Chapter
1 1 | bomlottat" tud, - hozza el az iróhoz, az talán ad érette
2 1 | valamit; mert az megint el is tudja adni.~Hogy miként
3 1 | nagyon meglátszik, higgyék el a szép olvasónők, férfinak
4 1 | tiszteletteljes köszöntéssel haladt el mellettem.~Hetek mulva jutott
5 1 | ismételve kért, hogy fogadjam el máskor is a leveleket, ha
6 1 | megjegyzés nélkül váltunk el egymástól.~Boszszankodtam,
7 1 | emeletig, - hogy feledhettem el, hogy az én lakóm voltaképpen
8 1 | orvos igy könnyebben bánik el vele, ha a kenőcsöt a nyers
9 1 | az üzleti fogást beszélem el önnek.~- Mi czimet adhatna
10 2 | ezt érzi! Sohasem feledem el anyámat orvosi szerepében.
11 2 | helyére e miatt nem küldte el. A levélnek tartalmát elmondhatom:~
12 2 | testvéredet szeretetből vettem el, atyafiságodból a nemes
13 2 | meggondolatlan kicsinylést el ne nyeljem. Nem feleltem
14 2 | igaztalanság követtetik el, hogy a kard nem maradhat
15 3 | önfenntartásnak jogát nem vitatja el tőlem senki. Én nyolcz iskolát
16 3 | éléskamra vagy magtár?~- Engedje el a testet, kedves urambátyám, -
17 3 | Ábelt. A kutya ugatva kisér el a faluban az utolsó házig,
18 3 | szobája tömlöcz, a gazda el van itélve holtig tartó
19 3 | a - balha. Ez nem hagyja el, ez vérén táplálkozik, ez
20 3 | hideg. Dehogy eresztene el engem! Ezért fütyülök néha
21 3 | kapitálisom.~Ezt azért mondom el, hogy lássa ön, miként gyül
22 4 | indulataimnak leszek kocsisuk, hogy el ne ragadjanak.~A faluk egyenkint
23 4 | faluk egyenkint maradtak el mellettem, jámbor emberek
24 4 | birtokot tizezerért kótyáltunk el; mert a kupecz nem egyezett
25 4 | öreg plébánost sem feledtük el, kitől a diákgyerek elkerült
26 4 | ezt igy nevetve beszéli el?~- Különböztesd meg, öcsém,
27 4 | kereskedőnk négy áron adta el, - s ma az első gabonakereskedő.~
28 5 | dolgot bámulva beszéljék el maradékaiknak, s elhittük,
29 5 | hogy az ösmerős paraszt el ne surranhasson, koronkint
30 5 | hogy vevőit a gyanuval el ne riaszsza. A tolvaj czélt
31 5 | akkorra számit, ha majd el kell adni, s ő két garassal
32 6 | az ajkán mozgatva mondja el, s föltéve, hogy a Miatyánkot
33 6 | Szenteltessék a te neved, jőjön el a te országod, legyen meg
34 6 | brüsseli csipke! Olcsó annak, el is hiszem, - ha a sáfrányjuk
35 6 | bizonyosan azt mondják el, amit az isten házában elég
36 7 | bebizonyitom, kegyed egyszerre el fogja nekem hinni, holott
37 7 | ijedjen meg, nem szaladtam el az asztaltól. Komédia az
38 7 | hogy hány fontot birnak el vállaim; mert az egykori
39 7 | dobálta. Rózsa nem fogadta el, sőt hallhatólag dorgálta,
40 7 | megszoritá kezemet.~Igy ütött el Adolf, a makknyolczas, engem,
41 8 | hogy a szobából a macska el mert volna lopni egy pecsenyefalatot,
42 8 | hozzá, s éppen igy találja el azt a kinos keservet, mely
43 8 | Étvágyamat egy sült malacz el nem rontja, zsebemben olyan
44 8 | napon egy pár, annyi szakad el; hanem az iskolakönyvek
45 8 | asszonyom kegyesen eresztett el, s ha belefértem volna azon
46 9 | volt az a gorombaság, mit el nem türtünk volna, csak
47 9 | vissza ne vágjam! Én türném el, - én? - mondja magára mutatva,
48 9 | Az én diákomért türtem el a keserves szégyent, - másért
49 10| Ha tudja, hát mondja el becsületesen, ne akadozzék.
