Chapter
1 2 | Patvaria.~Igen szépen kérem az olvasót,
2 2 | cserére kényszerithettem. Igen kapós dolog urnak lenni,
3 2 | azt is megvallom, hogy igen egyszerű ok vezetett ez
4 3 | Kénytelen lennék vele.~- Igen természetes; mert oka volna
5 3 | megválasztottuk Juhászt igen okos embernek. Ennek folytán
6 4 | Talán más országokban sem igen haladtak egyébben, mint
7 6 | lehetnek; mert a férj mindig igen okosan beszélt, holott tudjuk,
8 6 | megeszik a mézet? Mire a bölcs igen nyugodtan azt felelte: Azt
9 6 | a hamuban is keresi. Én igen természetesnek találom az
10 7 | hogy mélyen aludtam, s igen furcsákat álmodtam: álmomban
11 7 | nyomja.~- Sokalja az ifiur?~- Igen, sokalom.~- Többen is sokalják
12 7 | tudományért sokat adnak, s igen kezdik mondogatni, hogy
13 8 | tudományok nyelve.~- Következőleg igen kevés emberé. Maradjon a
14 8 | Ellenségeket akarsz szerezni?~- Igen: a nyugalom halál, - a küzdelem
15 9 | Előre megkészitve?~- Igen, méltóságos uram, - hogy
16 9 | változtathatjuk; hanem a husa igen jó.~- Tökéletesen egy véleményben
17 9 | főjegyzőmnek ezen jó hirt?~- Igen olcsón, kész-ingyen fogom
18 9 | legjobb szándékról. Holnap igen szép lenne a fejedelmet
19 9 | ajálkozott senki; mert a kudarcz igen világos leendett.~A gyülésnek
20 9 | nem volt feltünő, de sőt igen megfoghatónak vélték, hogy
21 9 | gyülés eloszlott, a főispánt igen kevesen követték a mellékterembe,
22 9 | folytathatónak jelzi.~- Alispán ur igen szoros barátságban él a
23 10| igazságokat, s ez már azért is igen kapós volt, mert kevesebb
24 10| nemzet fölügyelete alatt igen sokra jó, - azért a tanulást
25 10| hangosan szól, - s hihetőleg igen bölcsen igy okoskodik: Mi
26 10| engedékeny főnemesség nem igen mert pártunkra állni. Mig
27 10| s anyagi téren a nagyság igen biztos és igen haszonhajtó.
28 10| a nagyság igen biztos és igen haszonhajtó. Igaz, a politikai
29 10| kormányoztunk.~- Egyet kérdek még: igen nagyot, - mondja a kanczellár, -
30 10| csinálták, a következés szerint igen ügyetlen, most aggódjanak.~ ~
31 11| volt, azt felelte a főpap: "Igen, apám kanász volt, és én
32 11| bizonyosan fölkopik az álla. Igen; de még másra is van szükség.
33 11| Egymásnak ellenségei?~- Igen, - most azok vagyunk, s
34 12| Páratlan könnyü felfogása igen korán magába ölelte a szakmai
35 12| kalitkában. Sok fiatal ember igen derék gyerek, a professzor
36 13| Nem néztem meg; mert igen hihetőnek véltem, hogy azon
37 13| a főjegyző. - Eljárásom igen egyszerü, másnál szolga
38 13| nálam emberré lett, igy igen jutalmazó tőke, melynek
39 13| volna eltünni; mert a vendég igen fiatal volt arra, hogy a
40 13| érezte, hogy a forró vér igen melegre piritá. Össze-vissza
41 14| a gyakorlati tájékozás igen megnyugtatta. Hosszabb beszélgetés
42 14| öreget, kitünő tulajdonságait igen élénken kiemelé, aztán a
43 14| gyüjteni, e czélra tehát igen alkalmas lesz a megyének
44 14| hogy baj nem történt, és igen természetes, hogy a nagyobb
45 14| engedte el a tréfát, mely igy igen olcsóba került.~- No, csak
46 15| vagy a szűrt a foltra?~- Igen jó kedvem van, urambátyám;
47 15| tapasztalta, hogy összetartással igen sok lehetséges, és mert
48 15| a teljes megaláztatáshoz igen közel álltunk, a fölébredt
49 16| haladás jótékonyságáról?~- Igen sokat hiszek, barátom, s
50 16| ellenveti a másik.~- Igen kemény kifejezést használtál,
51 16| vállain hordozzon, s nem igen ösmerek olyan bátor ficzkót,
52 17| rendeltetés, - szerepnek pedig igen élhetetlen. Elő a nemesebb
