Chapter
1 2 | helye a kocsis mellett volt, ott ázott néha bőrig a záporban,
2 2 | maradt akkora tér, hogy ott hat lóval bizvást nyomtathattam
3 2 | embernek nyalka csizmája járt ott; továbbá a nyomok mellett
4 4 | pecsétnyomódat, medve van ott vagy oroszlán, a melyikhez
5 5 | megszokta a rugd föl, hagyd ott munkát, - mindegy volt az
6 7 | tudományát, aztán városba viszem, ott rakodjék meg többel, s majd
7 7 | legutolsó ur; mert a fejbe nem ott dugják a tudományt, a hol
8 7 | a ki a fa alá fekszik, s ott várja, a mi magától lepottyan:
9 8 | hol ő fölteszi a süveget, ott már nincsen vármegye, Csillag
10 8 | nyöszörgéseinket.~- Majd nem tudják ott fönn, hogy mit akarunk?~-
11 9 | főispánhoz hivták ebédre, ott undorodott meg a sok ételtől;
12 10| és katonai ügyben, s hogy ott nem boldogultunk, egyszerü
13 11| rendes jelvényei vannak, ott a zsarnokság előre akar
14 11| buzapiaczi sárban.~- Aztán ott hagyta kelmed a sárban?~-
15 11| Nem bolondultam meg, hogy ott hagyjam.~- De ha tizezer
16 11| növekedett, beadtam oskolába, ott hamar eltanulta a tanitótól,
17 12| mint egy hasáb fa, mely ott marad, a hova esik.~Most
18 13| mondja Imre a kocsisnak, - ott egy csomó papir fekszik
19 13| ingoványosnál, minthogy ott dülésnek nyomait láttam.~-
20 13| tevékenységének határa ott végződik, a hova kényszeritem.
21 13| szobájába ment, tudván, hogy ott hosszabban egyedül maradhat.
22 14| együtt találni Faragónál, s ott a jó kedv a szent czélnak
23 15| rögtönzött vendégségre; ott bemutatá az ifjut minden
24 15| közé, hogy a te érdemed is ott legyen az alapitók között.~-
25 17| menj a szobába, feleségem ott lesz a gyerekekkel, én szaladok
26 17| adnál: ezt tudom én. Neved ott lesz, mikor kell, fogadd
27 18| alispánnak fia bizonyosan ott lesz a többi között: erre
28 19| veszélyre mértéket alkalmaz, ott az anya már meghalni is
29 20| szolgabiró előtt megjelenni, s ott állva könyörögni, méltóztassék
30 20| bizvást elmehet a káptalanba, ott bevallhatja vagyonát ajándékul
31 21| padra huzta a fiut, hogy ott elalugyék, mert szemeit
32 22| végével Párisba ment, s inkább ott él, mint akárhol. Az 1823-
33 22| fá"-ban gyültek össze, s ott várták a birálatnak eredményét.
34 23| tanulmányait, kilépett az életbe, s ott mogorva tekintélylyel találkozott,
35 24| kimegy a kapu alá, aztán ott röhög.~- S maga engem kinevet.~-
36 24| Beértek már a grófi lakhoz, ott meghajtá magát a gróf az
37 26| mindig a kávéház volt, s ott több a káromkodás az imádságnál.
38 27| virágjában jurátustanya. Ott fejezte be a fiatal ember
39 27| szenvedélyes biliárdozást, ott kurjongatott utoljára, ott
40 27| ott kurjongatott utoljára, ott csömörlött meg a nagyhangu
41 27| meg a nagyhangu beszédtől, ott volt még egyszer pajtás
42 27| véletlen illik-e a kérdésre egy ott elejtett szó, vagy készakarva
43 28| sületlenség volt, igy került ott fülbe és szájba; de a tudománynak
44 28| vastag könyv, melyet a Kapus ott hagyott, s egyetlen nem
45 29| bolondkompániának nagy része ott volt.~- Montesquieu valamivel
46 29| tanuskodik, hogy egy utast ott ért el a balsors, mely kioltá
47 29| hol legtöbbet botlottunk, ott kezdjünk okulni, mától fogva
48 30| volna; mért nincsen a lutri ott, a hol volt?~- Az a kávés
49 30| tovább történendőket.~- Ott lesztek mindannyian? kérdi
50 30| kigyult arczczal hagyta ott a bámulókat, s tervére gondolva
51 30| s jaj neki, ha maga is ott lesz a fogadott néppel.~
52 31| elmegyen a csárda felé, ott bizonyosan találkozik utas,
53 31| Eszeden légy, barátom, nagy ott a kerités!~Fölidézé képzeletében
54 32| miatt nemzedékük lakolt, s ott, az ország színe előtt,
55 33| szám van irva, mint a kor: ott az életet szenvedés vagy
56 33| csak kérő, s vakmerő lennék ott, a hol más legfölebb is
57 34| ugy vitte az "Au"-ba, s ott egy zártszékkel kinálta
58 34| Istenemre mondom, nem ott lesz az eszem.~Lóri meg
59 35| érzékenyebb lenne a fájdalom, mert ott érne, hol már egyszer igen
60 36| vastag anyaga, fölbontá, s ott látta fiának első megbiráltatását, -
61 38| üres képzelődést megveti, s ott keres barátot, hol talál.
62 38| legyek: eljőnek hozzám, ott nyöszörgik el élhetetlen
63 38| kiméletlenül vagdal. Én is ott voltam a karzatokon, melyek
64 39| utolsóelőtti fejezet.~A kegyelet ott áldozik, a hol alkalmat
65 39| kapuja előtt fért apjához, ott csókolá meg apjának kezét,
|