50 11| alatt, verebet eresztenek el, hogy egész óráig csiripeljen, -
51 11| mert az "öreg" nem tűri el a neveletlenséget, s akit
52 11| neveletlenséget, s akit elitél, el van itélve; mert vagy naplopó,
53 11| egy betüt se veszitsenek el a kincsből, melyért, a költők
54 11| lármáznak. - Kötelesség, melyet el nem engedünk senkinek, nem
55 11| hagyományunkat élhetetlenül el nem pazarolják.~Tanulják
56 11| csak Isten fia türhette el, hogy a zsidók lepökjék;
57 11| mit a fiatal pajkosság el mer követni azért, mert
58 11| hogy a bünök könnyelmüen el ne szaporodjanak. A viz
59 12| de mindegy, sorsomat el nem kerülhetem.~- No, még
60 12| keveredtem, hogy miként vesztette el Adolf ur az ütközetet, s
61 12| Balogh bácsi nem dobálja el a papirt, - s nekem mindig
62 12| gyöngéd szavakkal halmozott el, s a sok szép szótól elkábulva
63 12| szótól elkábulva bucsuztam el.~A bolton keresztül mentem,
64 13| megvásárlott árut. Még nem kelt el a lány, csak azt tudja,
65 13| boldogsága, hogy messziről ért el odáig. Rózsám!... tudom
66 13| most is.~- Mi választja el önöket egymástól?~- A különböző
67 13| egyének különböző fogalmaikat el nem cserélnék. A főrangu
68 13| egetverő őszinteségét.~- Hagyja el, mérnök ur, - nagyobb ur
69 13| gyakoriak.~- Ön nem is fogadna el a sorstól százezer forintot?~-
70 13| filkónak, - hadd pazarolja el a maga részét, Rózsát pedig
71 14| szerént, egyet sem visz el az ördög. (Talán az ördög
72 14| Pajtásaim nevetve beszélték el, hogy a tápintézeti vacsorakor
73 14| még a morzsa se veszszék el. Egyik társunk reggelire
74 14| tizenegy órakor oltottuk el a gyertyát, s elütötte a
75 14| kimászni, hogy a nyöszörgő ágy el ne árulja. Egyik lábát már
76 14| szobában egy lőkupakot sütnének el, fölébreszti a kenyérnek
77 14| s addig a gyufa nem sül el az első, második vakarásra,
78 14| hogy ily vadakat beszélek el, - kegyed kivánta, hogy
79 14| kivánta, hogy életemet mondjam el, - s én következetesen elmondom
80 14| szavazatomat az ágy alatt. N.B. El is untam a hasalást az ágy
81 14| s kezet szoritva válunk el. Hanem miért szánták nekem
82 14| fojtottam meg, s a harmadik is el akart sülni.)~- Tüz van!
83 14| inkább boszankodott, hogy el nem égett a fél város, -
84 15| itt-ott tudósokként kelnek el, holott ha megszólitják, -
85 15| Az gond nélkül fogadta el a tételt az ólomhuszasra,
86 15| az emeletről lejöttében el ne essék a lépcsőn, s türhető
87 15| mértéktelenség. No, ezt engedjük el.~- Tudtommal nem játszik.~-
88 15| önt, ezt a huszast kérje el a fiutól, - majd elbeszélem
89 15| fia ezüst helyett fogadta el...~- Másodszor... ?~- Hogy
90 16| kanyarulatokban huzódik el a legkisebb akadálytól, -
91 16| azokat medrével választja el. Ezen képek lebegnek előttem,
92 16| taplóra ráadásul sem venném el.~- Nem érted férjem az elegancziát.~-
93 16| biztositani akart, hogy el ne merülj, ha én torkig
94 17| Képzelem, miként iszonyodnék el az ember, ha a mai időben
95 17| jelzéssel fontosat árult el.~- Csunya mesterség az a
96 17| fülemet; mert én nem érem el a számmal.~Bementünk, -
97 17| valahol kölcsön, kinálná el a tormáját, ha olyan nagyon
98 17| gyehennatüzet! - Másokat is el fogok riasztani. Keresztények
99 17| a váltót az apa fogadja el, - a fiu kibocsájtónak irja
100 17| ösmerős kereskedőhöz viszi el, - s az készpénzt ad a váltóért.~-
101 17| Megfogadtam, bátyám, - ha ön el nem árulja, én bizonyosan
102 18| hogy a levélhordó első nap el fogja hinni, hogy az igazi
103 18| puskával strázsálhatom, hogy el ne röpüljön; mert félesztendő
104 18| töröd a fejedet?~- No, törd el te, hadd lám, mit ér a fejem
105 18| aprópénzedet, édes öregem, tedd el, arról nem beszélnek; hanem
106 18| kölcsönkérőket legyezem el. Aki nekem panaszolkodik,
107 18| semmit sem érünk, kezdjük el ujra.~Próbatételeimen keresztül
108 18| ládájába akarok nyulni, - s el nem hiszi, hogy lányát szeretem,
109 18| meghalnék, ha a szivarozást el kellene hagynom, - a reggelinek
110 18| szentegyháznak oltáráig el merjek menni védelem nélkül.
