00000-aszta | atadh-bizik | bizod-czedu | czege-elhel | elhet-erkol | erni-filoz | finny-gazda | gazem-haszo | hatal-ijess | ijesz-karac | karae-kidol | kidul-konyo | konyu-leggy | legha-mazol | mazsa-megro | megru-mutat | mutog-ossze | oszsz-ponto | porai-semmi | senki-szere | szerk-tekin | teled-ugyve | uldoz-vehet | vejen-zugut
Chapter
2514 30| árat némelyik be nem fogja érni; mert addig is élni kell,
2515 21| a hajónak hátuljához, az ernyőnek vasához támaszkodva nézte
2516 5 | boltnak elején áll, fején ernyőtlen bársony sipka, tisztes potrohán
2517 6 | Folytatja az imádkozást, erőlködik Istenhez térni, s a szentegyház
2518 21| ön, hogy a lányt ugy ne erőltesse, hogy agyában egy kerékkel
2519 29| háborodást zabolázni, s erőltetett kedélyességgel mutogattam
2520 3 | a levegőbe emelni, hogy erőmet bebizonyitsam.~- Ha belém
2521 27| meg nekik.~- Nem is az én erőmmel cselekedte azt, kedves uramöcsém,
2522 10| ha az ellenfél megfelel erőnknek, s a győzelem megnyugvást
2523 25| csalnak, kedves urambátyám, - erősitém nagy komolyan, - hát nem
2524 13| fogadom, amit kegyesen nyujt erőszakolás nélkül. - Aztán, öcsém, -
2525 13| tudom, hogy a sorsot nem jó erőszakolni, annak markai erősebbek,
2526 22| igaz, amit karddal igaznak erőszakoltak apáink. A szomoru Dózsaharcz
2527 3 | fészkemből, anyám elköltözött, s erőtelen szárnyaimmal nem birom meg
2528 28| táplálkozik, s a jó ételen kivül erőteljes borral nem él, - bizvást
2529 24| és tulajdon jó szántodból erre-arra elköltötted.~- Szeretném
2530 21| nem féltek, kik szerény erszénnyel, de elszánt határozottsággal
2531 19| bizonyosabban kihuzzák, mint bátyám erszényéből egy ötforintos bankót.~Mérnökék
2532 19| tökéletesen megbolondulva. - A te erszényedre vette meg.~- Ezt urambátyám
2533 19| Bizonyosan nem gondolt az én erszényemre.~- Huhuhaj,... hihihó! -
2534 10| embernek, főleg az apai erszényen fölkamaszodott urnak fogalma
2535 4 | de Kock-ban, hogy a tele erszényt hogyan lehet lelapitani.
2536 11| tizkrajczárost nem undorodunk erszényünkbe tenni, s a ráragadt vajszag,
2537 18| a házzal minden puffadt erszényüt. A szerényebb pióczák hallgatták
2538 7 | a székről. Anyja látta, érté a vigyorgást, - mert ujjaival
2539 13| Belül a fiókban van az érték, kivül a remény, - ez az
2540 25| lentermesztés fölvirul, nagy árat értékesíthetünk olyan helyeken, hol szövőszékek
2541 19| forinttal drágábban a valódi értéknél, a fűszeresé maradt.~Faddi
2542 21| gabonakereskedő. A pénz egy értékü fönt és alant, s ha kegyed
2543 27| mutogatta is, - utóbb a titkos értelemmel ön nem törődött, - nem tanulta
2544 31| hogy egy végrendeletnek értelme szerint tekintélyes összeg,
2545 27| erélyesen kijavitja, s helyes értelmet ad a soroknak, - sokkal
2546 2 | nak, s az egész megyének értelmisége nem ereszti ki száján e
2547 31| szállás.~- Persze, hogy nem értenek semmit kedves uramöcsém,
2548 16| zabot, bolond? Ezt a nyelvet érteném, erre tudnék felelni, -
2549 7 | felém. A fűszeres röviden értesité nejét, hogy a kis Adolfnak
2550 8 | szobájába ment, hogy ittlétemről értesitse.~E napon másodszor álltam
2551 19| szemeiből kinéztem, mit akart értetni a fűszeressel. Ó, jól ösmertem
2552 29| rettenetes áron.~- Ezereket értett urambátyám?~- Nagyon sok
2553 14| történetemnek végét.)~- Jól értette, hogy az én diákomról beszéltek?~-
2554 19| melyből a cserét világosan értettük. Hosszu tanácskozás után
2555 18| pontot a betün, mely magában érthetetlen, s kellő helyén mégis mindent
2556 20| nyomoruságosan összevesztek, - mondám érthető nyelven, - a gazda közfalakat
2557 3 | nevet, vonatkozását nem érthettem; elég, hogy ez okmány, ha
2558 18| elmegyek a mérnökhöz, értse a többit ő, - én örülök,
2559 5 | ifjuuramat.~Valahogy félre ne értsük egymást, - a buzakereskedő
2560 7 | személy.~Két szobán keresztül értünk az asszonyhoz. Ő az egyik
2561 2 | a hires vivó, Madridba érve, megtudja, hogy a párbaj
2562 11| megszokásból hozzánk leszármazott érveknél fogva, melyet az őselődök,
2563 5 | riaszsza. A tolvaj czélt érvén, a legényekhez vagy inasokhoz
2564 20| eszembe; mely vágyaimat nem érvényesitheti.~- Most faggyugyertyát és
2565 18| megbolondulni, vesztedet érzed. Nem hisznek a kereskedőnek,
2566 18| lányt; de megsérteném az érzékeny gyermeket a rábeszéléssel.
