Chapter
1 1 | regénynek szerelmes hőse; de mivel azon szerep főleg
2 1 | pajtásnak adta a sors, uram, de nem panaszolkodom; mert
3 1 | gyanitásból juttatja kezéhez; de már egyébre dicséretre méltó
4 1 | kenőcsöt a nyers husra keni. De mi szükség a mérnökre? Egy
5 1 | vizsla, utánam szaglál.~- No de három diplomával, barátom,...~-
6 2 | vagy keresztülgázolhatom? De eszem elaludt az engedelmesség-
7 2 | anyámról kegyeletlen szólok; de hisz ő a jóságnak megtestesülése
8 2 | mely apámnak kézirása volt; de leöntve olajjal, s meglehet,
9 2 | atyafiságodból a nemes részt; de veled, - négylábu állat,
10 2 | embernek való hely van, de te kettőnek nyujtod ki.
11 2 | Pályát kell választanom; de melyiket a sok közül? Ha
12 2 | fejhajtó légy, édes fiam! De mióta anyámnak temetése
13 2 | azzal mutatja, hogy adhatna; de nem ád.~Sokszor hallám azt
14 3 | nyolcz iskolát végeztem, de nem vagyok még annyi sem,
15 3 | fütyölsz, - tollas madaram, - de van-e béketürésünk másnak
16 3 | mehetsz, nem megyen utánad; de az ember elindul Európából
17 3 | melyik különb az ügyvédnél?~- De mindezek között becsületes
18 3 | mert bár keveset eszik, de jó izüt; s a rendes élet
19 3 | összekerülendő gyermeknek hagyom, de ha ez nem történnék, a közületek
20 3 | ha a másik kettő meghalt; de ha a másik kettő még életében
21 3 | akar.~Ezt én nem értettem; de a régi engedelmességnél
22 4 | életben kottát keres Paul de Kock-ban, hogy a tele erszényt
23 4 | Fogadj isten! - felel ő, de föl nem tekintett, jobbjával
24 4 | apja, talán szürdolmányos; de az nem tartozik az atyafiságba,
25 4 | hason másznának előtte; de a munkadij leszállitja értékét
26 4 | éppen szembetünő vagyonnal, de nagy szerencsével, s hogy
27 4 | kérték a görbe fának olaját; de az ügyetlenek tagadólag
28 5 | oktondi meg van csipve; de lármát nem üt vele a kereskedő,
29 6 | és ne vigy a kisértetbe, de szabadits meg a gonosztól.
30 7 | hajdani elkényeztetést; de hogy a mosófával ugy hozzám
31 7 | szólt, az anyára nézett, de ki tudja, mit jelentett
32 7 | utolsó helyet hagyták nekem; de szép szemeivel engesztelt,
33 7 | Kicsinységnek látszó dolog; de elmondom. Egy helyütt egész
34 7 | megmondta, most már tudom.~- De nem tudja maga, hogy miért
35 7 | jogászkorában, tányért fog váltani. De bizony váltok, ha kicsurran
36 7 | uramhoz kellett mennem, - no de ott pénzért adom majd az
37 7 | miképpen kell keresni.~- De tudom, - mondja a szemtelen
38 8 | összenéztek a szemlélővel; de nem is hiszem, hogy a szobából
39 8 | asinus, hogy fejemben maradt: de mondhatom is, hogy nem hazudott,
40 8 | szememet, mint a torma, de ne legyen torma. Hej! ha
41 8 | tiz forintot az urak közé, de nem keveredem közéjük. Én
42 8 | forint, kérjenek: adok; de három-négy óráig nem nézem
43 8 | s leszek tekintetes ur. De milyen? Szürszabó komám
44 8 | szürformát, rápingálták a szürt; de azért deszka. Pingált tekintetes
45 8 | fokán átmehetett az elefánt, de nem a szamár, - hát azt
46 8 | hozzá, hogy fél bolond; de nyiltan mondja teinsasszonynak.
