Chapter
1 7 | sohasem tud megvéniteni.~Csillag Pál megyei főjegyző uram
2 7 | alatt mászkálni. Az öreg Csillag e szerint meggyőződvén,
3 7 | magzatja nevénél fogva ugyan csillag, természeténél fogva pedig
4 7 | Faragó volt az első eminens, Csillag Pál a második; ez békitette
5 7 | annak nincs lelke! mondja Csillag a közönséges szólásmód szerint.~-
6 7 | Elérték a falut, melyben Csillag Pál barátunk lakott, a kocsis
7 7 | lakom.~Igy növelkedett föl Csillag Pál. Nyughatatlan vére folyvást
8 7 | barátjának, az a multban élt, Csillag a jövendőt kereste, amaz
9 7 | itéletet mondott, mint alispán, Csillag, mint főjegyző azon tünődött:
10 8 | itéletet az igazságkérőnek. Csillag Pál ur szintén e két diák
11 8 | ott már nincsen vármegye, Csillag Pál főjegyző pedig a ludtollnak
12 8 | parancs, Faragó alispán Csillag barátját szivesen kérette,
13 8 | Hosszabban hallgattak. Csillag elmélyedt terveibe, hátrahanyatlott
14 8 | hirtelen elmult, - mondja Csillag, - ezután magyarul fogunk
15 8 | felvilágositást, - mondja Csillag, - Róma nagy volt hatalmában,
16 9 | ebédre.~Faragó alispán ur Csillag Pállal együtt ment a főispánhoz,
17 9 | hiányzott a főfő ember, Csillag főjegyző, kiről általánosan
18 9 | mintha valaki fojtogatná. Csillag jól látá barátjának izgalmát,
19 9 | Méltóságos uram! - kezdé Csillag, ösmertem egy embert, ki
20 9 | fog történni, - állitja Csillag, - méltóságod holnap ilyenkor
21 9 | A vivátok elhangozván, Csillag kelt föl, s a rendeknek
22 9 | mellékterembe, a többség Csillag Pált házáig kisérte, s még
23 9 | véleményen, - mondja Faragó. - Csillag barátom nem rajongó, mindennek
24 10| engedné nyulni a borbélyt.~Csillag Pálnak inditványa fölzavarta
25 10| egyedül a kormányt szidta. Csillag békét hagyott Bécsnek, az
26 11| olvasót Kapus Jánosra, ki Csillag Pált még diákkorában fölvette
27 12| hintó állt meg, melyből Csillag Pál főjegyző ur messziről
28 13| kellett, melyik itt tekintetes Csillag Pál urnak laka?~- Épen jó
29 13| közül most már kiszabadult. Csillag jól érezte a lánynak odasimulását, -
30 14| tudniillik a politizálásból. Csillag a politikából áttért az
31 14| kihuzta a hosszukás csomagot.~Csillag azonnal kibontá a köteléket,
32 14| vesztette el. Visszagondolt Csillag a tegnapi elválásra, barátja
33 14| el a csomót.~Végignézte Csillag az iveket, egytől-egyig
34 14| hiába beszél akárki! Mondja Csillag, megemlékezvén, hogy már
35 14| engedni különben sem szokott. Csillag egész szeretettel rajzolá
36 15| csak ezerkétszáz forint.~Csillag Pál magával vitte Kapust,
37 15| itt a papiros, - mondja Csillag, előrántva a magyar tudóstársaságnak
38 15| tartott, Faragó eltávozott.~Csillag jól vigyázott az öregre,
39 15| mondjuk e vádat! Jegyzi meg Csillag.~- Keményfejü az öreg, és
40 15| értek föl a római müvekkel.~Csillag az estebéd alatt nem egészen
41 15| legutolsó helyet választá, Csillag pedig jóval előbb odavonult,
42 15| való vágy! - Magyarázza Csillag. Nem rossz szó.~- Tehát
43 15| félbenszakadt a beszélgetés. Csillag begombolá öltönyét, hogy