2567 13| le a czivakodást, - Faddi érzékenyen gunyolódott, a fűszeres
2568 18| megrabolnám legszentebb érzelmemet, ha szánakozást mutatna,
2569 8 | Szent kötelességemnek érzetében igérem, hogy lámpája leszek
2570 28| kétlem, hogy azt mondta, amit érzett. Ne vesztegesse ön az időt,
2571 19| örvendezni, - ezért merek esedezni, hogy gondomat viselje.~-
2572 19| hamar, hogy a mai váratlan eseménynek megoldását lássuk. Fölbontottam
2573 28| s az évi tiszteletdijnak esendő részét is kiegészitem. Ezzel
2574 27| lehetne rakni, mint a botot és esernyőt, czingár ficzkó nem örömest
2575 29| megcsonkitani, nem félhet az árak esésétől; mert a tavalyi gabonát
2576 9 | komolyan félt, - mert hasonló eset után be nem jött hozzám -
2577 13| összeütközhetnek, s előkerülnek az esetek, melyekben az egyének különböző
2578 28| akárkinek merem hasonló esetekben ajánlani.~Tiz napig jártam
2579 3 | negyedik részt a váratlan esetekre hagyom fönn. Husz esztendeig
2580 3 | elhatározásnak kardját, mint két esetét elbeszéltem, - s nagy kedvem
2581 19| részeg vagy.~- Kikérem ezt az esetlen tréfát, uramöcsém, - pattog
2582 25| tüdőből, s vártam, hogy előre esik-e, vagy hátra?~- Meghalt? -
2583 13| megmondani nem tudja. Az eskü előtt szabadon szeretett,
2584 20| poziczióban Coriolan Jupiterre esküdhetnék, megcsókolám a keserü mandulaszappanszagu
2585 20| Máskor az urfi tiz ujjára esküdött, s a szolgabiró előtt fogadta,
2586 19| ember azt hiszi, hogy én esküdtem meg Rózsával. Ezt a nyomtatási
2587 19| jóbarátunkat szolgabirónak, pedig esküdtnek sem való, - mégis örülünk,
2588 18| paczalt főzet. Minek az esküdtnének rum, - töltsön a teába rozspálinkát,
2589 8 | ifju mellé kivánt.~- Nem esküszöm meg, - legföllebb azt gondolom,
2590 19| levél, - mondja tovább, - esküvőd után cselekedjél e szerént.
2591 5 | Keverjük a kártyát, miképpen esnek a lapok?~ ~
2592 18| is tudjon valamit. Elmult esőnek nem kell köpönyeg, - a lány
2593 3 | ujjával megérezte a szelet, esőt, vihart, s a koronkint való
2594 2 | hogy a kutyáktól távolabb essem, - most erős somfabottal
2595 8 | orate fratres, ita missa est. Ezt tudom az öreg miséből,
2596 10| hittem, hogy szavaim nem estek sziklára. Addig üssük a
2597 8 | reggeltől délig, délutántól estelig, hogy a gyerek mit csinált,
2598 23| kérdezgettünk, délutántól estélig csavarogtunk ide s tova,
2599 20| lesoványkodtam husz fonttal, - most észben kövérebb lettem egy mázsával, -
2600 18| legyen három adag sziv, az észből fél adaggal megelégszem.
2601 20| ez az ön diadala!~- Az észé, a gondolkozásé, - az itélőtehetségé,
2602 21| alvó lélek fölébred, aztán eszébe jut az a nóta:~Vagyok olyan
2603 23| földére, s ha elfeledted, eszedbe juttatom, hogy a gaz nép
2604 30| a prédaéhes vadállat, - eszeddel milliókat tudnék keresni.~-
2605 24| hogy ifiasszony vagy!~- Eszeden vagy, Faddi?~- A vármegye
2606 2 | elkényeztetett, másoknak eszéhez szoktatott fiatalember egyedül
2607 7 | Gazdám első nap nem szólt, - eszemhez mérte a bolondériát, s várta,
2608 3 | számára alakitsa. Mostani eszemmel egyszerre rátalálok a nyitjára,
2609 2 | verejték, s azt véltem, hogy az eszemnek leve. Önbizalom támadt föl
2610 28| markába, - persze, hogy eszén kivül.~- Itt a három forintod, -
2611 28| hogy a gazdagság a józan észen kezdődik, mely a vágyaknak
2612 13| Nyithat ön boltot az eszének? - vitázik a melegülő fűszeres, -
2613 20| egyet: mit csinálna akkor?~- Eszére adnám, hogy nem vehetek.
2614 20| ügyetlen, negyedikben az eszeveszett hiu... Ugy-e, fölfogom az
2615 22| fegyverünkhöz kell nyulnunk, az észhez, mely legközelebbi hasonlatunk
2616 27| mennykő! - mondja szokott észjárással, nekem semmi bajom, hanem
2617 11| ad, a gazdagnak alkalmas eszközt, mellyel hazánkat szolgálni
2618 19| apja, nem tudom mi czélból, eszközül használta. Én akkor azt
2619 11| melyről némelyek most is eszméket cserélnek, hogy az emberek
2620 21| napon, az első negyed órában észrevegye, hogy apja a pipafüstben
2621 2 | kaptam, hogy mi ne legyek. Észreveheti ön rajtam az elpirulást, -
2622 21| férfi, könnyekre fakadna, ha észrevenné, hogy legkedvesebb gyermeke
2623 8 | mert, amint méltóztatott észrevenni, Faddiné asszonyom nem földön,
2624 11| ajakról szedi le, mit a tanár észrevesz, s gyönyörködik a lelkesült
2625 1 | önt, kedves barátom...~- Észreveszi ön, hogy idejét lopom, ön
2626 8 | magasságot érti? Helyes észrevétel; de Faddi uramnak, ha teste
2627 7 | semmi jelt sem adott, hogy észrevétele lenne, a gazda leült az
2628 6 | közeit kitoldozza gonosz észrevételeivel.~- Azt gondoltam, hogy a
2629 27| apa mit mond e kedélyes észrevételekhez?~- Szerencsére nem tudja, -
2630 21| a fára.~Ez a fáramászás észreveteti velünk, hogy alkalmazott
2631 1 | akaratu figyelmeztetéssel az észrevett keserüség ellen.~- Szoktam
2632 18| fogok a háztól. Többször észrevettem, hogy szólni akar, - föl
2633 21| leczke? - kérdi az előbbeni, észrevevén a furcsa gunyolódást.~-
2634 8 | ebédeltem.~- Akkor a vacsorát eszszük együtt.~- Még nem érdemlettem
2635 22| forinttal megtegyenek három esztendőre alispánnak.~Hiába tekintgetsz,
2636 12| napját, melléje névnapomét és esztendőszámomat, negyedik lett volna a mai
2637 16| Gondolom, hogy az valami esztergályos munka; az áráról gondolom;
2638 29| jutott. Az uzsorások hideg eszüek, most már annyira haladtak,
2639 23| hálátlanság jutott; mert eszük járását, magasztos terveiket
2640 11| Önök kötelesek kimivelni eszüket, hogy átadhassuk önöknek
2641 11| nem könyörögheti senki.~- Eszükön legyenek az urak, - amit
2642 28| azonban ügyes ficzkók, - eszünkhöz mérik a munkát, hogy szerfölött
2643 2 | törött ablakodat.~Dixi, et salvavi animam meam.~Vidor
2644 5 | hogy kanálszámra hinti ételébe a borsot, pedig attól idő
2645 13| vendéglőbe, hol márcsak hideg ételeket kaptam. A sarokasztalnál
2646 15| szakácskönyvet lehetne irni azon ételekről, melyeket pajtásaim elszámláltak,
2647 3 | gorombaságon kezdi.~- Kocsisom etet a kocsmában, használtam
2648 28| tésztákat, izes pecsenyéket etettem vele, s a drágán fizetett
2649 30| convictusban hetenkint háromszor ettek savanyu káposztát, s a vizivó
2650 7 | borjuczombot, s az asszony jó étvággyal eszik a vesésebb részből.