47 8 | érti? Helyes észrevétel; de Faddi uramnak, ha teste
48 9 | boldogságát elnyisszantja; de nem találtam. Mint kitanult
49 9 | hallottam ugyanazon szót; de nem értettem. Itt lakik
50 9 | kályhámból lopja a fütőparazsat; de mi haszna, se ingyen olaj,
51 9 | aranyakkal rakná ki kétszer. No, de elszenvedtem. A galambom
52 9 | bizonyosan szólt volna; de nem szólt.~Frau Rézi nem
53 10| béketürésemet gunyolja ki; de mit használ a bosszankodás,
54 10| gyerek? tünődtem magamban; de tőle nem kérdeztem.~- Már
55 10| szemtelenül vigyorgott; de még nem bátorkodott a gazságot
56 10| Nem tudja mi történt?~- De tudom! Mondja vakmerőn, -
57 10| könnyeit ne lássam.~Ránézek; de a tragédiából a legbosszantóbb
58 11| Nem mondott nekem ujat, de jó izüt, s ez megér annyit,
59 11| a föllegekig emelkedik; de bár az emberiségnek történetében
60 11| volt az igaz meggyőződés; de bátorsága hiányzott, hogy
61 11| csiklandozza őt is a nevetés; de elkrákogja, hogy tekintélyét
62 12| Igenlőleg hajtám meg fejemet, de nem szóltam. Ökleim még
63 12| mérget eszem, gondolám, - de mindegy, sorsomat el nem
64 12| is nyertek a lotterián; de miért ülök én a fűszeresnének
65 12| azóta becsületesen tanul. No de hihettem-e, hogy a szülők
66 12| bizonyosan nem nézte melyikre ir; de minek is? Ártatlan dolog,
67 13| messze vagyok még tőled, de vársz!~- Találkozott ön
68 13| annak mázsája egy forint; de nézz meg egy tanult embert,
69 13| meg fizeti használatát; de az ész csonkitatlan az enyém
70 13| szerencsés, nem kétlem, elhiszik; de folyvást játszik ön, - a
71 13| játszik; mérsékelve bár, de parancsol, s a köztapasztalat
72 13| megadja. Ez ugyan kevés, de biztos, - melynek füszere,
73 13| tehát az én nagybátyám volt, de miként került e társaságba,
74 14| utána vigyázva másodikat: de a bokacsukló nagyot pattan,
75 14| szerencsésen visszafekszik, - de ekkor a meglopott sorba
76 14| beharap a drága falatba; de jaj neki, ha csemcseg; mert
77 14| megörültek a lakomának, de kenyerünk nem volt.~- Beveszszük
78 14| válogattam a kis szobában, - de se az ur, se az asszony
79 15| tisztára ekkor meg ekkor; de jó volna most megenni.~-
80 15| havi pénzét küldtem be; de olyan álmos volt, hogy pénzért
81 15| emberségéből pénzben megkaphatja; de e tőkének ő nyakára fog
82 15| tartózkodás volt.~- Nem láttam; de tudom bizonyosan.~- Az istenre
83 15| Nevét nem emlitették; de mivel ez ólomhuszast ösmerem,
84 15| ne lehessen ragasztani; de nem mond olyan vastag szót,
85 16| portéka födözze a másikat; de szorgalmatos kereskedő vagyok.
