Chapter
1 1 | máskor is a leveleket, ha ez nem alkalmatlan.~Két hét
2 1 | mérnöknek volt czimezve. Hát ez kicsoda? Kérdem önmagamtól.
3 1 | Ügyvéd, mérnök, orvos! Ez uj nemü háromság. Az ügyvéd
4 1 | világosan hallom, hogy a sors, ez a jól betanitott vizsla,
5 1 | Nem szerződött senkivel?~- Ez azt jelenti, hogy történetem
6 1 | azonnal czimet is adok neki.~- Ez már érdemelne czimet?~-
7 2 | alatt a falubeli kutyák. Ez a neki való orvosság, ezt
8 2 | te, élhetetlen!~Életemben ez az utolsó papirdarab, mit
9 2 | bizonyára nem becstelenség.~Ez a tapasztalás, uram, nagyobb
10 2 | hagy.~- Magát kérdeztem.~Ez a "maga" a legdurvább szó
11 2 | ölesre nőttem lelkemben, s ez órában kezet csókolnék a
12 2 | Hallja az ur! - mondám, (ez a mondat megér magyar nyelven
13 3 | vetve dologtalankodott. Ez nem lehet cseléd. - Balogh
14 3 | igért, kedves urambátyám, - ez időben nagyon ráférne magamszőrü
15 3 | Nyugodjék meg, bátyám, - ez a becsületes emberek sorsa.~
16 3 | megint elmegyen veszekedni. - Ez igy volt világ kezdetétől
17 3 | és hü követője a - balha. Ez nem hagyja el, ez vérén
18 3 | balha. Ez nem hagyja el, ez vérén táplálkozik, ez szórakoztatója;
19 3 | el, ez vérén táplálkozik, ez szórakoztatója; ha lábaszárát
20 3 | egyiránt. Bizony szánandó ember ez az én bátyám.~- Apád engem
21 3 | toluló nyomásnak, pedig ez a részvét nem gerjesztett
22 3 | Idegentől már nem féltem; hanem ez a véncsont rokonom, hátha
23 3 | keveset enni! Tessék elhinni, ez szegény embernek kitünő
24 3 | gyermeknek hagyom, de ha ez nem történnék, a közületek
25 3 | nem érthettem; elég, hogy ez okmány, ha az volt, ablaktapasznál
26 3 | érhetett mostani alakjában, ez okból nem tünődtem tovább
27 4 | arra czélozva mondám:~- Ez itt talán artéziai kut?~-
28 4 | pálya, - eddig legalább ez volt.~- Hát ezután?~- Dögbőrkereskedés
29 4 | társadalom rájuk szorul, s ez lenne okvetlen a leghatalmasabb,
30 4 | nem nyult furfangossághoz. Ez egyszerü magyar ember, kit
31 4 | az első gabonakereskedő.~Ez a két ember tökéletesen
32 5 | szennyest mosogatják, s ez órában a fűszereseknek békét
33 5 | részletekben üzérkedik, a nép, ez a kevéssel törődő osztály,
34 5 | fogják kihuzni a lutriban. Ez egyetlen számmal csinál
35 6 | imádkozó azt mondja: Hüm! ez is itt van?)~- Szenteltessék
36 6 | portékát, s mutogatja, hogy ez a miénk, itt a kifizetett
37 7 | darabban, s rám mutatva mondá: Ez az.~A fűszeres intett, hogy
38 7 | lány, idősebbek a fiunál; ez magyarázza, hogy Adolf kétszeresen
39 7 | nekünk jó egészséget kiván. Ez alkalmi politika, melyet
40 7 | impertinencziát.~Rózsa használta ez időt, mig az öregek összeölelkeztek, -
41 8 | nem tudja huzni. Persze, ez aztán drága hegedü; hanem,
42 8 | mely engem megrikat; mert ez nekem jól esik. Mitől busuljak
43 8 | magyarsággal Faddiné.~- Ez irányt jelöltem ki életczélul.
