Chapter

   1 1 |                  században elkövetkezett az a kötelezettség is, hogy
   2 1 |          hagyományokat fönntartani, hogy az utánunk következők a multnak
   3 1 |      megitélésére alkalmazhat irányomban az olvasó, kit azzal vigasztalok,
   4 1 |                 azon buzgalomért, - mely az utódok javára nagyméltóságodat
   5 2 |              Patvaria.~Igen szépen kérem az olvasót, minthogy a muzeumba
   6 2 |                is jártak a magyar földön az 1848-iki vizözön előtt,
   7 2 |                 iki vizözön előtt, mikor az ügyvéd még nem volt doktor,
   8 2 |                  hirtelenében nem tudja, az egyetemi négy éves tanfolyamban
   9 2 |     csizmadiakurzust a kontócsinálásban?~Az Urnak 1845-ik esztendejében
  10 2 |                  miként vesznek mértéket az igazságnak. A legelső napon
  11 2 |            czélzás nélkül mondá el, hogy az ő patvaristaságában a patvaristának
  12 2 |                 néha bőrig a záporban, s az urfin a "principális" nem
  13 2 |                  patvarista töltötte meg az öblös tajtot, s a dermedt
  14 2 |          megtanitották a legényt, melyik az utolsó hely, s milyen hosszan
  15 2 |                kezdetén épen most vagyok az a semmi, melyből ezután
  16 2 |              voltak előttem ösmeretlenek az életgondok, teljes három
  17 2 |                   hogy olyan magas, hogy az ember egyszerre meg sem
  18 2 |           elhinni, megdöbbentő érzés, ha az ember kénytelen észrevenni,
  19 2 |                 a városban. Én rendeztem az éji zenéket, én csináltam
  20 2 |            pasquillusokat, én itéltem el az elkárhozott politikust macskazenére,
  21 2 |                  egy hét alatt én lettem az a semmi, kit főnököm azért
  22 2 |          papirost nyirni, ostyát nyalni, az otthon felejtett pipáért
  23 2 |                és változatul képviseljem az uriszéki végrehajtó hatalmat
  24 2 |               hol a rabokat vágják; mert az én tisztem leend megszámlálni
  25 2 |                 figyelmeztetvén, hogy ez az az utolsó csapás, melyért
  26 2 |              figyelmeztetvén, hogy ez az az utolsó csapás, melyért nem
  27 2 |                 megtisztelőbb élet. Ime, az iskolapad mellől kiszabadult
  28 2 |               ellene, tudtul adván, hogy az élet küzdelem, s a mindennapi
  29 2 |           birkózva kell kicsikarni; mert az ujoncz azon tál felé közeledik,
  30 2 |               figyelmeztetni:~- Barátom! Az uriszéknek rendes elnöke
  31 2 |                 uriszéknek rendes elnöke az öreg Juhász, herczegi levéltárnok,
  32 2 |                   El nem kerülheti, hogy az öreg urral ne találkozzék,
  33 2 |                ne találkozzék, már pedig az öreg ur nem az Aurorákból
  34 2 |                 már pedig az öreg ur nem az Aurorákból szedi a czifra
  35 2 |               egy uton találnak menni, s az öreg megszólitja, tisztes
  36 2 |                 feleljen, ha kérdi; mert az öregnek csudálatosan sikerül
  37 2 |            helyett nyissa ki fülét; mert az öreg temérdeket tud a multból,
  38 2 |             tisztes távolság és ráadásul az, mi a Aurorákban nincs meg,
  39 2 |                   végig járta idegeimet. Az is meglepett, hogy a győri
  40 2 |                  mondá, föltámadt bennem az amugy is jókora mértékben
  41 2 |                 Nagy kedvet kaptam, hogy az öreg urral mégis szembeszálljak,
  42 2 |                  vármegyének osztogattam az "éljenek"-nek kegyelemfalatjait,
  43 2 |         meregette rám esdő szemeit, mint az utszéli koldus: elhittem,
  44 2 |                  próbáltam.~Kismartonban az "Angyal"-ban megmutatták
  45 2 |             nyomtathattam volna. Ez volt az uradalmi és egyéb idegyülekező
  46 2 |             heveredni a tiszta lepedőre. Az igaz, hogy egy hét mulva
  47 2 |                társaimra akadtam.~- Maga az uj söprő? - kérdi az ajtóhoz
  48 2 |                Maga az uj söprő? - kérdi az ajtóhoz legközelebb heverésző.~-
  49 2 |            rakodjál le, pajtás, - utasit az ötödik ágyra mutatva, mondd
  50 2 |                 óra alatt készen voltunk az ösmerkedéssel, a vidám fiuk
  51 2 |                is elmondák, hogy ki lesz az uriszéken nagyobb ur nálunknál,
  52 2 |                     Miféle Isten csudája az az öreg Juhász? kérdém őket.~-
  53 2 |                  Miféle Isten csudája az az öreg Juhász? kérdém őket.~-
  54 2 |                Juhász? kérdém őket.~- Ki az a Juhász? - viszonkérdi
  55 2 |       megszólitott, s ekkép magyarázott: Az a Juhász olyan juhász, ki
  56 2 |                  rész pedig csacsi; mert az öreg téns urat bizvást kemény
  57 2 |                  könyvet ki lehet dobni, az öreg egymaga megfelel mindenre.~-
  58 2 |              izben szavába kottyantam, s az emberiségről lévén szó,
  59 2 |              lévén szó, kijelentém, hogy az emberiség mily nagyon előre
  60 2 |              eszik, mint hétköznap, mint az ember? Midőn nemmel feleltem,
  61 2 |             mondja: Ebből láthatod, hogy az ember egészségére kevésbbé
  62 2 |               vigyázni, mint a ló, ekkép az emberek az állatnál is hátrább
  63 2 |              mint a ló, ekkép az emberek az állatnál is hátrább vannak;
  64 2 |               testi épség első föltétele az emberiség boldogságának.