53 18| mandulán hamar meghizik, és igen puha lesz a husa.~Ez volt
54 18| hogy Csillag Péter külön igen hires volt; mert Kulcsár
55 18| hogy a szamárnak a szalma igen sárga, s mig azt zöldre
56 19| testvérnek közeledését, az egyik igen komoly, a másik igen eleven,
57 19| egyik igen komoly, a másik igen eleven, miként vezesse a
58 19| vallja a férj, - tudod, mikor igen boldog vagyok, hozzád sietek;
59 19| Kedves feleségem, ma én igen boldog vagyok.~- Mondd el
60 19| hetek első napjaiban.~- Igen boldog vagyok!~- Megmondod,
61 20| kellett, ajánlkozott, hogy: igen is elmegyek. Ezért maradt
62 20| éjjel gyertyázni szokott.~- Igen is, szoktam.~- Hallja, maga,
63 20| nemesi jussokat, s tőlem igen sokat vár a kormány; mert
64 20| hajszálnyit sem engedtem, s igen köszönöm, hogy méltóságod
65 21| nevetve a vidám czimbora, - igen okosan beszélsz, még megfogadtatod
66 21| garázdaságot?~- A következményekért igen, - okoskodik Kapus, - ösmernünk
67 22| Ugy ez tiltott munka?~- Igen, hanem egy befolyásos kéz
68 22| foglalatja a könyvnek?~- Igen! A gróf mint legszükségesebbet
69 22| egészen?~- A nagy tömegről igen, azt kell ösztönöznöd, ki
70 22| ódon fal egyre különösen igen jó volt, hallgass, megmondom,
71 22| meglátszik a nyughatatlanság?~- Igen örvendek, hogy ön még nem
72 22| akarják a grófot meglepni.~- Igen köszönöm, hogy figyelmeztetett.
73 22| bolondériákat birálják meg önök?~- Igen; mert arra köteleztük magunkat,
74 22| tisztelnénk meg, következőleg, igen világos, ha mi azt adjuk
75 23| grófnak szállására, hol a gróf igen nyájasan fogadta.~- Főjegyző
76 23| kérdi Csillag elbámulva.~- Igen; mert ha jól értesitettek,
77 23| magyarázza a főjegyző, - s igen természetes a meglepetés,
78 23| kezdé nem érteni a dolgot, s igen kiváncsian várta az alkalmat,
79 23| hogy ösmerné, s én például igen makacs kormánypárti lennék, -
80 23| mondhatom, - hanem ennek igen természetes oka van a multban.
81 23| Negyed órával előbb nem, most igen, még ha nekem csinálnák
82 23| hogy az ügyvéd Kapusnak igen tisztán irt sorait nem olvasta
83 23| látogatták meg, kikkel a gróf igen derülten társalgott, midőn
84 24| s elküldtem a grófnak.~- Igen rosszul méltóztatott cselekedni;
85 24| ösmeri azt a fiatal embert?~- Igen jól, méltóságos uram.~-
86 24| fiatal ember multját?~- Igen.~- Mi ösztönözte e fiatal
87 24| Mert szüksége van ránk; de igen ügyesen számit a kormány
88 25| ajtón kopogattak, s egy igen fejhajtó uri ember jött
89 25| nem bizunk, s mindjárt az igen erőset hivjuk: nem vendégünk
90 25| asszonynak intézkedését.~- Igen is, kinjában; mert a mit
91 25| Alkotmányos fogalom szerint: igen.~- Engedelmet, ez gondolatnak
92 25| tudni, mi az a donáczió?~- Igen.~- Tekintetes ur tudja,
93 25| hajtod a vizet?~- Látszólag igen; hanem, barátom, a politika
94 26| összetartásuk a mérsékletben. Igen szennyes érdekeket tapasztaltam,
95 26| oldalon.~- Helyesen mondád, s igen szeretem, hogy kitaláltad.~-
96 26| Tanulni fog!~- Fog?... Igen röviden feleltél, s hihetőleg
97 27| ternóleső fiatalságnak.~Igen is, lutrizik a nemes fiatalság,
98 27| s hogy a találó igazság igen háládatos közönségre talál
99 28| pinczérpofozás s ezer más apróság igen bocsánandó bün, ha jurátus
100 28| is, hát még 1830-ban, s igen elhihető, hogy a Hollingerben
101 28| melytől kitörést vártak.~- Igen!... mondja erre a vezér, -
102 29| tudatlan embernek bátorsága igen sértő; mert csak goromba
103 29| gondolkodásnak egy uj eredménye, s igen csiklandozta, hogy a Hollingerben