2651 8 | Mitől busuljak én másképp? Étvágyamat egy sült malacz el nem rontja,
2652 22| ruhában jöttek ide? Kapj étvágyat a milliókhoz, kedves, jó
2653 15| Kérdi az egyik, hogy bőszült étvágyát bolonditsa vele.~- Ugyan
2654 13| mégis nyomorult, egy jó étvágyért pénzt ad ki gyomorerősitőre.
2655 13| gyerek a bögre mellé ül, az étvágytól kidagad a szeme, s ha nézed
2656 21| keverjünk a borba vizet, Európa már vén korhely, torkát
2657 3 | utánad; de az ember elindul Európából Amerikába, hogy ott veszekedhessék.
2658 22| Gyermekkorom a harminczéves európai békének közepére esik, a
2659 21| élvezettel falja. A természet az európait ugy rettenti el e veszedelmes
2660 21| borainkkal uralkodhatnánk Európán; de ne keverjünk a borba
2661 20| politikában az első ágyulövés. Európának minden börzéje elájul a
2662 8 | az megfogadta, hogy az evangéliumi tűnek fokán átmehetett az
2663 17| Jogászéletemnek második évében tanultam meg ezt a szép
2664 3 | mondta-e az egy milliót, mit éveimmel kereshetne.~Ő az ablakhoz
2665 3 | a husz év utáni kamatnak évenkinti egy harmadrészét a káptalani
2666 4 | jogot, keresztüleszem a két évet; mert bátyám tanácsot akar
2667 2 | Képzelem, te is fölséges evő vagy; egyszer meszsziről
2668 11| huszast remélve sug.~Faddi az "evolutio jurist" - világosan látja,
2669 28| bizvást fölmondhatja jövő évre a szállást; mert elalszik
2670 17| Bizonyitványom a mult évről nálam van. Mondám, s odanyujtám
2671 28| csontjai meddig birják el. Ön évtizedek óta csalja magát, mint télen
2672 11| mely a szakértők között évtizedekig tartó vitára adott okot,
2673 28| csináljanak, - részint, hogy ezáltal tulajdon értéküket ne fogyasszák,
2674 18| egyaránt nem érdekelt, ezé lesz a győzelem, vagy amazé?~
2675 2 | hogy egyet bizonyosan tudj, ezennel megirom: tőlem semmit se
2676 26| emlékezésével eléri az elmult ezeredeknek történetét, tudományával
2677 26| hogy máról holnapra és ezeredekre takaritsuk össze.~Ösmerni
2678 26| géppel, mely a járt utat, az ezeredéves kanyargásokat követné? Ó,
2679 21| le az ellenszenvet; de ez ezeredik egy év alatt menthetetlen
2680 29| ezeret, uramöcsém, - s azon ezerek, mint a hangyák, hirtelen
2681 29| mily rettenetes áron.~- Ezereket értett urambátyám?~- Nagyon
2682 24| hordtam föl a pénzt utánad ezerenkint az emeletbe, s annyit költöttél,
2683 13| nálam is van tiz darab ezeres.~- Nálam ugyan nincsen, -
2684 18| fekete kutyának a boltajtaját ezeresekkel, hogy maga se talál be az
2685 4 | tudni a jogelveket, az ezerféle szokásbeli törvényt, az
2686 15| szorgalmatosan nekik adta, mert ők ezermesteri ügyességgel tuladtak a különben
2687 26| emberszámban; de belértékben hány ezerre jut - egy?~A bonczteremben
2688 24| forintot, nézze meg, hány ezerrel becsülné föllebb ön ezt
2689 30| forintot kinált, neki megér ezreket; tehát föltettem magamban,
2690 4 | mint a méltóságos gróf az ezres bankónak, mikor a makkfilkó
2691 16| nézik nálamnál, pedig nálam ezresek vannak. Felelj arra, asszony,
2692 15| tervet, kilencz órakor két ezüsthuszassal tértek viszsza.~- Az én
2693 8 | mentében egy Bendegucz, roppant ezüstlánczczal, balkeze ugy volt a képen
2694 18| hogy pénzemet váltsam be ezüstre, vagy vegyek valamit; mert
2695 23| az ujtéren egyetlenegy fa volt a legközepén, arra
2696 14| ágyak elviselt, korhadt faalkotmányok voltak, s hasonlitanak a
2697 8 | milyen? Szürszabó komám fából metszetett szürformát, rápingálták
2698 10| lábszárunkba ugrik a kemény fabütyökről.~Nem is beszélek a lelki
2699 27| a zöldellő szigetbe, hol Faddiék ösmerősei már vártak. Összekeveredtünk.