44 16| másikon meg ne mutathassa. Csillag már tegnap elejét akarta
45 16| csak igazad! - okoskodik Csillag. - A tanitó szembeáll egy
46 16| zárszámadás! - szól közbe Csillag. - Tériteni indulunk, a
47 16| barátom! - hangoztatja Csillag.~- Ösmerjük a jutalmakat,
48 16| nyelvbeli eltérést nem! - Mondja Csillag az öregnek.~- Megmondám
49 16| barátom, - figyelmezteti Csillag az öreget. - Századokig
50 16| kapok, barátom, - mondja Csillag, - ezt szégyeneljük, hogy
51 16| mentek el a vendégek; de Csillag nem nyughatott, elővette
52 16| lezárva van.~Ezen levelet Csillag azonnal postára adta.~Igy
53 16| Küzdeni fogunk, - mondja Csillag fennszóval: de gyilkolni
54 17| fölvilágositást, legalkalmasabban Csillag, s a magyarázatlan titkot
55 17| tőled semmit sem hallottam.~Csillag az utczán rángatta össze
56 18| térjek, megmondom, hogy Csillag Péter külön igen hires volt;
57 18| Valamennyien összetekintének, Csillag inkább véletlen, mint készakarva
58 18| többi, - mondja nevetve Csillag, - hanem kevésbbé, mint
59 18| hallotta.~- Se baj, - mondja Csillag a megzavarodott legénynek, -
60 19| bajod, gyermekem? - kérdi Csillag azon gyöngédséggel, mint
61 19| rózsabimbóért sem? - kérdi Csillag, leszakitván a legszebb
62 19| csillogásom bevégződött.~Csillag mélyen nejének szemébe nézett,
63 22| dolgot, öreg, - okoskodik Csillag, - az országos költségekre
64 22| és sebesen eltávozott.~Csillag sokáig az ajtóra nézett,
65 22| Ne félj, öreg, - mondja Csillag hangosan, - barátod sohasem
66 22| be.~- Mi történt? - Kérdé Csillag az ifjut, minthogy annak
67 22| kompániának tagja? Kérdi Csillag egy mosolygással toldván
68 22| másnap főjegyzőéknél volt. Csillag óhajtotta tudni a tanácskozmánynak
69 23| képes elfeledni a sebet.~Csillag aggódott, hogy a seregesen
70 23| lehessenek a szokatlan bomlásnak. Csillag, mint tudjuk, már megnyugodott,
71 23| nélkül még ma fölkereshesse. Csillag válasz helyett maga sietett
72 23| főjegyző ur...~- Én? kérdi Csillag elbámulva.~- Igen; mert
73 23| főjegyző ur a levelet otthon.~Csillag kezdé nem érteni a dolgot,
74 23| grófnak szállásához értek. Csillag még néhány érdektelen szót
75 23| megtagadta penészes elveit?~Csillag otthon kihuzta takarójából
76 23| leend tapasztalni; de azért Csillag mégsem értette, hogy agyvelőgyuladás
77 23| vigasztalja az ifjut Csillag. - A gyülés végén jöjjön
78 24| örömest jött, hanem mivel Csillag nevével is kérették, azonnal
79 26| helyesek, meggyőztél! - Mondja Csillag az öregnek kezét megszorítva, -
80 26| ezt pedig el nem birom.~Csillag szólni akart.~- Türelem,
81 26| tudtam.~- Öreg!... mondja Csillag mindkét kezét megragadva
82 26| Megállj, barátom!... - mondja Csillag, - mindjárt megmagyarázhatsz
83 28| birálat alá esett.~Egy napon Csillag Kapusnak egy vastag könyvet
84 29| Ekkor érkezett a Hollingerbe Csillag és Kapus. A csoportosulásnak
85 30| azonkivül Csillagot tudósitá.~Csillag hosszan beszélgetett a tárgyról,
86 31| minél előbb visszajöjjön.~Csillag a másik szobába ment, hogy
87 31| Csillagék aggodalmáról tünődött. Csillag jó barátjának gyermeke miatt