111 18| ide irhatta volna; mert én el nem árulom, és kinek fognám
112 18| megharagszom, én veszem el a lányt.~- Megyek, - csak
113 19| nekem háttal helyezkedék el az asztalon innen. A leghivatalosabb
114 19| forintért elreped a szád, - el akarod nyelni a fekete kutyát, -
115 19| maradt.~Faddi győztesen ment el, a közönség tudta, hogy
116 19| őt, mert nem érdemli, - ő el tudja nyereséggel adni a
117 19| vagyok, engem se hagyjon el: keblemben nincsen irigység,
118 19| állok jót, hogy mérgében el nem reped.~- És a feleség? -
119 19| lánynak, s a mérnök veszi el?~- A leveleket is a mérnök
120 19| akit szeret, - rendezzek el mindent hét órára. Ezt cselekedtem,
121 19| hazudja, hogy te loptad el, - akkor a fűszeres nem
122 19| bátyám vagyonához általam el fog jutni. Ez a számitás
123 19| bontották föl. Kértek, olvasnám el hamar, hogy a mai váratlan
124 19| összeszámolunk. Még ma este menjenek el önök ...ba, a Fehér bárányban
125 19| Rózsának málháit nem hozatom el a vendéglőből, hanem ők
126 19| mérnöknél megtalálhat, hozza el azt a nagy kést, mellyel
127 19| szalámit vagdalják, - vágja el a nyakamat.~Két hétig nem
128 19| egy hét alatt készitsem el a lakást, hogy Rózsának
129 20| pénz nélkül vettem házat.~- El fogja ön adni, - addig van.~-
130 20| végzetnek szárnyai ragadják el önt, s én e bárdolatlan
131 20| osztályában helyezhesse el a heringes hordókat és a
132 20| pletykát.~- A férj dühében el akarja adni a házat veszteséggel
133 20| megbizza.~- Ó, ha e düh el nem párologna.~- Parancsolja
134 20| kényelemmel helyezkedék el, hihetőleg azon gyönyörködék,
135 20| Isten velünk.~Röviden mondom el, hogy a fűszeresné nem tudta
136 20| Én meg most kezdődöm el.~ ~
137 21| forspontos lóval szállitana el a vármegye háromszáz embert?
138 21| sors engem nem bolondithat el álomképeivel. Ma kedd van,
139 21| öregnek, ugyan nem fárad el a nagy szorgalomban?~- Megszoktam
140 21| hogy az asszonyon kezdődik el az első személy.~- Hát a
141 21| az európait ugy rettenti el e veszedelmes gyümölcstől,
142 21| lenni, - ott igaz áron kél el, amennyit megér, mint ember
143 22| rendesen másnak baját bérelte el, s azt is mondá, hogy: jól
144 22| ha Buda nem áll, ki hiszi el, hogy a magyar is megél
145 22| keresi, hogy hadd hegedülje el bucsuztatónak:~Nem ugy van,
146 22| aztán ötvenen tanultátok el tőle az ügyességnek titkát.~
147 23| klasszikus rövidséggel mondom el: a mérnöki folyamot elvégeztem,
148 23| kéményben sem kormosodnék el, olyan folt nélküli legény.~
149 23| délutánok, miért felednélek el? Öt garas áru kávé mellett
150 23| mert különben a tornyot el nem hozza Váczról idáig.