  65 2 |            Csacsi!~- Kurucz legény lehet az öreg! - gondolám és mondám,
  66 2 |                   s azonnal láttam, hogy az öreg nem szokott az Auroráknak
  67 2 |                 hogy az öreg nem szokott az Auroráknak sima nyelvén
  68 2 |                 keletkezett bennem, hogy az öreg urral minél előbb összetalálkozzam,
  69 2 |              felelék. Mi lehetnék egyéb? Az egész geografiában nincsen
  70 2 |              közös a vándorlegényekével: az országut.~- Egymást eszi
  71 2 |               munkára.~Levervén magamról az uti port, elmentem főnökömhöz,
  72 2 |               látok, megsüvegeljem; mert az az öreg Juhász.~Elmentem
  73 2 |                   megsüvegeljem; mert az az öreg Juhász.~Elmentem a
  74 2 |            mondva: a földi paradicsomba. Az ódon kastélynak a kertre
  75 2 |              regényes hegység emelkedik. Az emelkedésben tengerszem
  76 2 |               alakban egy tó terül el, s az alkonyatra hajló napnak
  77 2 |               vissza. Nem messze a tóhoz az ugynevezett capella koszorúzza
  78 2 |                  tündéri csoportozat nem az enyim, - másé! Miért tagadnám,
  79 2 |               másé! Miért tagadnám, hogy az emberi szerkezetnek önzőbb
  80 2 |            fáradság nélkül legyen valami az én tulajdonom. Mit érne
  81 2 |                  én tulajdonom. Mit érne az élet ingerek nélkül? Mit
  82 2 |            legfölebb cseréltünk, s enyém az öntudat, hogy a sorsot a
  83 2 |              Megrakodtál kincscsel, hogy az ostobáknak oszd ki; mert
  84 2 |                   aztán lódulj odább; de az én süvegem meg nem billen
  85 2 |              méltóbban támadhatott volna az ábrándos vizesésnél, s ámbár
  86 2 |                  Furcsa, midőn elhagyjuk az oskolaküszöböt, és már nem
  87 2 |                   hogy most kezdődött el az igazi oskola. Eddig csak
  88 2 |                tetőig fölnéz. Elengedjem az életnek e jutalmát, a leghatalmasabb
  89 2 |              megérezzem?~Visszafordultam az "Angyal" vendéglő felé.~
  90 2 |                   még fölbontatlan, épen az öreg Juhásznak czimezve.
  91 2 |                 czimezve. Ezt bizonyosan az öreg vesztette el. Az "Utólsó
  92 2 |         bizonyosan az öreg vesztette el. Az "Utólsó mohikán"-ból hasznomra
  93 2 |           forditám a szemlélődést, midőn az indus a nyomokból okoskodik.
  94 2 |        Megszólamlottak? - kapott a szóba az öreg.~- Fiatal ember nyalkábbra
  95 2 |                  talpamnál kezdted velem az ösmeretséget, majd én a
  96 2 |                 fejednél kezdem. Servus!~Az első találkozás türhetően
  97 2 |                  s okom volt hinni, hogy az öregnél első pillanatra
  98 3 |   visszaemlékezés, mit érne nálad nélkül az élet? - Te vagy az a rosta,
  99 3 |                nélkül az élet? - Te vagy az a rosta, mely a fájdalmat,
 100 3 |                 konkolyt, kirostálod, és az eltartásra méltó szemet
 101 3 |              éhen ne haljon meg a lélek.~Az uriszék öt uradalom népességének
 102 3 |                 teremtő, midőn nem adott az embereknek szarvakat: Ádám
 103 3 |              ember ép szivvel hagyja oda az oskolai padot, tele van
 104 3 |                  papiroson volna előttem az emberiség, porzó helyett
 105 3 |               rabot kellett vallatnom, - az egyik, egy okkai sváb, három
 106 3 |                nyulat lőtt; de nyulastól az uradalmi vadászok markába
 107 3 |               nem sokáig kérdezgettem, - az uradalmi vadászok által
 108 3 |                 nyulért nem volt érdemes az uriszék elé czipelni. A
 109 3 |          vallatási jegyzőkönyvet aláirva az irományok közé helyeztem.
 110 3 |          itéltettek a bünösök, még pedig az öreg Juhásznak vitatása
 111 3 |                  kerekszámban negyvenet.~Az elitélésen nem valék jelen,
 112 3 |              elitélésen nem valék jelen, az előttevaló napnak hosszu
 113 3 |             kellett tisztáznom; de midőn az általam vallatottaknak jegyzőkönyve
 114 3 |                agyamban a gondolat, hogy az eljárást vastag tollal megirom
 115 3 |                  a "Pesti Hirlap"-nak, s az öreg Juhászt, ősz hajának
 116 3 |            tollat fognék, vágyva vágytam az alkalomra, hogy találkozzam
 117 3 |              alkalomra, hogy találkozzam az öreggel, s miattam markában
 118 3 |                Vendelt faragjanak belőle az ut mellé, - mert az még
 119 3 |               belőle az ut mellé, - mert az még a barmokkal is szépen
 120 3 |            tekintélyek kora lejárt, hogy az évszám nem jelent egyebet,
 121 3 |                jelent egyebet, mint hogy az illető megvásott, s maga
 122 3 |               kimondtuk véleményünket, s az öreg urak tartózkodását
 123 3 |               mégis a gyanitásnak, hátha az öreg ur meg tudná magyarázni
 124 3 |                  különböztetik meg; mert az öreg a herczegi "convencziós
 125 3 |       megfogadván a pajtások előtt, hogy az öreget megkérdem.~- Pajtás! -
 126 3 |                     Pajtás! - szólit meg az egyik kenyeres, - azt mondd
 127 3 |                  azt mondd ám meg, a mit az öreg ur fog felelni.~- Azt
 128 3 |                elhagyna a bátorság, hogy az öreg urat megkérdezd.~-
 129 3 |             veletek e fölött - mondám, - az én dolgom, hogy merek-e
 130 3 |                     Megösmerjük mi, hogy az öreg válaszolt-e és miképen?
