ki, hogy hányszor áll meg a
44 6 | imádságot:~- Miatyánk Isten, ki vagy a mennyekben (megállt,
45 6 | kövezeten térdepelő koldusnál, ki egész vékonyából fujtatja
46 6 | hirdetés, mert megkérdik, ki sétáltatja ezt a lajhárt,
47 6 | sétáltatja ezt a lajhárt, ki csak térdig ember, térden
48 6 | pecsenyezsir a képükön veri ki magát.~Menj a boltba, mikor
49 7 | sors meg fog szapulni, hogy ki áztassa lelkemből a hajdani
50 7 | izmos borjuczombot vett ki a takaréktüzhelyből, s a
51 7 | szólt, az anyára nézett, de ki tudja, mit jelentett a családi
52 7 | mert a békekötés jól ütött ki, s most ujra nevet, bizonyosan
53 7 | Máshol éppen megforditva. Ki hinné, hogy a legizesebb
54 7 | megtanulni, hogy a várból ki ne kergessenek. Nem tudtam,
55 7 | tisztában vagyok, nem nevetnek ki, nem bosszantom őket különczködéssel.
56 7 | után?~Akad olyan ember, ki ezt sült ostobaságnak hiszi.
57 7 | leczkét.~- Maga nem tudja, ki ült máskor a maga helyén.~-
58 7 | máskor a maga helyén.~- Ki ült itt, Adolf barátom?~-
59 7 | kiszámitva várták attól, ki a családi csemetét fogom
60 7 | pazarlani, kivált gyereknek, ki nem tudja, mi a kenyér és
61 8 | magamat, én is megkérdezném, ki az abban a kölcsönkért ruhában?
62 8 | kávéházba, hát jó lélekkel ki állithatná, hogy az is diák,
63 8 | tudja már, uramöcsém, ki. Nincs ellenség, s hogy
64 8 | milyen a tolla. Az én fiam ki nem mondja a huszonnégy
65 8 | szamár, - hát azt betüzöm ki, hogy az anyjuk számot vetett
66 8 | lenn a magtárban. Engem ki nem nyomnak eddigi formámból.~
67 8 | E napon másodszor álltam ki próbatétre. Jó sorsom amott
68 8 | irigylendő megelégedés, - ki akarnak kergetni az egészséges
69 8 | Faddiné.~- Ez irányt jelöltem ki életczélul. Mondám én is
70 8 | haragosnak lenni, mint apának.~- Ki mondja, hogy legyek haragos?~-
71 9 | vagytok, - most valljátok ki, melyik vakarta le a meszet
72 9 | rohan az ötödikre, - ki nevettében az ablaknak fordult,
73 9 | hogy mindjárt elvigyen: - ki vágta be az ajtót?~- Jótól
74 9 | gyenge tüdőm van, nem állja ki a veszekedést; hanem reggelig,
75 9 | Frau Rézi, - nem találná ki az igazi számot; mert én
76 9 | sem tudom, hogyan értem ki az utczára. Ez volt a válasz.
77 9 | helyét sárga aranyakkal rakná ki kétszer. No, de elszenvedtem.
78 9 | az asszony.~- Ha nem megy ki, mindjárt elmondjuk a Kristóf-imádságot, -
79 9 | kiriasztani az asszonyt, ki ettől komolyan félt, - mert
80 10| hogy béketürésemet gunyolja ki; de mit használ a bosszankodás,
81 10| volt, fölrugni való pimasz, ki tudta, hogy én nem birkózhatom
82 10| meg a föladványt, aztán ki fogom kérdezni.~A gyerek
83 10| végszavak vakmerőségére sietett ki, s látván, hogy távozni
84 10| könyvet, hogy kérdezzem ki.~- Hányféle az ige?~- Öt-féle!
85 10| mersz! Riadtam a gyerekre, ki a rőföléstöl hirtelen megijedt,
86 11| közbe az előbbeni hang.~- Ki kérdezte Faddi uramat, előbb
87 11| volnék köztetek? Van-e olyan, ki a mindennapi életből kihuzhatná
88 11| megint egy hang.~- Például ki lehetne az?~- A bakter;
89 11| A tanárt röhögés kiséri ki az ajtón, a fiatalság egy
90 11| megmásithatlan meggyőződésével? Ki lesz akkor az a bátor magyar,
91 11| akkor az a bátor magyar, ki száz meg százezer magyartól
92 11| vannak, onnét markoljunk.~A ki K. betü, azon eret lehet
93 11| polgári bátorságból kérdezem ki. Feleljen hát más betü.