2700 18| Különös kedve telt, hogy Faddiéktól a cselédeket elcsalja. Mit
2701 27| nézegetett, s a kerti lakon tul Faddinét láttuk lányával karon fogva
2702 19| Faddi nem kergetné. A nézők Fadditól vártak egy gorombaságot,
2703 1 | engem, barátom, - ha én önt faggatom, egyszersmind dolgozom, -
2704 13| mécsbélért, a mészároshoz faggyuért, akkor nézze meg, mérnök
2705 24| piaczravalót, s beszámolsz egy szál faggyugyertyáért is; mert egy zsebben két
2706 3 | Amit bátyám mondott, az a fagyos jóakarat, hasonlitott a
2707 21| minta huszonnégy ló a kemény fahajót.~- Helyre van az egyensuly
2708 15| huzok vele rovásokat, mig a fáig elkopik. Akkor ujra faragom
2709 3 | kalendáriumja; mert ha nagyon fáj, - azonnal berakatja czitromfáit,
2710 24| mert az megvallja, hogy fajankó? Én voltam az ő professzora,
2711 29| letépi a vihar az életnek fájáról.~Minden körülményt kikérdeztem,
2712 25| hát miért dicsérted?~- A faját dicsértem, - melyet ha mesterségesen
2713 29| bevett pénzen rögtön azon fajból ujat vesz, s ekkint a mérőszám
2714 10| Nem tartóztathatlak, - fájdalmad igazolva van. Megláttam
2715 27| kivált ha apámat látom, kit fájdalmaimmal megkeseriteni éppen nem
2716 6 | keresi szent Lázárt, hogy a fájdalmas kép szánalomra buzditsa.
2717 27| szivembe tekinteni, - mondja fájdalmasan lehajtva fejét, én a vagyonra
2718 26| szükségességét hiszi, mint a fájdalomét, mely a hanyag testet gyógyitásra
2719 3 | vihart, s a koronkint való fájdalomnak mértékéből okoskodott.~-
2720 8 | nótát jól lehuzzák. Bőgök a fájdalomtól, fölkapom a széket, ellenséget
2721 16| székben, hogy lábam ujja fájjon, és kénytelen legyek mérgemet
2722 28| Jaj, te pogány, - hová fajzottál el anyádtól?~- Anyám emlékezetének
2723 4 | jótékonysága bőven megvolt, a fák levelei teljes zölden virultak, -
2724 21| meglett férfi, könnyekre fakadna, ha észrevenné, hogy legkedvesebb
2725 22| bocsánat nemzedékeken át nem fakadt föl.~Éppen háromszáz esztendő
2726 13| éjszakát kivánok.~***~A faképnél hagyott bennünket. Faddi
2727 22| szemöldökü kezet szorit a fakó képü angollal, - a Dunaparton
2728 12| vele, aztán napról-napra fakóbb lesz. Ugy-e igazam van?~-
2729 1 | megél vagy belehal: azért a fakultás ezt a nagy szabadalmat drágábbért
2730 15| napon bennültünk a tanya falai között, a fiuk az iszonyu
2731 17| pókhálók, a régi szennyes falak között találtam. Kivántam
2732 26| hol az állat, melyet a falánkság kevesebbszer büntet meg,
2733 14| gyertyát, a fiu beharap a drága falatba; de jaj neki, ha csemcseg;
2734 28| fizetett falatokat utolsó falatig megette.~- Meddig élhetek
2735 18| hagynom, - a reggelinek utolsó falatjánál számba dugom a keserű gyüredéket:
2736 14| ágyakat, keresni féltett falatját, s ha veszekedéssel sem
2737 23| éhes koldus az irgalmas falatra, hogy álljon meg egy szóra.~
2738 27| már jól lakott e zsiros falattal; hanem annál éhesebb lenne
2739 26| mint te, mely amit föl nem falhat, ott hagyja a másiknak,
2740 21| neki nem árt, élvezettel falja. A természet az európait
2741 5 | körül lehetne venni nagy fallal, bátran fölirhatnák a kapura,
2742 4 | hogy el ne ragadjanak.~A faluk egyenkint maradtak el mellettem,
2743 4 | gazdagitotta. Eleinte a falusiak lassanként jöttek, utóbb
2744 5 | messziről inti a jámbor falusit, hogy itt az a bolt, melyben
2745 13| óra járásnyiról lenézem a falutornyáról az óramutatót. Rózsának
2746 11| midőn az órát harangozza a "famulus".~- Nem gilt az a terczia! -
2747 19| megeszel melléje kétszáz akó faolajt, hogy jobban csuszszék. -
2748 20| kikomponálta a nagysádat, ezt a fapénzt, melyért a félbolond az
2749 21| ép marad; mert a munkának fáradalmait s gyümölcsözését ösmeri;
2750 15| lakmározókat, s a nappali fáradalmat az ágyban pihentem ki. Másnap
2751 4 | tud egyéb osztályoknál. Ha fáradságáért jutalmat nem kellene elfogadnia,
2752 9 | ifiurat, érettem ne tiltsa fáradságát. Gonosz faj az anyjostul.~-
2753 1 | ok kényszerithette önt e fáradságos vállalkozásra.~- Félig egy
2754 26| fénye megtörött, pillantásuk fáradt, és a gőgöt megmutatni már
2755 16| Mért nem mondta, hogy faragatlan furkósbot vagyok, - olyan,
2756 15| most az anyja vékonyra faragja, mint a rajzónt, majd ha
2757 15| fáig elkopik. Akkor ujra faragom bugylival, csak vastagra,
2758 4 | Luczanapkor Luczaszéket faragott. Igaz e? kérdek az asszonyok,
2759 24| eszed, hogy hazahozd, aztán faragunk belőle gabonakereskedőt.~-
2760 5 | meglátjuk a nagy fekete faragványt, mely élő nagyságban képvisel