 131 3 |                  válaszolt-e és miképen? Az öreg is olyan, mint a varju,
 132 3 |                rigó.~Pajtásaim e szerint az öreget szinte nem merték
 133 3 |               tekintélye igaz volt, mint az ezüstpénz, mely annál tisztában
 134 3 |             olyan öregeket ismertem, kik az ujat elátkozták, a könyvirásról
 135 3 |                 Már ez időben divat volt az öregek rovására nevetni, -
 136 3 |          egyetlen? - S mivel Sopronmegye az ország szélére szorult,
 137 3 |                  mit mond elhinni valót?~Az uriszék tagjai az Angyalban
 138 3 |                 valót?~Az uriszék tagjai az Angyalban ebédeltek rendesen,
 139 3 |          Angyalban ebédeltek rendesen, s az öreg ur néha megalázta magát.
 140 3 |                  dug? vagy a mit beszél?~Az étteremben a fő falnak hosszában
 141 3 |               egy hosszu asztalnál ültek az uriszék tagjai, mellettük
 142 3 |                 asztalnál a patvaristák. Az öreghez közel estem, minden
 143 3 |              kedvemért, ma beszédes volt az öreg. L....... Miska, az
 144 3 |                 az öreg. L....... Miska, az ellenmondásáról hires szolgabiró
 145 3 |            kerültek. Bizton hittem, hogy az öreg azon politikusok közé
 146 3 |            támadásnak érveit, elég ebből az, hogy valaki veszedelmesnek
 147 3 |           kellemetlent is lehet mondani. Az öreg ur vastag, leálló bajuszát
 148 3 |                 bajuszát egyenesre huzta az egyik oldalon, s a támadónak
 149 3 |               titkos rendőrséget; nálunk az a legnagyobb hazafi, ki
 150 3 |              érdemes a meghallgatásra. - Az egész országban mondjunk
 151 3 |                legérzékenyebb büntetése? Az, hogy nem mer szemben beszélni,
 152 3 |                 titoknak veszik, melyből az ostoba azt is kimagyarázza,
 153 3 |                   ha meg nem czáfolható. Az igazmondás fájhat valakinek;
 154 3 |                 ezer ember van, kit csak az emberek nyelve tartóztat
 155 3 |              élünk e régi találmánynyal.~Az öreg még hosszabban is vitázott;
 156 3 |               már megadtam magamat; mert az öreg olyan meggyőzőn beszélt,
 157 3 |                   Oszlott előttem a köd, az öreg magasabbról nézte a
 158 3 |               később lássák meg a napot. Az öreg nem ijedt meg a szabadabb
 159 3 |                   hogy a mely óra késik, az hazud; s a mely megáll,
 160 3 |                 kérdezik.~Hosszan ültünk az asztalnál, a fönnforgó eszmék
 161 3 |              egymás után merültek föl, s az előbbeni támadó az örökváltságra
 162 3 |                föl, s az előbbeni támadó az örökváltságra forditván
 163 3 |                tudni, hogy miben?~- Hogy az örökváltság után (értem,
 164 3 |                 paraszt csak ugy gyülöli az urat, mint most.~- Nem vagyunk
 165 3 |                   mondja Juhász ujjaival az asztalon dobolva. - Mi magunk
 166 3 |           Tudja-e, barátom, mindazt, mit az oskolában szóról szóra megtanult?~-
 167 3 |          ismételtem.~- A mit nem ismétel az ember, lassankint elfeledi,
 168 3 |               meghal: egyik sem hal meg, az idő a feledséggel gyógyit,
 169 3 |          Hirtelen nem tudom megczáfolni, az igaz!~- S ha én most hirtelen
 170 3 |                    S ha én most hirtelen az ön tyukszemére lépnék, tudna-e
 171 3 |              kimelegültem, hogy még csak az lesz ám a czáfolat, mit
 172 3 |                 a czáfolat, mit én fogok az öreg Juhásztól kapni; hanem
 173 3 |         öltözködni a hosszu gyaloglásra. Az ablak egészen nyitva volt,
 174 3 |               ablak egészen nyitva volt, az ajtó félig, hogy a légvonat
 175 3 |              Léptek közeledését hallánk, az illető az ajtóhoz ért, s
 176 3 |           közeledését hallánk, az illető az ajtóhoz ért, s botjával
 177 3 |                 s botjával befelé lóditá az ajtót. Nagy meglepetésünkre
 178 3 |              ajtót. Nagy meglepetésünkre az öreg ur!~- No, gyámoltalan, -
 179 3 |               gyámoltalan, - szól hozzám az öreg, vége van-e a mai robotnak?~-
 180 3 |                  velem sétálni! - mondja az öreg, s én hirtelen követtem
 181 3 |                   s én hirtelen követtem az öreget a lépcsőkön alá.~
 182 3 |                de már csak kezdje a szót az öreg, ha czivakodni akar.~-
 183 3 |                  otthon lenni; mert vagy az lesz sületlen, a mit mondani
 184 3 |           czivakodó paraszt nem teszi ki az ügyvédséget. A mit most
 185 3 |             haragudjék, tekintetes uram, az a két itélet összekuszálta
 186 3 |                 két itélet összekuszálta az én hozzávetésemet.~- Nem
 187 3 |         hozzávetésemet.~- Nem kóczmadzag az, hogy megfogjon, mint valami
 188 3 |               bennük? Te, gyámoltalan!~- Az egyik három mérő gabonát
 189 3 |                     Inasbeszéd, - mondja az öreg, - hát nem emlékszel
 190 3 |               falatért? Hát nem elég baj az annak, hogy kénytelen lopni?