94 11| emberem lassan huzakodik ki a hátulsó padból, hogy muljék
95 11| muljék az idő, - lassan ér ki, mint a sánta malacz, a
96 11| latin nyelven, hogy fejezik ki: a jog fejleménye?~Kétségbeesetten
97 11| gerjesztő hangon kiáltja ki: "Revolutio juris".~- Faddi
98 11| hordani a gazdag tudatlant, ki majd akkor ér valamit, ha
99 12| s nagyon óvatosan huztam ki a jobbot, hogy a kávés edényhez
100 12| Ostobábban ültem, mint a csősz, ki a nemzetes asszonynak konyháján
101 12| parancsolja az asszony, - azonnal ki fogsz kapni.~Adolf urfi
102 12| ezen móddal gyógyitotta ki a fűszeres a hibás egyszeregyből,
103 12| nálam veszi a kalapos, ki a diákoknak három garasért
104 12| régi levelek közül kapta ki, bizonyosan nem nézte melyikre
105 13| mellettem lenne. Nézzen ki, - az utczának végén tőlem
106 13| egy jó étvágyért pénzt ad ki gyomorerősitőre. Jer ki
107 13| ki gyomorerősitőre. Jer ki velem egyszer a mezőre,
108 13| mit csak az ember gondolt ki unalomüzésül. Hát a vakaródzás
109 13| Pokoli gyötrelmeket állok ki néha, - nem tudom, mikor
110 13| jobb részemet, ő választott ki a sok közül, miattam nem
111 13| oskolába küldtem, hogy legyen, ki pénzemből valamivel különb
112 13| pedig elköltötte: - számitsd ki, mennyit ér? - Hallom, a
113 13| névtelen, sovány, száraz ember, ki éppen szemközt ült velem,
114 13| becsületes embernek adja, ki a lányt egy öltözetruhában
115 14| diákok számára találták ki, s fő tulajdonságuk, hogy
116 14| mikor rogynak össze. A ki mozdult az ágyban, az ágy
117 14| kellő pontossággal mozdul ki. A legnehezebb munka megtörtént,
118 14| gazdáját.~- No?... Kiált ki az ágyból, és figyel, hogy
119 14| hogy kilesték, mikor ment ki az asszony a konyhába, -
120 14| kofák rakmányára czélozva.~- Ki megyen be? Kérdi a másik;
121 14| gyürkeforradás, mint egy czipó.~- Ki a legvékonyabb?~A legvékonyabb
122 14| Rézivel, ámbár nem jelenthetém ki szavazatomat az ágy alatt.
123 14| asszony eszeveszetten rohant ki az utczára, hogy hol ég?~
124 15| kocsonya, s hogy a tányért ki sem törölték tisztára ekkor
125 15| senki sem emlitette, hogy ki volt a vesztes, én még ébren
126 15| fáradalmat az ágyban pihentem ki. Másnap Faddiékhoz mentem
127 15| esti nyolcz óra után főzték ki a tervet, kilencz órakor
128 16| megértetted-e merengő nődet, ki családodnak folytatását
129 16| melyekben a zseb előre ki van lyukasztva, s azon a
130 16| sors magasabb utat jelölt ki!~- Isten engem ugy segéljen,
131 16| körmei között?~- A fiunak ki kell forrni, a vér heves,
132 16| ülök a ládán, abból ugyan ki nem kaparsz egy vékony rézkrajczárt.~-
133 16| kifogott rajtam, - miképpen fog ki a sorson? azt megmutatja
134 17| magát, hogy ha adósságát ki nem tudná fizetni, előre
135 17| kötélnél, melyet az a nem tudom ki, előre megvett. Jogászéletemnek
136 17| irgalomból sem dobhatja ki; mert nem kell.~- Fiskális
137 17| Tormalevéllel fizessem ki? Az van elég, az ördögnek
138 17| embert, parancsol a birónak, ki ez eljárásért a váltóösszeg
139 17| ha én száz forintot irtam ki, - nem pengőben tartozom
140 17| Igen! Ő az a boldog, ki váltókat nem szokott aláirni, -
141 17| hanem majd segit a fia.~- De ki fogja annak a váltóit kifizetni?~-
142 17| csak egy az orvossága, hogy ki kell fizetni. Lóduljon a
143 17| meg váltót ösmeretlentől, ki nevét, mint forgató, vagy