2761 21| kell másznod a fára.~Ez a fáramászás észreveteti velünk, hogy
2762 20| tenger én meg annak fenekén Fáraó király, hogy meg ne egyen
2763 13| fűszeres, én faluról jöttem, farkaséhesen rohantam a vendéglőbe, hol
2764 5 | varrva a szétrepesztett száju farkassal vagy medvével, - s az inas
2765 16| megharagszik valakire, az fasé, a náthája grippe, a nyakában
2766 26| senkit, a bonczteremben nem fásultam el, keresem a jobbat és
2767 15| anya.~- Barátom, - nagy fát mozgat, - erre nincsen bátorságom.~-
2768 12| Vidor ur, - ez a gaz fattyu régen kinozza önt, - mondja
2769 10| jogosult a részvétre, ha favágás közben a fejsze fokával
2770 24| mondá, hogy az utczán a favágócsalád mily kedélyesen rángatja
2771 23| vándorlást, visszavágyott a husos fazekak mellé, fölpanaszolta, hogy
2772 22| s a magyar a gombkötő-, fazekas- és csizmadiamühelybe szorult.~
2773 4 | főlő tüdő, nem férnek meg a fazékban. Ha a tüz kialszik, vagy
2774 1 | tisztán látom, hogy 1847-ben febr. 2-án a pesti német szinház
2775 16| mint én; mert a fiatalok február elején Németországból kikutatják,
2776 7 | remegett a csacska fiunak fecsegésén, - hátha megugrom? Nem biz
2777 7 | képet vágva, legélénkebben fecsegett, világos hasznomra, mert
2778 9 | kitéglázni.~- Ugyan? Mondám a fecsegönek, hogy én is közbeszóljak.~-
2779 9 | Ugyan ugy-e! - mondám a fecsegőnek.~- Persze, nem tudja az
2780 28| csalja magát, mint télen a fecske, csontjainak erejéből élt,
2781 8 | kergetni az egészséges testből. Fecskemódra kellene röpülni a tuzoknak, -
2782 1 | szinház leégvén, a városi fecskendők közül egy sem ért fel a
2783 15| egy nagy tőke kivántatik, feddhetetlen élet, hogy a felek bizalmának
2784 8 | magyarnak nincs kedve,~Sem fegyvere, sem szive.~Márcsak a komédiát~
2785 3 | hanem különös ingere van a fegyvernek, a vele való bánás kéjt
2786 22| is eltol az élet? Utolsó fegyverünkhöz kell nyulnunk, az észhez,
2787 7 | arczu leány ült, kezében fehérvarrást láttam, s midőn az anyának
2788 21| szép szám - tekintsünk a fejébe, tele van kenyérkereső gondolattal,
2789 22| ha elegendő betüt szedtél fejedbe: győzni fogunk.~Ki a legény
2790 11| látunk egy országban koronás fejedelmet, körülötte kormányférfiak
2791 18| most is tudom, min töröd a fejedet?~- No, törd el te, hadd
2792 9 | az a kréta; mert majd a fejedhez vágnám. - Pattog az asszony, -
2793 18| hirtelen, nekem szeget ütött fejembe, hogy az a fűszeres egyszerre
2794 8 | neki, hogy: asinus, hogy fejemben maradt: de mondhatom is,
2795 21| Tekintetes közönségünk fejenkint szép szám - tekintsünk a
2796 4 | öcsém - a végső kiszámitást fejezem be ebéd előtt, hogy délután *...-
2797 1 | elmondandó történethez, e fejezetből meglátja az olvasó, ki a
2798 28| elbeszélését a következő fejezetekben csak annyiban szakasztom
2799 1 | beszéltünk, kikerekitem egy fejezetre, s azonnal czimet is adok
2800 22| tolnai gyerek ijesztő számban fejezte ki, hány pecsovicsot vertek
2801 8 | országutja.~Udvarias bókkal fejeztem be a látogatást, és Faddi
2802 11| hogy fejezik ki: a jog fejleménye?~Kétségbeesetten néz a fiu
2803 11| emlékszem, a multkor a jog fejleményéről beszéltünk, - mondja az
2804 27| termetet, az aranyszőke fejnek kék szemei élénken tekintenek
2805 10| részvétre, ha favágás közben a fejsze fokával lábszárunkba ugrik
2806 19| számára annak a hires veszett fejszének a nyelét, amivel a feleket
2807 11| általában, azt a keveset, mi fejükbe ragadt, tekintélyt gerjesztő
2808 12| mintha fésü sem járta volna a fejüket. Beléptemkor egyszerre két
2809 23| ellen küzd a gróf, azt veri fejünkhöz, hogy bundára kenjük a zsirt,
2810 9 | valahányszor a boltba lépek, a feketekutya azonnal azt kiáltja a feleségére,
2811 10| fölért a kárpótlással, ha feketekutyáék másnap elkergetnének is.~ ~
2812 14| megfogja.~- Maga tudja, hogy feketekutyáékhoz én járok mosni.~- Tudom,
2813 9 | czukrot. A mérnök nem kell a feketekutyáéknak, mert még nem vett magának
2814 9 | jó kávét, onnét hoztam, feketekutyáéktól; minden hetivásárkor pontban
2815 9 | pár. - Olyan tenyere van a feketekutyánénak (ezt dühhel mondta, láttam
2816 2 | képzelik az ördögöt igen feketének.~ ~
2817 8 | bajusza.~- Ó - a bácsi még nem feketiti be a bajuszát, - annak még
2818 14| kenyérvadászt éhen veri vissza fekhelyére. Ha sikerült a kenyeret
2819 13| sima padlón, néha szőnyegen fekhetik, s urának kegyencze lesz.
2820 31| kelne.~- Mindjárt az ágyba fekszem én is, - mondám szédelegve,
2821 11| tudományt, a jogot, mely a féktelen embernek határt szab bitangoskodásában.