44 8 | azt mondja:~- Uramöcsém! Ez a gyerek angyal!~Rám nézett,
45 9 | eltéveszteti velem az igazit ez a sunnyogó betyár, - hogy
46 9 | idegen azt gondolhatá, hogy ez asszony megreped a méregtől,
47 9 | hogy mi kielégitő van éppen ez elnevezésben.~- Semmi bajom,
48 9 | hogyan értem ki az utczára. Ez volt a válasz. Az én kedves
49 10| föl-fölkaczagott. Figyelmeztettem, hogy ez illetlen dolog. A fiu nem
50 10| keres babrálni való tárgyat, ez alkalommal az asztalon hevert
51 10| bennem a méreg, s a fiut ez alkalommal pecsenyének szántam,
52 10| lett volna is a kölyök, ez ostobaságot meglakoltatám
53 11| nekem ujat, de jó izüt, s ez megér annyit, mint egy tál
54 11| önök a polgári bátorságot, ez óriás hatalmat, melyre a
55 11| volt az órából egy negyed, ez időszakot a tanár kikérdezéssel
56 11| Boldogságos isten, milyen félelem ez, - ekkora erővel egy lopott
57 11| ment a hátulsó padba, s ez alkalommal a kuszi pajtások
58 11| öreg bajuszát pödörgette, ez készülődést jelentett, hogy
59 12| reggelivel.~Értem! - gondolám, ez a reggeli lesz az utolsó
60 12| ölembe esett.~- Vidor ur, - ez a gaz fattyu régen kinozza
61 12| Andrásnak öccse. Legyen nyugodt, ez közös titkunk, kezet adok,
62 13| hat évvel volt idősebb, ez időben huszonöt éves. Munkabiró
63 13| Egy tüsszentés jól esik, - ez is egy élvezet, jobb száz
64 13| hogy az a két találkozó még ez nap férj és feleség lehetne. -
65 13| mert nem közeledhetik. Ez az egyénnek titkos ára,
66 13| mert titkon érzi, hogy ez árban egész életre legdrágábbnak
67 13| tehénhust, - hát te, negyedik? (ez egy száraz, sovány ember
68 13| sorsnak; mert dolgozunk, s ez által kényszeritjük, hogy
69 13| hogy a szükségest megadja. Ez ugyan kevés, de biztos, -
70 13| fűszeres,... megveti a reményt! Ez a só, ez a paprika, - a
71 13| megveti a reményt! Ez a só, ez a paprika, - a többi meleg
72 13| érték, kivül a remény, - ez az életnek ingere. Az alászszolgáját
73 13| punctumnak egy lencse. - Ez a lencsés tehát az én nagybátyám
74 14| mert ő reggelizett is.~Ez a kis darab kenyér volt
75 14| alvót föl ne ébreszsze. Ez volt a kenyérvadászok előgondossága.
76 14| keserves nyikorgással; tehát ez már ellensége volt saját
77 14| az inség enyhitve volt. Ez a kiskereskedés sem tartott
78 15| nem kereste, melyiké volt ez vagy a másik csomó? hanem
79 15| másik csomó? hanem mennyi?~Ez volt az utolsó játszma,
80 15| nem maradt több pénzem ez ólomhuszasnál, jó éjszakát.~
81 15| tetejét raggatja be velük. Ez a divatképek sorsa, igy
82 15| bort.~- Beösmerem, hogy ez valami silány: alávaló szenvedély
83 15| nyugtalansággal; mert az anya ez oldalról védelmezte, s az
84 15| ólom.~- Hol akadt beléd ez a gombfenék? Kovácsinas
85 15| Hogy játékban járt igy, ez alkalommal bölcsen elhallgatja.
86 15| ellen fogad egyszerre, - s ez alkalommal nem éppen kitanult
87 15| kegyed fiát rá lehet szedni. Ez ólomhuszassal jött haza
88 15| nem emlitették; de mivel ez ólomhuszast ösmerem, mert
89 15| ezüstöt ad ólomért, - s ez a filkó az én fiam.~- Mi
90 16| legyen, s hogy az asszony ez illetlenségen megboszankodván,
91 16| posztószélből tutyit lehet füzni, - ez is tiszta jövödelem.~- Reményem
92 16| szobában mindent összever.)~- Ez is diákul van, - kedves
93 16| Ezt az utat ösmerem, hogy ez ut itt-ott czudar sáros,
94 16| én boldog anya vagyok.~- Ez a te inventáriumod, - mondám
95 16| szorgalmatos kereskedő vagyok. Ez az én czimem. Hát a fiad
96 16| ólomhuszast az asztalra kitéve - ez ólomhuszas, tudsz-e ebből
97 16| Kivánom tiszta szivemből, hogy ez a terv sikerüljön.~- Miért
98 17| magamat jurátusnak; de mivel ez csak időbeli kötelezettség,
99 17| buján tenyésző torma. - Ez megvolt teljes erejében, -
100 17| elég, az ördögnek sem kell. Ez a rossz viskó mindenem, -
101 17| parancsol a birónak, ki ez eljárásért a váltóösszeg
102 17| irja nevét váltóra; mert ez nem kegyelmez senkinek.