 191 3 |                  hogy kénytelen lopni? S az osztó igazság nevében nem
 192 3 |           igazság nevében nem elég annak az a hat pálczaütés?~- Ezt
 193 3 |                  bot.~- Épen annyi, mert az a gazember jómódu gazda,
 194 3 |               találtál meg, s ha nem jár az eszed szanaszét, máskor
 195 3 |               következetességet.~Ez volt az első leczke.~ ~
 196 4 |                 hátra megy, s ugy szalad az ároknak.~Jól emlékszem,
 197 4 |             Magyarországban, s midőn még az oskolában tanultam, hogy
 198 4 |              mikor még pergamentre irták az ügyvédi diplomát, - még
 199 4 |                   hogy ennek is meg volt az igazi oka.~A régi peres
 200 4 |               perorvoslat, hogy valamint az orvosi tudománynak gyakorlati
 201 4 |             melynek története összeforrt az országéval, s a patvaria
 202 4 |                folyvást katonáskodtak, - az éles kard nélkülözhetlen
 203 4 |                 volt a háznál, mint most az evőkanál. E hosszu korban
 204 4 |                  haladtak egyébben, mint az izmok fejlesztésében, -
 205 4 |         vegyüléket főzve el nem durrant. Az apák a fűszerest meg is
 206 4 |            éjszakon a szaporodó népesség az iparmüvelethez fogott, s
 207 4 |               egyszerűség megszégyenelte az egyformaságot, s a régi
 208 4 |                 erszény már nem birta el az ujabb költségeket. Hajdan
 209 4 |              öltönyt és szokást, elvette az itthonvalóknak eszét, gyüjtött
 210 4 |      tallérjaikat pedig apróra váltotta.~Az egyiptomi hét sovány esztendőt
 211 4 |             buzogányokkal leütni. Nálunk az ur és szolga törvényesen
 212 4 |                előitéleteink szerint még az ész is megaláztaték, ha
 213 4 |          Európának éjszaki részétől, hol az ész már mindent meghóditott,
 214 4 |                 mindent meghóditott, még az előitéleteket is. Hagyján,
 215 4 |         találkozott, - elengedhető, hogy az ajtóküszöbön megbotló előre
 216 4 |                  a jámbor együgyüség; de az észnek, a találékony, a
 217 4 |                  károkat okozott nekünk. Az ostobaság gyanuja mindig
 218 4 |                  szégyen volt nálunk; de az észt dologra fogni, hogy
 219 4 |                 észt dologra fogni, hogy az termeljen, mint a zab alá
 220 4 |                csizmában, soványan, mint az agár; aztán lett belőle
 221 4 |               jött-ment!~Ó, de szép volt az a másik mult, egy szerencsés
 222 4 |                magyar dárdával átszurja. Az oroszlán két lábra lőn állitva
 223 4 |              tartat, vagy a péket, mikor az oroszlánra fogja, hogy az
 224 4 |                az oroszlánra fogja, hogy az ő nagy sóspereczével marakodik, -
 225 4 |           gyertyaöntés közben mi érhetné az embert?~De mit használ a
 226 4 |                 használ a szerzett érdem az elfogyott vagyon mellett,
 227 4 |                 leszünk? Igy sóhajtottak az előrelátók a századnak elején.
 228 4 |               pénzért mutogatnak.~No még az döfte ám oldalba a kiváltságos
 229 4 |          természetét, kevesebbet mondott az igaznál, mert ha mindent
 230 4 |            folyott volna a vér, - értem: az orrunkból! No, barátom,
 231 4 |            próbálj okosan beszélni; mert az ilyen háboruban ilyen fegyverrel
 232 4 |              rendet vágsz majd?~Képzelje az olvasó, hogy az 1825-iki
 233 4 |                 Képzelje az olvasó, hogy az 1825-iki országgyülésen
 234 4 |            korszak után, midőn a kormány az adót pengőpénzben kivánta
 235 4 |              tisztára kiderült, hogy még az ősiből megmaradt valami:
 236 4 |             irhatunk többet.~Ne lökje el az olvasó e könyvet, sőt ne
 237 4 |               történet.~No, de mivel nem az ujjamból szoptam ki, hadd
 238 4 |              szoptam ki, hadd mondjam el az öreg Juhásznak szavait,
 239 4 |           kormánynak erőszakosságát vagy az ellenzéknek nagy ellenállását
 240 4 |           jogtudományt alaposan ösmerte, az inditó okokat eredeti forrásból
 241 4 |              nagyon meg tudom magyarázni az abszolut hatalomnak azon
 242 4 |                  csak parancsol, és kész az engedelmesség; hanem abban
 243 4 |         engedelmesség; hanem abban téved az abszolut hatalmu fejedelem,
 244 4 |              gyakorolja a hatalmat; mert az emberi véges erő nem terjeszkedhetvén
 245 4 |             oszlik meg a hatalom, kárára az elhallgattatott népnek,
 246 4 |                hatalmat. Ennek ellentéte az alkotmányos élet, melyben
 247 4 |                  a kormányzásban, s néha az ildomtalanság zabolátlanságig
 248 4 |           józanul szerkesztett alkotmány az osztályosoknak két jutalmat
 249 4 |         kegyenczeknek semmi sem jut, mig az abszolut hatalomnak megosztatlan
 250 4 |             kisül, hogy csak egy hatalom az erős: a népeknek olyan megelégedése,
 251 4 |                népeknek nyilt vallomása.~Az 1825-diki országgyülés előtti
 252 4 |           megdicsérni, mint nem dicsérik az oroszlánt erős karmaiért,
 253 4 |                   melyek vele születnek. Az 1825-iki országgyülés elverte