2822 11| ugyszólván vad életből, a féktelenség állapotjából társas viszonyba,
2823 26| mikor a nyavalya hanyatt fektet, s nagyravágyó testedből
2824 24| panaszolkodhatnám; mert vele feküdtem egy ágyban, s ő még most
2825 25| valódi ellenőrje a természeti fekvés, azaz: meg kellene mérni,
2826 25| és egyéb vadat, mikor a fekvését érzi, - ő folyvást a ládára
2827 28| előttem az ajtót, s az ágyban fekvőre mutatott, hogy az az, kinek
2828 11| fel a könyvet a tegnapi feladványért, s egy látásra fölfalnának
2829 17| kedves öcsém. Miattam ma félbenhagyhatod, - sőt én tanácslom, légy
2830 4 | most itt vagyok.~A pinczér félbeszakasztotta a beszélgetést, - a mérnök
2831 20| ezt a fapénzt, melyért a félbolond az utczára tolja ki fejét,
2832 6 | Imádkozni sem lehet a félbolondtól, - jobbra balra kapkodja
2833 17| Keresztények vagyunk, tegyünk jót felebarátainkkal, kedves öcsém, - hát csak
2834 23| várja meg, mig hálópajtásom felébred, - ne szóljon neki, hanem
2835 16| lesz minek elpárologni.~- Feleded, férjem, hogy hozományomról
2836 23| volt a hatodik.)~Kedves, feledhetlen délutánok, miért felednélek
2837 1 | második emeletig, - hogy feledhettem el, hogy az én lakóm voltaképpen
2838 13| gondolkozásuak soha sem feledik.~ ~
2839 5 | ternót; hanem a csapófát ne feledjük ki.~Megalkudott a falusi
2840 30| ilyent tudni, hogy el ne feledkezzem magamra vigyázni!~- Egy
2841 23| feledhetlen délutánok, miért felednélek el? Öt garas áru kávé mellett
2842 30| emlékeztetned, - amugy sem feledném el; hanem megérdemletted! -
2843 27| most látom, később el fogom feledni.~Az asszony, mint házuk
2844 15| kitaláltam, hogy kinek nyakán feledték az elmult este.~- Minő különbség:
2845 16| gyereket, ezt a boltos nyakán feledtem volna, s egy ütet taplóra
2846 4 | A jó öreg plébánost sem feledtük el, kitől a diákgyerek elkerült
2847 19| fejszének a nyelét, amivel a feleket szokták kielégiteni.~Diákpajtásaim
2848 3 | Mennyi kétszer kettő?~- Négy! Felelék nevetve a tarka kérdésre,
2849 17| váltókat?~- Egyet sem! - felelém. A termelők a gabonát készpénzre
2850 11| Boldogságos isten, milyen félelem ez, - ekkora erővel egy
2851 4 | fizetett-e vagy árvereltünk? A felelet az volt, hogy készpénz nem
2852 8 | kellett lenni az igenlő feleletnek, - elhitte és mosolygott.~-
2853 30| ha megmondja, mint nyer a felelettel, ha Faddit még ma kiteritenék
2854 13| örült a vén bolond? Erre az felelhetne, aki azt tudná, hogy miért
2855 15| hogy fia játszik-e? Nem felelhettem; mert én nem értem rá éjjelenkint
2856 23| mire az indus egykedvüen feleli, hogy igen bizonyosat tud
2857 11| Nem kérdezem egyiket is, feleljenek önmaguknak, mernének-e az
2858 17| eljárásért a váltóösszeg erejéig felelős.~- Kilel a hideg, fölüt
2859 18| elárulni olyannak, kinek felelősséggel tartoznám? A levél magyarul
2860 22| s ha megszólitottuk, azt felelte: Nix ungrisch.~A hidnak
2861 20| szemei ijesztőleg meredtek felénk.~- Mit árulnak ebben a boltban?
2862 2 | már láttam, hogy csak a félénkek képzelik az ördögöt igen
2863 20| kedvéért sem eszem, még feleségeméért sem, pedig nagyon szeretem.~-
2864 2 | pimasz. Hozzám ne jöjj, - feleségemet, édes testvéredet szeretetből
2865 29| ekkor az ugorkafán mászkáló feleségemre, hogy: asszony, készen vagyunk
2866 9 | feketekutya azonnal azt kiáltja a feleségére, hogy achtmal acht. Megszámláltam, -
2867 19| mondta, - most ordit otthon feleségestől, hogy elcsaltad házától
2868 24| csontos ember, mint a - feleségétől?~Szerettem volna az utczán
2869 18| hogy el ne röpüljön; mert félesztendő óta nem kél, a koldus is
2870 30| menyasszony.~- Ki volt az a féleszü?~- Történetesen én vagyok,
2871 28| bemutattam néhány háznál, s félév alatt a gyakorlatból folyt
2872 28| hevert bennem az orvosság, ma felforditotta véremet, s van annyi bátorságom,
2873 28| Önt keresem, - mondja félhangon, - ha volna ideje velem
2874 29| tőkét megcsonkitani, nem félhet az árak esésétől; mert a
2875 22| őszi legyektől éppen nem félhettünk. Lemondtam a háboruról.~
2876 8 | czukordarabok, légköre rózsaszin felhő, itala lepárolt harmat, -
2877 8 | mikor a papirossárkány a felhőkbe rohan.~- Igérje meg kegyed,
2878 21| gyémánt haza kerül, értékét felismeri; de az apa kevés időig gyönyörködik
2879 27| közönséges szépség, könnyen felismertem.~Valaki befogta szemeimet.