103 17| kegyelmez senkinek. Igy van ez a tudomány kigondolva.~Még
104 17| megrohanja födözet végett. Ez pedig a kereskedésben halálos
105 17| szégyenlenek szegények lenni. Ez ennek a világos magyarázata.~
106 17| számmal és irással?~- Ez a váltónak szükséges alakzata,
107 17| megegyez a szóbelivel, s ez által meg van nehezitve
108 17| kibocsátó, nem irja a váltóra?~- Ez tolvajság, zsiványság, utonállás,
109 17| Tetszik urambátyámnak ez a mesterség?~- Neked nem
110 17| majd megtudod egyszer, hogy ez mily nagy szerencsétlenség
111 18| fölhuzza kapczaruhának. Ez az oláh hiuságnak legmagasabb
112 18| hogy tyuk alá rakjam, pedig ez heverni fog fél esztendeig.~-
113 18| uramöcsém!~Mindent tudok! (Ez ugy hangzott, mintha kisülne,
114 18| menyasszonyt: bátran elveheted, ez nem lopott portéka! Mérnökömet
115 18| Bolonddá tesz bennünket ez a fűszeres, megmondom: miért...~-
116 18| mondám magyarázólag. - Ez is érdekes természettudományi
117 19| penészes szilvát is. Neki ez a ház ingyenben van, meg
118 19| a könyvből olvasta ki, - ez a magyarázat. Hogy miért
119 19| imádkozzunk együtt, hogy ez álom valósuljon.~A lány
120 19| ezen a szalmaszéken, biz ez diákbutor.~- Nem ülök le, -
121 19| vagyonához általam el fog jutni. Ez a számitás nem egészen látszék
122 19| Bátyja dühöngeni fog ez összeköttetésen; de amiatt
123 19| első dühében fölmondja. Ez mit sem zavar engem, ön
124 20| czimezést:~- Drága nagysád!~Ez olyan nagy szó volt akkor,
125 20| Nem hetvenkedem többször: ez az ön diadala!~- Az észé,
126 21| föl kell másznod a fára.~Ez a fáramászás észreveteti
127 21| mondja egykedvüen a másik, ez a legutolsó, alig várom,
128 21| apáméból ur vagyok én otthon.~Ez a fiatalember korán jóllakott,
129 21| holnap okvetlen szerda lesz, ez bizonyos, ezen a sors nem
130 21| ember leszek mindenütt.~Ez nem terhelte meg gyomrát,
131 21| csapok az én tenyeremmel, ez olvasható irás, mely nem
132 21| Igazán mondja, uramöcsém, ez a lány kincs, s ha az isten
133 21| birkózza le az ellenszenvet; de ez ezeredik egy év alatt menthetetlen
134 21| akar ur lenni.~- Nekem szól ez a leczke? - kérdi az előbbeni,
135 21| Egyetlen nagy emberünk van, ez az egy csinál mindent, a
136 21| hogy a sereg őt bámulja. Ez a pimasz megtámad, hogy
137 21| ha Kis Istvánnak hinák, - ez a Kis lenne a hazában egyedül
138 21| Dehogy vagyok szegény, - ez a nagyváros, az a sok ház, -
139 22| embernek lőn kikiáltva, ez őszi legyektől éppen nem
140 22| több: szenvedélyből sirnak. Ez igaz lehet. Az én kedves
141 22| pintyőkefészket leszedhessen. Ez ártatlan inger édes kéjjel
142 22| osztálygyülöletet.~Nem volt kisebb ez a bátorság a kenyérmezei
143 23| én a fekete macskánál. Ez a két hely a városi fogalom
144 23| posztót; városi ember szemének ez különösen hasznos. Természetesen
145 23| kiszámitom az öt forintot, ez csak egyszer kiált. A tiz
146 23| két kiskanálnyi bőrt; mert ez ugy szereti, hogy fenékig
147 23| Ich bin hier karzat! (Ez volt a hatodik.)~Kedves,
148 23| mondja a vitázni akaró - ez egy emberünk van, verjük
149 23| találkozván egyik jelesünkkel, ez szemrehányásképpen mondá,