 254 4 |                 iki országgyülés elverte az ellenséget az alkotmány
 255 4 |       országgyülés elverte az ellenséget az alkotmány sánczaitól, megmentette
 256 4 |               tizedet adnak, - megmaradt az ősiség, mely az adósságcsinálót
 257 4 |                megmaradt az ősiség, mely az adósságcsinálót paizszsal
 258 4 |             szagát sem érezték meg, hogy az 1790-diki országgyülésnek
 259 4 |                1790-diki országgyülésnek az országos reformokra történt
 260 4 |                forditottunk semmit; mert az urhatnámsághoz szoktunk,
 261 4 |                  posztót, hogy, például: az én kabátom bokáig ér? Némi
 262 4 |            Mindenben idegenre szorulunk, az észt heverni hagyjuk azon
 263 4 |                 azon ostoba gőgben, hogy az észre nem szorultunk.~Ezt
 264 5 |     hasonlitásképen mondá Juhász: Eljött az idő, hogy Magyarország bebizonyitsa,
 265 5 |              végződött el a kor, melyben az volt a legbuzgóbb hazafi,
 266 5 |            maradhatott tudatlan, sőt még az anyanyelv is tengődhetett, -
 267 5 |             anyanyelv is tengődhetett, - az csak a paraszté volt, az
 268 5 |                 az csak a paraszté volt, az urak diákul beszéltek.~A
 269 5 |                 paraszt roszul szántott, az uraságén megszokta a rugd
 270 5 |               ott munkát, - mindegy volt az urnak, - ingyen kapta, nem
 271 5 |              paraszt mélyebben eresztené az ekét, a termőréteg többet
 272 5 |                  hegyezve, mit beszélnek az urak? No csak azt lesd,
 273 5 |       pandurokkal erőltette: káromkodott az egész ország. 1817-ben herczeg
 274 5 |                  nemes emberek voltak, s az országból ki nem botozhatták, -
 275 5 |                 és szidtuk a németet, ha az alkotmányhoz nyult; mert
 276 5 |         alkotmányhoz nyult; mert mi lesz az ötszázezer nemesből? Ennyiből
 277 5 |              fejébe vette, hogy fölrugja az alkotmányt, melyben azon
 278 5 |               menjünk kincset ásni; s ha az alkotmánynak bástyája alatt
 279 5 |               kiváltságot kell kivakarni az ármálisból! Kár a nyöszörgés,
 280 5 |          megizleltük Európának divatját, az nem kért engedelmet a törvényhozástól,
 281 5 |             elfogadjuk társas életünkben az európai költséges szokásokat,
 282 5 |                  a mely régi törvényeink az elkerülhetlen haladásnak
 283 5 |                  vigyázz barátom! mondja az öreg Juhász, - el kellett
 284 5 |            kellett kezdenünk a támadást, az alkotmánynak ódon részei
 285 5 |              mutattak. Haladjunk! Mondák az uj időnek emberei. Maradjunk!
 286 5 | szabadságszeretet. A maradók azt hitték, az alkotmányból elvett kő gyengitendi
 287 5 |       alkotmányból elvett kő gyengitendi az ős épületet; a haladók meggyőződéssel
 288 5 |                önkénytesen ugy változtat az alkotmányon, hogy jövendő
 289 5 |                Egy oskolává változott át az ország, az egykori nyers
 290 5 |                  változott át az ország, az egykori nyers bátorság tudás
 291 5 |                 párt vitatni kezdé, hogy az adómentesség nem igazságos;
 292 5 |         adómentesség nem igazságos; mert az ujabb korban nincsenek olyan
 293 5 |               megkülönböztetéshez járult az adózó nép iránti méltányosság,
 294 5 |               valahára hasonlók legyünk.~Az adózásnak a nemességre való
 295 5 |                  conservativekkel; hanem az érdekre, hogy: én védelmezem
 296 5 |              érdekedet, te is védelmezed az enyémet.~Ezen politikának
 297 5 |                  álmában sem hiszi, hogy az ő életében fölszabadul a
 298 5 |           jobbágy, s ez által megszünnék az érdek, mely a kiváltságos
 299 5 |                 a kormány kételkedni fog az egész nemzetnek hűségében,
 300 5 |                értelmisége számot vetett az idővel, s tudja, hogy rajtunk
 301 5 |                tudja, hogy rajtunk ütött az átalakulásnak órája; de
 302 5 |               két mérséklet megegyezett, az már kész törvény, mely józan
 303 5 |                anyját is, a numero 3 még az uristent is. Gondolkozzál,
 304 5 |                   lakatos- és borbélyban az a nagy képesség, hogy elárulhasson
 305 5 |                  elárulhasson egy hazát? Az Istenre kérlek, a hazaárulásnak
 306 5 |                   hogy ő valami; mert ha az árulási képességet mindenkire
 307 5 |                  melyet a kitartás ellök az utból, s a föltartóztatott
 308 5 |              beszédet, - mondja fáradtan az öreg, - az ősi kardot becsülettel
 309 5 |               mondja fáradtan az öreg, - az ősi kardot becsülettel szegre
 310 5 |         becsülettel szegre akaszthatjuk, az elvégezte tisztét. - A kar
 311 5 |                  megtartásra való eszköz az, - épitsen az ész, fejlesszétek
 312 5 |                való eszköz az, - épitsen az ész, fejlesszétek a tudást,
 313 5 |         visszahóditja. Ennél jutalmazóbb az ész, - száz hold földből
 314 5 |              annyi hasznot vesz ki, mint az értetlenség; és igy bölcseséggel
 315 5 |             békésen és biztosabban hódit az ész, mint az erőszak karddal.