144 17| mert van olyan uzsorás, ki csak olyan váltót vesz meg,
145 17| Igen, - a lejáratkor az apa ki fogja fizetni, - hisz ő
146 17| elmegyen egy uzsoráshoz, ki csak igen nagy kamatra ad,
147 18| ötezer mérő buza nem repül ki az ablakon. Én nem kértem
148 18| egy vastag tárczát, szórta ki belőle az ezereseket. Ötven
149 18| szoknyája van az asszonynak? ki van-e himezve? szokott-e
150 18| Órákig tünődtünk, miként és ki helyettesit a levélhordásban?~-
151 18| vendégeltetett meg, hisz, ki tudja, mikor fogjuk egymást
152 18| szoknyazsebből levelet huzott ki. Megösmertem a fűszeresnek
153 18| tigrisnek, hiénának gondolt, ki gyermekemnek sorsával nem
154 18| amiért sok pénzt adtam ki a nevelőintézetben, hogy
155 18| magyarul van irva, tudom, ki irja, tudom, hogy lányáról
156 18| szó, - s miért nem irja ki a mérnöknek nevét?~Elhatároztam,
157 18| dülőt; de ezt a váratlant ki nem számitanád hat annyi
158 19| állapotban egyenesedett ki a dobos. Szerszáma nyakában
159 19| becsár ötvenezer forint: ki ad többet érte?~Faddi uram
160 19| mikor a nép mellett szól, s ki meri mondani, hogy a parasztot
161 19| nyilatkozatot a könyvből olvasta ki, - ez a magyarázat. Hogy
162 19| országbirót, még azt a poétát is, ki hiszi, hogy mindent ő teremtett,
163 19| beszélgetni az istennel, ki nem kér stemplis utlevelet,
164 19| elloptad a lányt?~- Ugyan ki a manó fogta meg urambátyámat
165 19| erkélyes házat miből fizeti ki?~- Bizonyosan nem gondolt
166 20| alázza meg legkönnyebben, ki mások kárán nevetni szokott, -
167 20| orvosságot, - ha nem, doboltassa ki az ur, hogy az idei jogászoknak
168 20| baraczklekváros édesen mondám ki a legujmódibb czimezést:~-
169 20| holdvilágmagyarságot, hol a vörös répát ki nem mondták, mert sok benne
170 20| az r. Ó, a Honderü vakart ki minket a töltött káposzta
171 20| aláforditja, csak mondja ki az igent. - A Honderü kikomponálta
172 20| félbolond az utczára tolja ki fejét, hogy az egész heti
173 20| tetemes mennyiséget vett ki, s egy negyed óra mulva
174 21| emliti a történet, hogy ki volt az az ember, aki a
175 21| tudnia kell, mit csikarunk ki a földből, s mit kell visszaadnunk.
176 21| s többet nem erőszakol ki.~Vidám fiuk csapatja sereglett
177 21| fölveri a gaz. Törüljünk ki egy embert a létszámból,
178 21| egyszerü gazdatiszthez, ki az unokában gyönyörködni
179 21| tőle, mint most anyjától, ki nem tud Faddiné lenni, gabonakereskedőné,
180 21| gabonakereskedőné, az az odasimuló nő, ki férjét ugy szeretné, amint
181 21| Széchenyi István nevét mondá ki az egyik. Ránéztünk valamennyien,
182 21| Ránéztünk valamennyien, az volt, ki az aranykocsi után indult
183 21| mondja az a fiatalember, ki az apjáéból akar ur lenni.~-
184 21| hogy kegyedféle embert ki kell előbb vallatni, mint
185 22| ösztönszerüleg kérdeztem, ki lehetne a magyarnak ellensége,
186 22| beszélt egy vagy más szónok, ki az ördögtől sem fél.~Ötvenkét
187 22| ijesztő számban fejezte ki, hány pecsovicsot vertek
188 22| nagy kalamárisból dönti ki a tintát a hosszu zöld posztóra.~
189 22| tanulni: minek az ész annak, ki pénzért megvesz egy eleven
190 22| megvesz egy eleven embert, ki helyette gondolkozik?~Az
191 22| ember bámulta azt a kormost, ki a nagy gépnek kormányrudját
192 22| ment, hogy a czölöpök közül ki fogják szivattyuzni a vizet.