2880 5 | helyett. Mi egy jó napot félivre irunk, holott a felső-örsi
2881 24| beszéltem józanabban. - Ne félj, én meg nem bolondulok egy
2882 8 | bajusz, hogy a cselédek féljenek.~- Hát a mi cselédjeink
2883 23| nyikkanni egy csibelopó. Ne féljünk, még mi vagyunk az a faj,
2884 20| szabály szerint megcsináltam, félkesztyüs kezeit magasra emelem, hogy
2885 15| hihetőleg még alszik.~- Felköltöm, - mondám - készülnie kell
2886 15| az égből, hova a kesergők felkönyörögték. Egy órával később elállt
2887 17| kötelet, s azzal fogja magát felkötni. Képzelem, miként iszonyodnék
2888 6 | Lázárra, most hosszan nézi a félmeztelen testnek sebeit, elgondolja,
2889 9 | kerékben törnek meg; mert a jó felmondta benned a kvártélyt, bántott
2890 21| megbámultathatná, hanem ön félne tőle, mint most anyjától,
2891 2 | hogy álmos szemeimet akkor felöklelte.~- Hallja az ur! - mondám, (
2892 24| sem hagyja.~Az öreg Faddi felöltözötten sétált a vendéglői szobában, -
2893 9 | falhoz a bába, mikor először felöltöztetett, - ordit a vénasszony a
2894 20| magasztost a köznapiság vaksága felösmerni képtelen.~- Ön királynéja
2895 24| lábszárát a balra helyezé, féloldalt felém fordult, s azt mondja:~-
2896 6 | hogy mit mondhatna még felőle. A gabonakereskedőné (most
2897 20| pitypalattyok nyelvén álló félóráig. - Megérdemlettem volna,
2898 7 | elfeledtem, azonnal interpellált, félreérthetetlen czélzással.~- Hahó?... kérdi
2899 27| Faddi uram, s mellém ült a félreeső asztalnál.~- Egészség ellen
2900 3 | megér egy milliót!~Ezt félreismerhetlen elmélyedéssel mondá, nem
2901 2 | valóban megdöbbent, hogy hátha félreismert, - mert amugy ritkán látott,
2902 15| a másé! A szeles játszó félrelökött, a játszmát elvesztette.~
2903 3 | Aranybárányban" öt esztendő alatt félrerakott harminczezer forintot; pedig
2904 7 | mi is valamennyien. Én félretettem a széket, mint a többiek.
2905 13| Mondja Faddi, székét félretolván, s a mellette ülőnek lábaszárát
2906 5 | félivre irunk, holott a felső-örsi prépostságnak adománylevele,
2907 4 | valami féreg, az alföldről a felsőbb vidékre jöttek a ráczok
2908 28| jelenetnek behatásával, - néha felsóhajtottam; mert én sem valék kőből
2909 28| remélem, elhiszi.~- Nem félsz, hogy kitagadlak?~- Nem
2910 19| okát, a venni kivánókat felszólitá, hogy a bánatpénzt tegyék
2911 24| Férjemuram és feleségem asszony.~Feltalálták az ébresztő órákat, melyek
2912 21| hogy az élettől azok nem féltek, kik szerény erszénnyel,
2913 14| járja az ágyakat, keresni féltett falatját, s ha veszekedéssel
2914 26| villámjától egy féreg életét félthesse? Hamvadó mécs vagy, melyet
2915 1 | melytől pedig az arszlán is félti a fülét, hogy elvágja.~-
2916 18| fiskáliskoromban is kezetcsókolok. Feltörtem a pecsétet, elolvastam a
2917 7 | gombkötő inast.~- Ugy ne féltse kegyed a könyvektől, szólék,
2918 29| körülnézett a szobában, s feltünt neki három aranyozott keretü
2919 18| hirrel borotválta meg a félvárost, s ebből természetesen következik,
2920 23| mert ez ugy szereti, hogy fenékig vastag legyen, mint a kanizsai
2921 6 | gyémántos gyürü ragyogott, s a fény a fűszeresnének (az volt)
2922 20| ha nem fizetek, csőddel fenyeget.~- Szabad közbeszólnom?
2923 21| nevelőintézetben kitünő fényesre köszörülik, hogy - mint
2924 6 | Szerencsére a sárgát és fényest nem lehet bolondjában arany
2925 27| Megértett az öreg, szemeiben fényleni kezdett az a gyöngy, mely,
2926 25| te bomlott óra, - de ferdére jár az eszed, - czivakodik
2927 21| szintelen bőrü; de belől féregtelen és jóizü. Tetszik önnek,
2928 8 | kivétel nélkül erősebbek a férfiaknál.~Kinyilt az ajtó, Faddi
2929 28| először, - beszéljen ön férfias komolysággal, - a többi
2930 18| csak abban különböznek a férfiborbélyoktól, hogy az asszonyok csak
2931 16| megy, - egyet sem, melyből férfiember a kenyérkeresetet tanulja.
2932 1 | az ördögénél; mert amely férfin az öltözködési gond nagyon
2933 1 | higgyék el a szép olvasónők, férfinak épp oly kevéssé alkalmas
2934 24| miért csókolnám meg a nagy férfiunak lábanyomát.~ ~
2935 26| azt mondhassa: mily apró férgek! Igy nem alkuszunk, te,
2936 24| hivatalt, kénytelen a kormány a férgeséből választani.~- Valóban több
2937 23| kénytelenek vagyunk fölszedni a férgest. - Eddig az adoma, kedves
2938 29| mit kérjek tőled, hogy az férjemet megörvendeztesse?~- Valóban
2939 16| férjem, tudom, mivel tartozom férjemnek: elragad a nemes buzgóság,
2940 24| tapasztalatlan gyermeknek? Férjemre is nézzen ön, - most fog
2941 24| Férjemuram és feleségem asszony.~Feltalálták
2942 20| e házat megvettem az ön férjétől.~- Férjem bizonyosan megőrült.
2943 25| vagy, öcsém, mint én, rád férne a jó szerencse, s azt a
2944 14| kérdi az én asszonyom, - nem fért maga valahol a spirituszos
2945 4 | év mulva megemlegetik.~A fertálymágnás a második szin. Minden érdeme,
2946 4 | magas arisztokrácziánk, fertálymágnásaink nincsenek, professzorok,
2947 19| városbirónak? Mikor mennek a fertálymesterek a korcsmába itczét vizsgálni?
2948 3 | találnak egymásra, mégsem fértek meg: Kain agyoncsapta Ábelt.
2949 23| mondám, hogy nappal hatan fértünk meg a tanyán, - éjjel pedig
2950 25| látom, egyébnek nem való, a festékről látom.~- Ettél ma már ebédet,
2951 1 | szerep főleg másnak jut, a festéstől elállok, különben is igaz
2952 24| sipkámba.~Az asszonyt pirosra festette a szégyen. (Sok asszony
2953 27| ugy néztem, mint a remek festményt, - most látom, később el
2954 8 | mázsás embert nem ajánlanék a festőnek, hogy véznát mázoljon róla;
2955 12| borzasak voltak, mintha fésü sem járta volna a fejüket.