150 23| felöltöztem, s többször ez életben, tudva, nem is láttuk
151 23| járkáltunk, elfáradtam, ez okból jókor lefeküdtem,
152 23| harmadik vármegyében, - ez egy kissé messze van az
153 24| mi nem kiabálhattunk, - ez az oka, hogy a sötétben
154 24| akasztófavirág, csak megkaphassalak. Ez a kétezer forint már az
155 24| nem az anyádéból kapod, - ez már drágább lesz.~Az öreg
156 24| pillanatban. Kitől ijedhetne meg ez erős, csontos ember, mint
157 24| nagy lélegzetet vett, s ez volt a töltény, ha majd
158 24| szeretett volna elájulni. Ez a három krajczáros őszinteség
159 24| urat sehogysem érdekelheti ez a történet.~- Mást beszélek,
160 24| tanitottam meg valahogy olvasni. Ez a jó pajtásom később meggazdagodott,
161 24| nemes a másik oldalról, s ez naptól fogva megint jó pajtások
162 24| vagyont én megvédelmezem, - ez szent kötelességem, tied
163 25| dobolni kezdek az üveglapon, - ez időt használta bátyám, hirtelen
164 25| nyakon az örvendezőt, - ez a halvány zöld nem azt jelenti,
165 25| vakaródzik az öreg.~- Mert ez vadon terem, buzogánya kicsiny,
166 25| dörmög az öreg, - mi ez itt a határszélek felé,
167 25| hát oda kell vinni, - mi ez? és miért érne ez Kőrösön
168 25| mi ez? és miért érne ez Kőrösön vagy Kecskeméten
169 25| kálváriának való hegy; mert ez, amint látom, egyébnek nem
170 25| visszatérve kérdi:~- Mekkora lehet ez az egész határ? - számitsd
171 25| van az irásban. E szerint ez a dülő igazán annyi.~- A
172 25| örökkön örökké, ámen.~- Ez nem parasztbirtok. - Mondja
173 25| megfelelő jogkötelességben. Ez mind bliktri! A véghetetlenhez
174 26| czéljának.~A mely emberben ez a rész ébren van, s éberségéről
175 26| mint a hang, - amaz is, ez is gyönyört okoz, s nem
176 26| engedelmeskedjem. Nagy munka ez, midőn ezer vágy és ezer
177 27| csodálkozom, hogy a lány ez értelemben szinte kezet
178 27| igaz barátját köszöntött. Ez adott jog megkülönböztethetett;
179 27| érünk, s eladó portékánknak ez az utolsó ára. Én a sorssal
180 27| kenyeret is tudok dagasztani.~- Ez áron könnyen megkapja ön
181 28| fiatalemberek közé való hang ez, - gondolja ön, hogy családjának
182 28| talán orvosság lenne ez az undor.~- Mondám, hogy
183 28| megundorodtam magamtól. Ez a dicséret megöl.~- Most
184 28| Hitvány ember voltam.~Volt! - Ez az igehajlitás szabályai
185 28| Köszönje meg, ha eljövök, - ez is már nagy áldozat, s ha
186 28| fölfalt értékét a másvilágra. Ez tiszta nyereség.~- S ha
187 29| családja barátjának vallott, - ez a jó barát kéri önt, méltassa
188 29| az ön vagyonát fölemészti ez adósság?~- Rendes körülmények
189 29| Menjünk apádhoz, - ha ez nem öröm, ugy mást nem adhat
190 30| kitett öt forintot, - ne, ez most jött ki a sajtóból.~-
191 30| mert, tudja bátyám, hogy ez ügyvédi hajlam, s az ügyvédi
192 30| Mit okoskodjam tovább, ez embert elérte valami hirtelen
193 30| puskatöltelék ne találja.) Ez ember igen rövid idő alatt
194 30| föltételt, urambátyám, - mi ez embert talán még menthetné:
195 30| hogy Faddi uramnak lánya ez órában menyasszony.~- Ki
196 31| bajának legfőbb oka éppen ez az ember.~- Balogh?~- Igen!~-
|