193 22| várhegyet, s ha Buda nem áll, ki hiszi el, hogy a magyar
194 22| maradhatatlan vérü ember, ki nevében a cs-ét ch-ával
195 22| a cs-ét ch-ával irja, - ki azt a hires könyvet irta,
196 22| mily bátor legény volt, ki legelőször a vizre ment
197 22| fejedbe: győzni fogunk.~Ki a legény a csárdában?~A
198 23| Szeretném látni azt az orvost, ki mondani merné, hogy a ficzkónak
199 23| az ő ostorát választotta ki, hogy megkorbácsolja vele
200 23| táplálkozik, az én bensőmből nőtt ki, mégsem bánom, ha a borbély
201 23| Hogy az idegen pénzt adjon, ki kell vakarni egyelőre azt
202 23| Pestre. A vasut nem kerülheti ki minden agyafurt nemes embernek
203 23| kastélynak, s ha illendő árért ki nem mégysz, kibecsültetnek,
204 23| ajtónál vigyázva nyujtá ki lábát, hogy emberfejre ne
205 23| ágylábhoz kerülve léptem ki az ágyból, hirtelen felöltöztem,
206 24| magtárba, rézpénzben adom ki a piaczravalót, s beszámolsz
207 24| tiszteletbeli fogalmazónak nevezték ki Budára a helytartótanácshoz.
208 25| egy szárogatott fej nézett ki, - mely elvitázhatlan tulajdona
209 25| ijesztgethesselek, - mindjárt gondolok ki valami hajmeresztőt, hogy
210 25| egész határ? - számitsd ki öcsém.~- Majd kikapok egy
211 25| professzorokat, - találják ki csontom és bőrömből, mikor
212 25| a birtokot.~- Nem telik ki a tartás a huszonöt forintból.~-
213 25| forintot kapok a vevőtől, ki meg is alkudott, csak azt
214 25| alkudott, csak azt kötötte ki, hogy a birtok meglegyen
215 25| halódó ember, mint bátyám, ki tulajdon öcscsét is rászedné,
216 25| azt olvasom: jer, találj ki engem.~Nem térek ki az utból, -
217 25| találj ki engem.~Nem térek ki az utból, - orvos akarok
218 26| értelmes orvos az ember előtt, ki az orvos keze alatt nyög,
219 26| tegnap a szemétre dobtál ki. Szánandó nyomorék, - nem
220 26| csak szemeidet méregeted ki, melyeknek fénye megtörött,
221 26| hogy egy erősebb sóhajtás ki ne oltsa.~Eredj, - ösmerem
222 26| s ha tán a jobb rész ki nem halt belőled élő elevenségedben,
223 26| elevenségedben, ne szórd ki, cserép, a léleknek áldott
224 26| az agyat, kivált engem, ki ösmerni vágytam a tanyát,
225 26| a szorgalom kényszeriti ki a földből. Az aranyat a
226 26| megszánom a boldogtalant, ki a kevésben nem találja meg
227 26| bizonyitványt arról, mit gondolt ki bennünk a teremtő.~Visszateszem
228 27| melléksikátorokban rakják ki. A fürdőhelyen mulatságos
229 27| Megállta szó nélkül?~- Ki akart önteni, mint a gyerekek
230 27| hogy a mindennapit adja ki; mert ezt megszolgáltam,
231 27| gyengeségét, - s azt mondja:~- Ki eszi a szememet a szivarunk
232 27| mikor nem is ég.~- Eb anyja, ki hazud, - kedves öcsém, -
233 27| egy levélkét szakasztott ki a virágból, s nekem adta,
234 28| forintért napszámban, akadna, ki talyigás lónak is beállna.~-
235 28| meggyógyulhatnék, más fogott ki rajtam.~- Bizony lekötelezne
236 28| adósságot nem pénzzel fizetik ki, barátom, - s ezt még bizonyosabban
237 28| nehéz, mert az is biró, ki magát bevádolni meri. Még
238 28| nem rohan az ároknak, ha ki nem mérte, hogy testének
239 28| a jámbor öregasszonynak, ki idáig vezetett. Ne féljen,
240 29| Föltettem, hogy az öreget ki fogom kérdezni; mert amit
241 29| hirtelen, hogy zavaromban ki ne valljam szép atyafiságomat, -
242 29| nyomoruságomat az üzletvilág káromra ki ne találhassa.~- Istenemre
243 29| közönséges gyötrelem forditotta ki régi alakjából.~- A bánat,
244 29| rólam anyjára tekintvén, ki a különös idézetet nagyon
245 29| mást nem adhat már az ég.~Ki akaránk menni, hogy az öreget
246 30| jobbra, s órákig kinozza. Ki nem dobhatom; mert a rásztkóros
247 30| kabátomat is megkapta, mintha ki akarná belőlem rázni az
248 30| tudhatod, hogy mikor esik ki bőréből.~- Attól függ, hogy
249 30| forintot, - ne, ez most jött ki a sajtóból.~- Kár lenne
250 30| megmondom, meddig birná ki e soványságban?~- Te, mindjárt
251 30| ez órában menyasszony.~- Ki volt az a féleszü?~- Történetesen
252 31| s annak örököse az lesz, ki hármunk közül, t. i. én,
|