104 29| egy elkapatott szónokát igen helyesen megczáfolja.~A
105 29| mondani véleményedet.~- Igen, azt cselekedtem.~- Hát
106 29| egyoldalulag gyakoroljuk.~- Igen, s épen azért mondják rólunk,
107 30| miatt a Hollingerból egy igen mellékzugba kelle bujtatni
108 30| fiatalságnak ezen része volt az igen éljenző és igen pisszegő
109 30| volt az igen éljenző és igen pisszegő az országgyülésen,
110 30| nagy hatalom az a fütty?~- Igen tudom, - még azt is, hogy
111 30| megnevezetlen helyről. Az irás igen női kézirásra mutatott,
112 31| sem! - Válaszolt Faragó igen kedvetlenül.~- Igaz, hogy
113 31| ballépéstől azt, kit ösztöne nem igen sürget a jobb utra, - másodszor
114 31| embernek ennyi józanságát?~Igen! hiszem; mert fiatalságomnak
115 31| vonalra helyezhet vele, vagy igen közel viszen hozzá, hanem
116 31| az. Gyermek abban, hogy igen komoly órában kifejezi aggodalmát,
117 32| fejleszthet. Más nem képzelhető.~Igen; de Mocsáry attól fél, hogy
118 32| botrányt.~- Botrányt?~- Igen, az a csapat, mely hosszu
119 32| az "Au"-ban, a közönség igen természetesen a magyar szinházba
120 32| kértek, hogy fölkeress?~- No, igen!~- Mind a kettő?~- Mind
121 33| dolga. Fejezi be a mondatot igen kiszámitva, bevágván a lehető
122 33| másik szobába.~- A gróf igen szereti önt! Mondja Csillagné.~-
123 33| Miképen értsem ezt?~- Igen könnyen. - A kedvezések
124 33| visszatoljanak.~- Vissza?... ez igen kis tér.~- Nincs különben,
125 33| emberektől, - az emberek igen későn lesznek okosan számitók, -
126 33| sorozatból, melyre egyszer-máskor igen bizton vállalkoztam volna.
127 33| herczegasszonyokat kerülje, - hihető, igen megbánná vállalkozását.~-
128 34| fiatalok elkomorodtak. Kevésben igen sokat mondott az a szinlaposztó,
129 34| egyszer az első tálból, igen jó izün esett.~- Sicz, macska! -
130 34| Rendelkezhetem a kézről?~- Igen! - mondja a lány azt értve,
131 34| kérdi az ifju élénken.~- Igen! - mondja Lóri.~Faragó már
132 34| egyenkint, hogy ma véletlen igen soknak dolga van otthon,
133 35| mennyit kért, hanem a levél igen hosszu volt, pedig az öreg
134 35| s megirta, hogy máskor igen röviden ir, s az lesz a
135 35| ott érne, hol már egyszer igen fájt. Leveledből fölfogván
136 36| tolakodjam.~- Tolakodni?~- Igen, méltóságos uram! Csillag
137 37| Az öreg fölolvadt, fiát igen érett eszünek találta; mert
138 37| rendelkezhetem.~- Akkor igen sebesen beszéltünk, fiskális
139 37| elpirulva.~- Visszatehetem?~- Igen, hanem most engedelmével,
140 37| van a kathekizmusban.~- Igen, meglesz.~- Az a levél nem
141 37| bánat is van a világon.~- Igen:~Nekem is van búbánatom,~
142 37| volna, hogy egy általa irt igen komoly levél éppen ő hozzá
143 37| az öregnek: értetted?~- Igen! - felelt a leány, egész
144 38| rajta a kedvetlenség, s igen örült, hogy Ida a kertnek
145 38| jegyzi meg Ida, - ma ön igen kedvetlen.~- Nem tagadom,
146 38| dolgot, s megvallom, amaz igen komoly. Megigérte Ida kisasszony,
147 38| Ne mondja ki e szót, mely igen lealacsonyitó.~- Lám, mennyire
148 38| látható fájdalommal, - ön igen erős akar lenni, kész a
149 38| állatja, valami madara?~- Igen, egy kanárimadaram van,
150 38| madaram kényeztet el?~- Igen, az a kis tudatlan állat,
151 39| mondj semmit, fiam, most igen boldog vagyok.~- Ne tiltsa
152 39| sorokat Lórival?~- Lórival?~- Igen, - felel Imre, ezen sorokat
153 39| Mutatja Faragó a levelet.~- Igen, - mondja a leány elpirulva,
154 39| Reménylesz fiadban?~- Igen.~- Ugy reméled azt is, hogy
155 40| a világ sora, hogy...~- Igen is, kap a szóba Imre,...
|