Chapter

 1 4 |     előrelátók a századnak elején. Gróf Festetics György már elhitte,
 2 5 |             ásóra, kapára, a nemes gróf mondja, hogy apáink vére
 3 15|            nagy pecsétet, alól van gróf Széchenyi Istvánnak neve,
 4 15|      beállt magyar embernek, pedig gróf, nem szorult rá, pénze után
 5 20| uralkodhassam.~Maradtam jóakarója ~gróf Vadassy József."~A fiskális
 6 20|       értesitést irta:~"Méltóságos gróf!~Jóakaró uram!~Harmincz
 7 20|       addig is maradtam~Méltóságos gróf, kegyes uramnak~készköteles
 8 20|            esett ki:~"A méltóságos gróf nem akar koldust produkálni,
 9 20|     vármegyeházban; - a méltóságos gróf nem akar itthon parasztzsirt
10 22|                                    Gróf Széchenyi Stadiuma.~A mely
11 22|       könyvet, - mondja a főjegyző gróf Széchenyinek "Stadium" czimü
12 22|        néhány napra kölcsönözte. A gróf néhány példányt jókor félretett,
13 22|   foglalatja a könyvnek?~- Igen! A gróf mint legszükségesebbet kivánja
14 22|        töröltessenek el.~- S ezt a gróf könyvben irta meg?~- A mint
15 22|          hogy főnökétől nem tudja. Gróf Vadassy két nagy uradalmat
16 22|          tekintélyes része, s ha a gróf a pártmozgalomba keveredik,
17 22|          ur a grófot?~- Hiréből. A gróf a franczia hadjáratban gróf
18 22|        gróf a franczia hadjáratban gróf Széchenyivel egy ezredben
19 22|             ennyiből értem, hogy a gróf idáig mibe sem avatkozott?~-
20 22|           Ezért akarjuk méltóságos gróf Vadassy urat megmacskazenélni.~-
21 22|            itéljük meg a grófot, a gróf azon dögleletes eszmékért
22 23|               más meg nem ijeszti. Gróf Vadassy megkapván ügyvédjének
23 23|           kik a pártvezetők?~Mig a gróf megösmerkedett a helyzettel,
24 23|            a miatt, hogy különösen gróf Vadassyt az is felbőszithetné,
25 23|           meg egy levélke, melyben gróf Vadassy kéri a főjegyző
26 23|          grófnak szállására, hol a gróf igen nyájasan fogadta.~-
27 23|         független embert. Mondja a gróf.~- Szabad most már kérdeznem
28 23|            közbe vágok, - mondja a gróf, - főjegyző ur csudálkozik,
29 23|            zaja fölhallatszék, s a gróf kiváncsian nyitá ki az ablakot.
30 23|        tárgyhoz értünk, - mondja a gróf, - feleljen az én őszinte
31 23|      szivvel ment lakására; mert a gróf elhatározta az elvi diadalt
32 23|   eltalálta tulajdon ösztönét, s a gróf mindjárt elhatározta, hogy
33 23|        arra emlékszik kegyed, hogy gróf Vadassynak ez ügyben irt
34 23|           látogatták meg, kikkel a gróf igen derülten társalgott,
35 23|         meg tisztelkedés végett. A gróf kezet fogott az öreggel,
36 23|         viszontlátásig, - mondja a gróf, s a levélben czélzott elválásra
37 23|  elgondolni, hogy miért emlegeti a gróf az elválást, és miért esküszik
38 23|        megzöldült az öreg, midőn a gróf ellenkezőleg szavazott,
39 23|           az én levelemet? sugja a gróf fülébe az ügyvéd.~- Az utolsó
40 23|          utolsó betüig, - mondja a gróf, s még átadta a levelet
41 24|            Hát azt tudja-e, hogy a gróf ma a kormánypártot végképen
42 24|         Mig az ifju igy bánkódott, gróf Vadassy Csillaggal sétált
43 24|         értek, barátom, - mondja a gróf Csillagnak, - mi lelte az
44 24|          kedves öregem, - mondja a gróf, - az érdem érdem marad,
45 24|       lakhoz, ott meghajtá magát a gróf az öregnek, ki az intést
46 24|            ment, a merre tudott. A gróf karonfogá Csillagot, s fölvezette
47 24|            Ugy rögtön elhivatom.~A gróf csengetett, s a cselédnek
48 24|      jőjjön, mig meg nem leli, s a gróf, valamint a főjegyző urnak
49 24|       Kérem, jőjjön be, - mondja a gróf, s aztán Csillaghoz fordul:
50 24|           lettem, tekintetes ur: a gróf ur titkárjának nevezett
51 25|         kisebbségben maradt, mióta gróf Vadassy a szabadelvüek sorába
52 25|        magyarnak lenni, - mondja a gróf, - de nem lehetetlen! Ne
53 33|         megmondhatom, miről akar a gróf beszélni. Nincs más dolga?~-
54 33|             az erőszakoskodásra. A gróf meghallotta, hogy a német
55 33|         fogjuk.~- Arra fogja önt a gróf is kérni, remélvén, hogy
56 33|       többség senkitől sem függ. A gróf testestől, lelkestől mienk
57 33|            kérdésekben elszakadt a gróf osztályától, nem törődik
58 33|          ment a másik szobába.~- A gróf igen szereti önt! Mondja
59 33|          Mondja Csillagné.~- Ő nem gróf, - ő ember!~- Szeretem,
60 33|            s ha nem tudnám, hogy a gróf legnemesebben gondolkozva
61 36|        hosszan: örökre. - Mondja a gróf.~- Méltóságod saját személyéről
62 36|         dolog velejére! - mondja a gróf. - Tanulmány nélkül nem
63 36|               Köszönöm! - mondja a gróf kezet fogva, - most mást
64 36|           van a fiuban! - mondja a gróf hangosan gondolkozva. -
65 38|      bizalmas barátja. Az utczán a gróf legtöbbnyire Kapussal sétált,
66 38|            én ügyvédje vagyok.~- A gróf kevésbbé titkolja barátságát,
67 38|            a szélső vonalig.~- Ő a gróf, én a paraszt, ugy-e, igy
68 38|       vagyok oklevelemnél fogva, a gróf szintén mint ügyvéddel szerződött,
69 38|            igy bánik velem, mint a gróf.~- Kerülje ki őket.~- A
70 38|        ezek ketten igy vitáztak, a gróf a kertnek másik oldalán
71 38|  Csillaggal megállt beszélgetni.~A gróf látva a fiatalokat, Csillagot
72 38|        hozzájuk megyek, - mondja a gróf mosolyogva, s azonnal a
73 38|             ki kényeztette el?~- A gróf ur is! - mondja Ida.~- Én
74 38|       általános szokás az életben, gróf ur, s vannak emberek, kik
75 38|   megtörténni.~- Épen azt mondja a gróf, a mit én.~- Nagyon örvendek,
76 38|           Ida kisasszony, - szól a gróf meghatottan, - én sohasem
77 38|          miénket megnemesitette.~A gróf elég gyengéd volt a fiatalokat
78 38|         segitségemre nem siet?~- A gróf nélkül megölt volna engem
79 38|      tudják meg leányaik titkát.~A gróf elkészité Csillagékat a
80 38|         grófjáról azt mondá, ő nem gróf, hanem ember!~- Ezt mondtam.~-