2956 25| oldalt sürün állnak, mint a fésüfogak, s az egyenességből a fogak
2957 12| álltak, s kérdem őket:~- Jó fésüje van az öregnek?~- Ég a fejem
2958 25| kanászbojtárok szokták egymást fésülgetni?~- No lássa, urambátyám,
2959 16| nyakában a csuz rheuma, ha fésülködik, az toalett, (márcsak ugy
2960 9 | dohánypusztitók, - riad rájuk Rézi, a fészekből jöttök ugy-e?~- A litániáról
2961 23| posványt meghagyni réczevadászó fészeknek, egy kis friss törvényt
2962 4 | intelligenczia, - s mellettünk feszeleg a garasos arisztokráczia;
2963 11| Barabás helyett az üdvözitőt feszité meg; pedig a tömeg meggyőződhetett
2964 22| az izmok kinyujtása és feszitésére, s a nyughatlan gyermek
2965 19| kényelmesen érinthesse a feszitett bőrt, mely alatt disznókorában
2966 27| a jeruzsálemi zsidók nem feszitették meg Krisztust?~- Megfeszitették;
2967 23| áldozatbárány egész délutánra.~- Feszitsd meg! - mondja a vitázni
2968 22| az emberbőrt kellő alakra feszitse. A gyermeket melegebb vére
2969 25| mert lelkében ezer gyanu fészkelt.~- Ha tudnám, hogy maradék
2970 4 | télen ott lakom, az rendes fészkem a megye székhelyén.~- Egy
2971 21| mértékkel. Otthon, tulajdon fészkemben látok egy asszonyt, ha a
2972 3 | a veréb. Kilökött a sors fészkemből, anyám elköltözött, s erőtelen
2973 23| ide Faddi urat? - Ezt a fészket az öregurak el szokták kerülni.~-
2974 19| Mit ir atyám? Kérdi Rózsa feszült várakozással.~- Küldi atyai
2975 29| nemrég irtam az öregnek, hogy fiában jövendőre megbizhatik. Kizajlott, -
2976 13| a káposzta. Tanittasd a fiadat, barátom, grójersajt, -
2977 24| különös dolog?~- Kifizetem fiadnak adósságát azon föltétellel,
2978 24| egész vagyonomat áldoztam fiadra, (most már odaadta Faddinak)
2979 24| ilyent nem mondanál, mikor fiadról beszélsz.~- No, asszony, -
2980 13| töltsd tele a poharat, igyunk fiaink egészségére.~- Ne veszekedjetek!
2981 21| ember, mint a buzakereskedő. Fiamban gyönyörködjem? Kezet nyujt
2982 29| veszik, mint az igazit, - fiammal tehát évek óta az én nevemet
2983 19| mutathatom.~- Keress magadnak fiatalabb bolondot, az se legyen atyádfia. -
2984 16| nem részegedtem még meg, a fiatalabbak többet tudnak, mint én;
2985 18| filozófiát szeretik meg a fiatalemberben? Jaj volna akkor a professzoroknak,
2986 1 | az én dolgom, - mondám a fiatalembernek, - mindennek van értéke.
2987 27| találkoznak a gondtalan, épkézlábu fiatallal; egy légkörben pezsg a fiatalnak
2988 27| fiatallal; egy légkörben pezsg a fiatalnak vére a megnyomorodott aggal,
2989 16| tudnak, mint én; mert a fiatalok február elején Németországból
2990 8 | a kisasszonyt, hogy kora fiatalságában hamis fogakat rakat be.
2991 13| regényirók összehoznak két fiatalt, s azt mondják: az első
2992 8 | az anyjuk számot vetett fiával, s a tanulásban közösen
2993 23| ki mondani merné, hogy a ficzkónak tüdőbaja volna. Igy parancsol
2994 30| Császárfürdőtől.~- Nem?... mondja oly figyelemgerjesztő kiváncsisággal, hogy kabátomat
2995 27| tömegesen álltak, mert az eddigi figyelemnek tárgya e hölgy volt, s akik
2996 5 | tettek be, hogy arra állva figyelhessen embereire és a vásárlókra.
2997 29| Sorba nézegette őket, s figyelme középen ragadt meg, az ügyvédi
2998 24| czifra kanapén.~- Köszönöm a figyelmet, különösen megtiszteled
2999 11| alakitásával kikerekiteni, hogy a figyelmező könnyen kitalálja. Egy huszast
3000 31| csöngettem, hogy cselédemet figyelmeztessem, és a szükséges orvosságért
3001 3 | ugy-e?~- Értem, bátyám figyelmeztet, hogy vigyázzak; mert a
3002 24| maga!~- Nagyon mulatságos figyelmeztetés.~- Hogyne volna mulatságos,
3003 27| első találkozásunkban azon figyelmeztetésemet, hogy a családi kötelékét
3004 1 | fiatalember! Mondám jó akaratu figyelmeztetéssel az észrevett keserüség ellen.~-
3005 11| elmondhatnám, vessünk számot, figyeltek-e önök azon szavaimra, melyeket
3006 4 | mire én bizony isten nem figyeltem; mert ugy vettem észre,
3007 13| Ugy-e, mérnök ur, nagy filkók vagyunk mi itt négyen?~-
3008 13| megáldott az isten egy filkóval, - oskolába küldtem, hogy
3009 11| odagyülekeznek, hogy zavartalan filkózhassanak ott leghátul. Ezek az esztendőnek
3010 3 | álmodozva kibötüztem, hogy egy fillér hiján megérek egy milliót;
3011 23| van-e?~- Hála Istennek, egy fillérrel sem tartozom.~- Baloghot
3012 1 | meglehet, nem ér egy fillért.~- Az az én dolgom, - mondám
3013 18| hiszi ön, hogy a lányok a filozófiát szeretik meg a fiatalemberben?
3014 22| régi közmondás szerint a filozófusok között akármi bolond gondolatnak
|