 316 5 |           biztosabban hódit az ész, mint az erőszak karddal. Ezt a hóditást
 317 5 |                 jutalmazóbb.~Óvakodjatok az olcsó dicsőség-, és olcsó
 318 5 |                  mely maholnap elmosódik az emlékezetből is. Sokan vagyunk
 319 5 |       hagyományát ilyeténképen vettük át az öregektől, s jó akaratu
 320 5 |                mindig tekintély marad. - Az egyszeregyet miért nem merik
 321 5 |                 miért nem merik megvetni az emberek? mert anélkül a
 322 5 |                 származású lesz, idősebb az agárversenyeknél, hogy:
 323 5 |          agárversenyeknél, hogy: hátrább az agarakkal; de ha idejében
 324 5 |            utasitják a vakmerő tudatlant az utolsó helyre, - mindig
 325 5 |        emlékezetből sokáig megmarad, nem az, a mit a kövér uriszéki
 326 5 |            ettünk, hanem a mit ebéd után az öreg urak a jövendőnek pályájára
 327 6 |                                          Az egyik szomszéd.~Vannak emberek,
 328 6 |        nevettében fülig rángatta száját: az öreg meg nem mutatta volna
 329 6 |                féloldalra marad a szája.~Az első diákban ő tudott legtöbb
 330 6 |                 lopni, fára mászni, csak az öreg tagadta meg fiatalságát. ~
 331 6 |                tagadta meg fiatalságát. ~Az ő nadrágja térden sohasem
 332 6 |                 a házasulandó legénynyel az apja ment el a lányos házhoz,
 333 6 |               mestergerendán számitgatta az Anno domini nem tudom hányadikat,
 334 6 |                neki is legyen dolga, mig az apja kisüti, mi járatban
 335 6 |                járatban vannak; s ha már az öregek megegyeztek, a kérdésben
 336 6 |         feleséget méltóztatott teremteni az alispán ur mellé, hogy a
 337 6 |                el leczkéjét. Kikérdezett az belőle minden magyar szót,
 338 6 |             nyelt el, s időnek folytával az asszony Ciceronak országából
 339 6 |                 országából haza rángatta az öreget Magyarországba. Házasságuk
 340 6 |             Házasságuk olyan volt, minőt az öreg urak szoktak összeboronálni,
 341 6 |               előleges vonzalma, megvolt az a nagy nyereség, hogy előljáróban
 342 6 |                  azon, mit meg nem igért az ifiur, hogy egy mosolyáért
 343 6 |            forditja a negyedre, a nagyot az órára, s ha egyszer elfeledkeznék
 344 6 |                 ha egyszer elfeledkeznék az örök hűségről, kész lesz
 345 6 |                 örök hűségről, kész lesz az öreg harangra tenni a nyelvét
 346 6 |                 harangra tenni a nyelvét az órakalapács alá, hogy arra
 347 6 |                  verje el a tizenkettőt.~Az összetörődésből megszokás,
 348 6 |             későn érő burgonya, - s a ki az országutra patkószeget keresni
 349 6 |               talál, bizonyosan nem löki az árokba. Az asszonyságnak
 350 6 |           bizonyosan nem löki az árokba. Az asszonyságnak az első évek
 351 6 |                 árokba. Az asszonyságnak az első évek néha gyötrelmesek
 352 6 |                  de, hiába, a régi világ az enyelgéshez általában keveset,
 353 6 |                különösen keveset értett. Az is nehéz volt megszokni,
 354 6 |        egyetértésben néhány évtizedet, - az asszonyság férjének lelkületéhez
 355 6 |                lares paternos haza tért.~Az asszony nagy áhitattal hallgatta,
 356 6 |               hallgatta, ha kedves férje az okosat a régi tudósok mondataival
 357 6 |      klasszikusokkal bizonyitott a férj, az asszony ugy képzelte, mintha
 358 6 |             asszony ugy képzelte, mintha az elhunyt nagy emberek épen
 359 6 |                elhunyt nagy emberek épen az ő kedves öregének hagyták
 360 6 |                  nagy mentegombbal, minő az öreg urnak ősi ereklyetárában
 361 6 |     ereklyetárában százával hevert.~Néha az ebédutáni órában kettecskén
 362 6 |               órában kettecskén maradtak az asztalnál, az asszony különös
 363 6 |        kettecskén maradtak az asztalnál, az asszony különös bizalommal
 364 6 |           megfogni, miként adta rá fejét az ő kedves öregje, hogy megházasodott.~-
 365 6 |                  szépek után járni, csak az olyannak megfoghatlan, ki
 366 6 |                olyannak megfoghatlan, ki az egyszeri bölcstől csudálkozva
 367 6 |                azt felelte: Azt gondolja az ur, hogy az Isten a mézet
 368 6 |                 Azt gondolja az ur, hogy az Isten a mézet csak ostobák
 369 6 |               beismertem, hogy szükséges az életben a gyöngéd női kéz,
 370 6 |              szomoru lenne a nappal nap, az éjszaka csillagok nélkül!