151 23| kedves uramöcsémet, - most el nem eresztem.~- Mi jó szerencse
152 23| Ezt a fészket az öregurak el szokták kerülni.~- Két nap
153 23| madaramat, tollát vedlette el, hogy meg nem ösmerem? vagy
154 24| Nagyon kért, hogy kisérjem el az Ősz utczába, majd ő beszélni
155 24| volt a töltény, ha majd el kell durranni.~- Két hét
156 24| tudott.~- Még nem mondtam el mindent, - figyelmeztetém
157 24| ebédre. A nagy világért el nem mentem volna, - holtig
158 24| kimélettel bánjunk vele, hogy el ne keseredjék.~- Reménylem,
159 25| határozott értelemben fogadom el, hogy aki egy esztendeig
160 25| öcsém? - csak azt mondd el; mert a panaszokat nem szeretem
161 25| bolha csipné, mégsem mentem el helyemről. Kereste a kulcsot
162 25| felelnek.~- Ejnye, hogy vágja el a jégeső, hát miért dicsérted
163 25| hogy kedves urambátyám el akarja szerezni másnak,
164 26| koldus könnynek hullatott el, mikor te, vagy apád alamizsna
165 26| alamizsna nélkül nyargalt el mellette: s e kis csöpp
166 26| lenne, - hát hol férnek el? A titok rejtve maradt, -
167 26| legbiztosabban csak azok érnek el, kik a legrövidebbet keresik.~
168 26| bonczteremben nem fásultam el, keresem a jobbat és nemest,
169 27| ostobaságot ezután követik el. - Gyakran kijártam a császárfürdőbe,
170 27| ficzkó nem örömest lopná el vékony karja helyett.~-
171 27| állva kért, hogy kergessem el a czigányokat, mert azt
172 27| festményt, - most látom, később el fogom feledni.~Az asszony,
173 27| mondja a lány, - mert én el vagyok alkudva vagy cserélve, -
174 27| képével megösmertessem. Higyje el ön első találkozásunkban
175 27| oda.~- Megrabolnám önt, ha el nem mondanám, mit beszéltünk
176 28| fogyasszák, részint pedig, hogy el lehessen hinni, hogy olyasmit
177 28| társaimnak gunymosolyát el nem birom. Az elnök letette
178 28| önnek titka?~- Van amit el nem mondhatok önnek, - ennyi
179 28| jótállásaképpen fogadjanak el. Az uzsorások megmérik a
180 28| az időt, rögtön utazzék el, menjen atyjához, s a legőszintébben
181 28| a legőszintébben mondja el ön állapotát. Ne beszélje
182 28| bizonyosabban mondhatja el ön apjának. Ne feledje ön,
183 28| és szó nélkül távozott el tőlem.~Alig egy órával később
184 28| pogány, - hová fajzottál el anyádtól?~- Anyám emlékezetének
185 28| rendelvényt megirtam.~Akár el se küldtem volna a rendelvényt,
186 28| adták hitelben.~- Engedj el egy forintot. Alkudozik
187 28| száraz csontjai meddig birják el. Ön évtizedek óta csalja
188 29| Beleegyeztek, bár az asszony el nem tudta gondolni, mi bánthatná
189 29| bánom, akármelyiknek hiszi el, amit mondani fogok, - holnaptól
190 30| tudnék keresni.~- Nem mondaná el, mit mindent tanult tőlem?...
191 30| az ifju Faddit ő halászta el, azon nem kételkedtem, s
192 30| emberi alakot kapott, vegyen el valami gazdagot.~- Ezen
193 30| emlékeztetned, - amugy sem feledném el; hanem megérdemletted! -
194 30| jobb az ilyent tudni, hogy el ne feledkezzem magamra vigyázni!~-
195 30| terhét lelke nehezen birná el.~Néha beszélek az öreggel,
196 31| No hát ezért is ájult el; mert kegyednek egyesülése
|