88 32| kergetlek, meggondolatlan! Csillag nem nyughatott meg, s az
89 32| sem szólsz az egészről.~- Csillag semmi esetre sem fogja félremagyarázni.~-
90 33| öntől, barátom, - mondja Csillag, - beszélt ön már grófjával?~-
91 33| asszonyszobában hagyom.~Csillag kézszoritással ment a másik
92 33| férfi olyan mint a hulló csillag, meglátszik, hol kezdődött,
93 33| mérlegelik-e? Jaj neki, ha vakmerő!~Csillag elvégezvén munkáját, megint
94 34| Ebéd után távozott Faragó.~Csillag megértette a szinészek megérkezéséből,
95 34| arczán örömöt látott. Faragó Csillag felé e néhány szót sugta:
96 35| személyesen megyen föl Pozsonyba.~Csillag mindent tudott; mert a szinigazgató
97 35| Faragó ur előre biztositotta. Csillag gyengéden kitapogatta a
98 35| rajzolónak is dolgot adna.~Csillag ugy hajtá vissza a papirnak
99 35| tartott Lórinak iródiáksága.~Csillag fölvette a papirt, Lórit
100 35| a hatás ne zavartassék, Csillag az öreg urnak leveléről
101 35| lett e fiukból? - gondolá Csillag.~A budapesti lánczhidról
102 35| tömegből Imrével együtt, kinek Csillag átadta a levelet.~- Apád
103 36| oklevéllel válaszol apjának.~Csillag szeretett volna nyakába
104 36| nyertek. Imrétől elkérte Csillag az oklevelet, s egy kisérőlevéllel
105 36| fejszémnek.~- Azt hiszi ön, hogy Csillag nem adná önnek a lányát?~-
106 36| Igen, méltóságos uram! Csillag tekintélyes értelménél,
107 36| hangosan gondolkozva. - Csillag mondta, hogy odaadja neki
108 37| ki van zárva, - a levelet Csillag adta át, - mi okból használták
109 37| Csillagnak szobájába ment.~Csillag hamar visszafordult, és
110 37| elment Idával vásárolni, Csillag egyedül maradt Lórival.~-
111 37| kedves gyermekem, - kezdi Csillag, - meg akarok egyetmást
112 37| gyermeke között. - Itt elmondá Csillag az albák történetét, az
113 37| boldogságát megalapitottuk.~Csillag eltávozott. - Lóri remegett
114 38| ezen megkülönböztetést is.~Csillag örült kedvencze szerencséjének,
115 38| olyan alkalommal, midőn Csillag ebédre vagy estélyre külön
116 38| vagy engem, egyéb semmi.~Csillag ügyesen másra vitte át a
117 38| ifjun az aggodalom, ezért Csillag bátoritólag közeledett feléje.~-
118 38| legyen testté, - mondja Csillag Kapusnak, - én az elveket
119 38| nyelvüek Faragónak, mint Csillag legközelebbi barátjának
120 38| félek: el talál keseredni.~Csillag az ablakon át meglátta az
121 38| Siettél öreg? - kérdi Csillag a lelkendezőt.~- Nagyon
122 38| Megbántottak? - Kérdi Csillag elkomolyodva.~- Ahhoz is
123 38| valódi jó barát! - Mondja Csillag az öreget magához szoritván.~-
124 38| Kétségtelen: a levélalakot Csillag egészitette ki, az küldé
125 38| levelet, - gyülés után pedig Csillag karját fogta meg, ugy huzá
126 39| körülményt, melyben azt Csillag fölhasználta. E bölcseség,
127 39| felel Imre, ezen sorokat Csillag Lóri irta.~- No,... nem
128 39| legyen a mienk. - Mondja Csillag, igy igazságos lesz az osztály,
129 39| férjet leányainknak? - Mondja Csillag a városi fecsegésekre czélozva.~ ~
130 40| kedves jó szülőim, hogy Csillag főjegyző urnak veje leszek,
|