86 16| kipárologjon.~- Meleg?... De, anyjuk, ha én megfogadom,
87 17| irassam be magamat jurátusnak; de mivel ez csak időbeli kötelezettség,
88 17| orrhangon nyöszörgött, - de nem viszonozta; talán azt
89 17| hanem majd segit a fia.~- De ki fogja annak a váltóit
90 17| csinálni vagy négyest, - de ha szóval is kiirom, nehezebb
91 17| ön odább adná a váltót, de ugy, hogy mint megmagyarázom, -
92 17| uzsorástól pénzt kér a fiu; de az uzsorás csak ugy ad,
93 18| nem lenne lehetetlenség; de nem bocsátkoztak a további
94 18| vizsgálni a buzás zsákokat, de már félni kezdtem, hogy
95 18| Ejnye, kedves feleségem, de édes csókod van! - Pattan
96 18| helyzetnek: elszöktetni a lányt; de megsérteném az érzékeny
97 18| dugom a keserű gyüredéket: de amely nőt szivarozni látok,
98 18| csillagommal, - kicsiny, de egészen fényes!~Még három
99 18| mit e sorokban olvas ön, de ehhez hiányzott a bátorság,
100 18| bizonyos."~Semmi aláirás; de hát miért nem? Az irást
101 18| kiszámitottál ezer dülőt; de ezt a váratlant ki nem számitanád
102 19| jobban csuszszék. - No, de ne morogj, a fűszeres nem
103 19| melegen akarja meginni; de mire fölmelegitik, balha
104 19| vénembernek, ha cserélhetne; de csak nem őrült meg egy apa,
105 19| fog ez összeköttetésen; de amiatt egy hajszálunk se
106 19| azt, akit nekem szántak, de nem tudom, miért?~ ~
107 20| hogy az ész nem fél, - de minthogy én most nagyon
108 20| igy a fölséges nyelvet; de be kellett váltanom a homeopathiának
109 20| mely a vaniliát árulja; de illatát nem érzi.~- Ó, -
110 20| Megmenekültem, - drága áron; de megmenekültem. Nem hetvenkedem
111 21| uralkodhatnánk Európán; de ne keverjünk a borba vizet,
112 21| kik szerény erszénnyel, de elszánt határozottsággal
113 21| ellenkezőjét vallom: mindenütt jó, de otthon legrosszabb.~- Szivéből
114 21| tökéletes boldogság a földön; de boldogság van.~- Igazán
115 21| kerül, értékét felismeri; de az apa kevés időig gyönyörködik
116 21| birkózza le az ellenszenvet; de ez ezeredik egy év alatt
117 21| talán kivül szintelen bőrü; de belől féregtelen és jóizü.
118 21| remekül fogja játszani, - de mennyire örül ön és a kislány
119 22| hozzánk a multból a török; de erről gyanus hireket hallék,
120 23| holt pedig nem iszik kávét; de nem is ihatott volna; mert
121 23| ha szóhoz juttatnálak; de majd felelek. Mózes kivezette
122 23| vagy két héttel előbb, - de nem veszed észre, hogy a
123 24| kerültünk össze egy ágyba.~- De ha beszélgettek együtt.~-
124 24| a naptár mára akár nem, de itt villámlani fog.~- Itt
125 24| nagyobb lenne. Szólni akart, de nem tudott.~- Még nem mondtam
126 24| kötelezni. - Faddi fölugrott.~De már most az asszony is elhalaványult.
127 24| hatodikban is az maradtam volna: de a városbiró megsajnált,
128 25| természetem van, belől sirok, de kivülről negyedóráig sem
129 25| csordul könnyem! - Ejnye, de nehezen jön! - Tudod, a
130 25| mondanám, - urambátyám; de én az Éliáskutból iszom, -
131 25| Jaj, - te bomlott óra, - de ferdére jár az eszed, -
132 25| ha az ajtón kivül volnék; de kidobni nem tud, s kiparancsolni
133 26| sokan vagytok emberszámban; de belértékben hány ezerre
134 26| kifürkészhetlen valami lakik; de létezik, mint az illat,
135 26| kést szivemnek irányozzam; de jókor megismerem, hogy a
136 26| visszakergessenek az élhetetlenségbe; de teremtetted az öntudatot,
137 27| adhatnék tanácsot ingyen; de nem mert felém közeledni,
138 27| amelyik tetszik, azt huzatom; de ne nyafogjon, mert azt huzatom,
139 27| jog megkülönböztethetett; de meg nem zavart, hogy másként
140 27| aranyba kellene foglaltatni; de a vén kereskedő szégyenlé
141 29| melyek érhetnek nagyon sokat; de hogy az ember legnagyobb
142 29| császárfürdőbe küldték; de a mondott kórjelek miatt
143 29| bennem az orvost kimélte; de midőn elősoroltam, hogy
144 29| öregnek kezét megragadva; de tovább nem folytathattam;
145 30| házasodol.~- Házasodom; de nem gazdagon.~- Megházasodol?...
146 30| Kérdezgetem nyavalyájának okáról; de semmi olyas jelt nem látok,
147 31| látta a végig nyult embert; de nem ösmerte meg. Negyedóra
|