 371 6 |             nőnek ellenmondásait, - mert az ellenmondás kettőre adott
 372 6 |       megnyugtatnom. Sok férfi szégyenli az engedést, hisz: Theophrastus
 373 6 |               nem ösmertem, sőt kerestem az ellenkezést, mely lelki
 374 6 |                 nem mondhatnád el, a mit az álszentekről mond Ovidius:
 375 6 |            Ovenalis azt verselte: Önfejü az asszony; de fő a férj is,
 376 6 |                 feje van.~Megkönnyebbült az alispánnénak lelke férjének
 377 6 |           kisebbeknek látszának, hát még az asszonyok. Áldásos volt
 378 6 |               árnyékába azért menekülnek az emberek, mert akkor is terebélyes
 379 6 |            gyakran bemenekültek hozzá, s az alispán egy személyben orvos
 380 6 |             bámulom a különböző emberben az egymástól különböző indulatot;
 381 6 |               uralkodni teremtette Isten az embert, - igy ezerféle ösztönének
 382 6 |            ösztönének kell lenni, melyet az uralkodás által kielégiteni
 383 6 |             által kielégiteni törekszik. Az állatvilágnak két ösztöne
 384 6 |               még senki sem födözte föl. Az emberiséget mi kergette
 385 6 |                  vadságból, melyben csak az ennivalónak megkeresése
 386 6 |                előbb megtanulhatta volna az emberiség Catotól: Szépen
 387 6 |              magunkra, ha nem vigyáztunk az általános tapasztalatokra.
 388 6 |               általános tapasztalatokra. Az állatnak kevés az ösztöne,
 389 6 |       tapasztalatokra. Az állatnak kevés az ösztöne, de használhatósága
 390 6 |                  a barmoknak haszna vagy az, hogy terheinket vontassák
 391 6 |            bőrükkel váljanak hasznunkra. Az ember milliófélét tud dolgozni,
 392 6 |                  világ, - s mi fejleszti az emberben e találékonyságot?
 393 6 |            nyereség kövérségével terhes. Az emberi törekvés ki nem fogyhat,
 394 6 |                 olyan a szenvedély, mint az éhesség, hogy harangozás
 395 6 |              igen természetesnek találom az emberek sürgését, forgását,
 396 6 |       igyekezetünek sok ellensége támad: Az ölyvet gyűlöljük; mert folytonos
 397 6 |              miatt senki sem leselkedik. Az embereknek ösztöneit általjában
 398 6 |               nem itélhetem; hanem mivel az ember az uralkodó az állatvilág
 399 6 |          itélhetem; hanem mivel az ember az uralkodó az állatvilág fölött,
 400 6 |               mivel az ember az uralkodó az állatvilág fölött, követelem,
 401 6 |                 szokásokban is kitalálta az ember a szebbet, - a nagy
 402 6 |                fölött uralkodó emberhez. Az asztalhoz ülő, ha meg nem
 403 6 |            magasságig, melynek koronája, az isteni hasonlatosságnak
 404 6 |            lefülelte már a vadkant. Hogy az ember elhagyta a természetes
 405 6 |               fehér el nem piszkolódott, az fejezi ki becsét. Igy tanulom
 406 6 |                ki becsét. Igy tanulom én az embert, és nem merem gyülölni,
 407 6 |               mert botlásai tanitják meg az egyenes járásra, s minő
 408 6 |            járásra, s minő nagy lesz, ha az erényt megösmeri, s még
 409 6 |                 sem adja oda, mert: Csak az erény valami, a dicsőség
 410 6 |                 ő a multból, e hozománya az ódonságnak jellegét nyomta
 411 6 |              haladás hirtelen megforditá az irányt, s azt parancsolá,
 412 6 |           klasszikusságát ma sem érte el az uj világ, méltán hitte Faragó,
 413 6 |         kezdeményezők ijesztgetnek, hogy az ódonságnak rozsdája legjobb
 414 6 |               zavarja Brutust? Mondhatná az öreg, hallván ajtaján az
 415 6 |                 az öreg, hallván ajtaján az erős döngetést, mely a koreszmék
 416 6 |                kényszeritheti őt többre?~Az idő, ez a nagy mester, mely
 417 6 |        föltámasztja. Ezredekig nyugodott az ész, a szépet már rég kitalálta, -
 418 6 |                már rég kitalálta, - most az általános jólétet ösztönzi
 419 6 |               általános jólétet ösztönzi az emberszám s a megélhetés
 420 6 |              jelszava leend; a ki marad, az nem halad. E békés indulatu
 421 6 |         gépezetet előre kényszeritették.~Az egyik alakot, a nehezebbet
 422 6 |                 szomszédba, keressük meg az ellenkezőt.~ ~
 423 7 |          szomszéd.~Vannak emberek, kiket az idő sohasem tud megvéniteni.~
 424 7 |              Egymás mellett ültek egykor az iskolai padban is, egymás
 425 7 |                  hogy miként történhetik az, hogy a posztónak azon darabja,
 426 7 |             posztónak azon darabja, mely az ő fiának jutott, egy hónap
 427 7 |          becsülete miatt kikutatta, hogy az urfi az ünneplő ruhában
 428 7 |                  kikutatta, hogy az urfi az ünneplő ruhában sem röstel
 429 7 |                röstel egy verébfészekért az ereszek alatt mászkálni.
 430 7 |                 ereszek alatt mászkálni. Az öreg Csillag e szerint meggyőződvén,
 431 7 |              neki a csizmát.~Faragó volt az első eminens, Csillag Pál
 432 7 |                 második; ez békitette ki az apát fiának vásott elevenségével.
 433 7 |                 tanárok is megnyugtatták az apát, hogy a benső tüz,
 434 7 |           terjeszt a hozzá közelitőknek. Az apa készséggel hitte volna
 435 7 |          malomkereket?~Ezek keseritették az apát, ezért sirdogált otthon
 436 7 |             étvágyával nem veszett össze az öreg legénynyel egy tányérból
 437 7 |             évben más mesteremberhez.~Ha az évben előforduló ünnepekre
 438 7 |              cseléd mellé ült, hallgatta az egyszerü emberek sorsát,
 439 7 |               étvágynak minden jó, a mit az ép fog megrágni képes. Juristakorában
 440 7 |          parasztkocsira.~- Ha nem utálja az ifiur, nyuljon hozzá, -
 441 7 |                  zsákvászon tarisznyából az uj csizma, vakaró és kefe
 442 7 |                 embernek való.~- Szegény az ördög, annak nincs lelke!
 443 7 |             érett turó.~- Miért gondolja az ifiur?~- Mert János gazda
 444 7 |                tartom, mindegy, - beszél az ember egyformán, - akármit
 445 7 |          fölébredt?~- Nehéz hivatal volt az nekem, kedves ifiuram, diákul
 446 7 |              vissza.~- Akartam, - mondja az elbeszélő, - kikiáltottam
 447 7 |                 hogy adja be a kamarából az ezüstnyelü, aranyból vert
 448 7 |                 kaszámat, aztán lehittam az urakat a kastélykertbe,
 449 7 |                  rendet vágni. Én vágtam az első rendet. Megmutattam
 450 7 |             rendet. Megmutattam a fogást az én uri pajtásaimnak, s mindjárt
 451 7 |                 fényes képü ábrázatot, s az azt mondta: "Én mondom,
 452 7 |                   megvan. Én teremtettem az urakat is, kiket te irigyelsz,
 453 7 |                egymagam a munkában, most az éjjelből csinálok nappalt,
 454 7 |             éjjelből csinálok nappalt, s az Isten megszaporitotta körülöttem
 455 7 |               megszaporitotta körülöttem az áldást.~- Bizony még ur
 456 7 |                  a száz.~- Próbálni akar az ifiur?~- A babiloni tornyot
 457 7 |               tornyot is emberek akarták az égig fölrakni.~- Belebolondultak
 458 7 |              tizenkét oskolában tanulnak az urak.~- Tehát elhiszi, hogy
 459 7 |              urak.~- Tehát elhiszi, hogy az urnak sem adnak mindent
 460 7 |                azt is, a ki benne van?~- Az a tudatlannak nyavalyája,
 461 7 |             tudatlannak nyavalyája, hogy az egyenesen is megbotlik,
 462 7 |                egyenesen is megbotlik, s az Uristent szidja, hogy madzagon
 463 7 |      őszinteséggel. - Meg ne vesse azért az urfi a szürös embert, a
 464 7 |              jobbágyot nyomja.~- Sokalja az ifiur?~- Igen, sokalom.~-
 465 7 |            sokalom.~- Többen is sokalják az urak közől?~- Napról-napra
 466 7 |           reménykedem, ifiuram, hogy még az én gyerekkoromban az urigyereket
 467 7 |                 még az én gyerekkoromban az urigyereket nem fogták ugy
 468 7 |                minket is észrevesznek.~- Az érett turót jó izüen megettem, -
 469 7 |              feleletet el nem unja, mint az ember. Azt gondoltam olvasás
 470 7 |              buzavetés: kitanultam, hogy az ilyen kuthoz sem vödör,
 471 7 |              mellé, egy fiam került, ezt az egyet nem eresztem a libák
 472 7 |   négyszegletesre lehet faragni, s akkor az én fiamon megtanulja a szürös
 473 7 |                   a hol a gombóczot, igy az erszényem lenne valami,
 474 7 |                 a tudományt, a mi nélkül az ur is csak olyan, mint a
 475 7 |          aggatták; de tudom én azt, hogy az urak között is szamár annak
 476 7 |                  szamár annak a neve, ki az urnak valót nem tudja.~-
 477 7 |               nehezen tudnám megmondani, az érett turó esett-e jobban
 478 7 |                  örömömben szeretnék itt az országuton tánczolni.~-
 479 7 |              tánczolni.~- Jó kedvü ember az ifiur, addig van!~- Száz
 480 7 |             odább, János gazda, - vallja az ifju. - Kelmed azt nem tudja,
 481 7 |               Kelmed azt nem tudja, hogy az észnek nagy divatja kezdődött,
 482 7 |               szegény ember fiát, eljött az idő, hogy okos embernek
 483 7 |                 faluban is.~- Azt mondta az ifiur, hogy divatja kezdődött
 484 7 |                   hogy divatja kezdődött az észnek?~- És sohasem is
 485 7 |              mászik a fára, s a legjavát az érett szemnek megeszi előle.~-
 486 7 |            megeszi előle.~- Elhallgatnám az ifiurat reggelig.~- Megunná,
 487 7 |               Mégis elválasztotta valami az embereket.~- Bizonyosan
 488 7 |         Bizonyosan nem a való bölcseség; az ostobaságot a kevélységnek
 489 7 |                régi szokást, s föltartja az orrát! Igy akarja mondani,
 490 7 |            Véletlen én másképen tanultam az én leczkémet. Szeresd felebarátodat,
 491 7 |             tudomány már kitalálta, hogy az egy nemzetbeliek tartsanak
 492 7 |                mert kigyelmed tovább lát az orránál, s megszagolta,
 493 7 |             orránál, s megszagolta, hogy az irigység semmit sem ád,
 494 7 |             mostani világban nem ontanak az emberek piros vért, a fehéret
 495 7 |              ezüstöt, s a ki többet tud, az ügyetlentől játszva elhalászsza.~-
 496 7 |                 meg nem haragit.~- Mérje az eszemhez, megtisztelem az
 497 7 |                az eszemhez, megtisztelem az urfit, nem tudom a szót
 498 7 |         cselédnek panaszolkodnánk, hanem az urnak: az jobban könyörülne.~-
 499 7 |         panaszolkodnánk, hanem az urnak: az jobban könyörülne.~- Meg
 500 7 |                 kell érnünk!~- Hiszi ezt az urfi?~- Nem fogunk ezután